Átvágnák a görög gordiuszi csomót

2012.02.20. BruxInfo

A valutaövezet pénzügyminiszterei hétfőn próbálják a gordiuszi csomó átvágásával megmenteni Görögországot az államcsődtől. Athén roppant kemény feltételekre és szigorú ellenőrzésre számíthat.

Hosszas huzavonát követően a 17-tagú valutaövezet a jelek szerint hétfő este elkötelezi magát a csőd szélén egyensúlyozó Görögország megmentése mellett, három évre szóló újabb pénzügyi megamentőövet dobva Athénnek. A pénteki lapok legalábbis erre következtetnek Thomas Steffen német pénzügyminiszter-helyettes szavaiból, aki német parlamenti képviselőknek azt mondta, „óvatosan derűlátó” a tekintetben, hogy a pénzügyminiszterek hétfőn jóváhagyják az újabb kölcsönt.

Az új görög mentőcsomag körül régóta tartó huzavona miatt ugyanakkor mások szerint egyáltalán nem lehet biztosra venni a sikert. A múlt hét második felében ugyanis majdnem elszabadultak az indulatok, amikor a német-holland-finn trió határozott kételyeinek adott hangot, hogy Athén az áprilisi parlamenti választásokat követően kész és képes lesz-e megfelelni a vele szemben támasztott elvárásoknak. Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter egy interjúban egyenesen az április választások elhalasztását és olasz mintára egy szakértői kormány kinevezését javasolta, amit a görög államfő keresetlen szavakkal utasított vissza, tovább fokozva a feszültséget Athén és a neki hitelező országok között.

Európa északi felén ráadásul egyre több olyan nyilatkozat lát napvilágot, ami megkérdőjelezi a görög eurótagság értelmét, és az ország kilépését pedzegeti a valutaövezetből. Az utóbbi napokban láthatóan a német pénzügyminiszter is minden korábbinál jobban hajlott erre az opcióra, miközben Angela Merkel kancellár, Olli Rehn, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa, és sokan mások továbbra is úgy vélik, hogy a beláthatatlan következmények miatt minden áron el kell kerülni ezt a fejleményt.

A kölcsönös bizalomhiány mindenesetre oda vezetett, hogy az Eurócsoport annak ellenére sem hagyta jóvá mostanáig az új görög pénzügyi mentőcsomagot, hogy Athén, ha vonakodva is, de a hét feléig minden előzetes feltételt teljesített. A görög parlament még múlt vasárnap jóváhagyta a trojkával kitárgyalt programot, a kormány „talált” 325 millió eurós további megtakarítást, és a két vezető görög párt vezetői írásos garanciát adtak arra az EU-nak, hogy az áprilisi választásokat követően is maradéktalanul végrehajtják a kitárgyalt és elfogadott programot. A 325 millió eurós hézagot hírek szerint 100 millió erejéig a védelmi kiadások csökkentésével, 90 millió euró erejéig a közbérek terhére teremtik majd elő, miközben 135 millió eurót az egészségügyön, a munkaügyi és a belügyi kiadásokon spórolnak. A trojkával kitárgyalt program összesen 3,3 milliárd eurós költségvetési kiadáscsökkentést irányoz elő 2012-ben.

Mindez azonban még nem volt elég az üdvösséghez, különösképpen azért nem, mert a trojka által a görög államadósság fenntarthatóságáról elvégzett újabb elemzés arra a következtetésre jutott, hogy az asztalon lévő intézkedésekkel a tavaly októberben előirányzott 120 százalék helyett 129 százalékra lehetne leszorítani a görög államadósság mértékét 2020-ig. Ez azt jelenti, hogy a hivatalosan várhatóan szintén hétfőn bejelentendő magánhitelezői adósságleírás annak ellenére sem lesz elég, hogy becslések szerint 100 milliárd euróval csökkentené a jelenleg mintegy 350 milliárd eurós görög adósságot.

Az Athén és a magánhitelezőket képviselő Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) között kitárgyalt megállapodás értelmében a magánhitelezők a birtokukban lévő görög állampapírokat a névérték kevesebb, mint a felét érő új kötvényekre cserélnék, a papírok lejáratát 30 évre hosszabbítanák meg és 3,5 százalékos kamatot számítanának fel. Sajtóhírek szerint a bankok és az önkéntes rendszerhez csatlakozni kívánó más magánbefektetők 100 eurót érő régi államkötvényekért cserébe 35 eurót érő új kötvényt kapnának a görög államtól.

A kötvénycsere február 22-én kezdődhet és március 9-ig tart. Egyelőre azonban kérdéses, hogy mennyi magánhitelező lesz hajlandó részt venni benne. A résztvevők számának maximalizálása érdekében a görög kormány a kollektív akcióra vonatkozó záradék bevezetését mérlegeli, amivel lényegében minden görög állampapír-tulajdonost a kötvénycserében való részvételre kényszeríthetnek. Szakértők ezzel hozzák összefüggésbe azt, hogy az Európai Központi Bank megállapodott az athéni kormánnyal az ő birtokában lévő 40 milliárd euró diszkont áron vásárolt, de 55 milliárd euró értékűre becsült szuverén kötvény cseréjéről, elkerülve ezzel azt, hogy buknia kelljen a görög kötvényeken, ami a bank vezetése szerint tilos, mert monetáris finanszírozással érne fel.

Az EKB a kötvénycsere révén a névérték helyett a piaci értéket kapná meg, az így realizált nyereséget átadná az eurózóna kormányainak, amelyek azt továbbadnák Görögországnak. Ezzel a módszerrel tovább lehetne csökkenteni a görög államadósságot és közelebb jutni a 120 százalékos adósságszintre vonatkozó célhoz.

Kérdéses ugyanakkor, hogy ez elég lesz-e és nem lesz-e szükség további hivatalos államok források bevonására, amit Németország és a többi donor elutasítanak. A kötvénycsere lebonyolításához a görög kormánynak állítólag 30 milliárd eurót kell kölcsönvennie készpénz vagy az EFSF által kibocsátott kötvények formájában, hogy így ösztönözze a magánbefektetők részvételét az adósságleírásban.

A második görög pénzügyi mentőcsomag eredeti összegét 130 milliárd euróra tervezték, ami kiegészül még a 100 milliárd eurós adósságleírással, vagyis a teljes akció végösszege 230 milliárd euró körül lenne.

A történet azonban itt még nem ér véget, a hitelező eurózóna tagállamok ugyanis minden eddiginél szigorúbb és hatékonyabb megoldások révén kívánnak a görögök körmére nézni, biztosítandó, hogy a kölcsönök az eredeti célok elérését szolgálják, ne pedig egy feneketlen zsákba kerüljenek. A hétfőn megvitatandó javaslatok között szerepel egy zárolt számla nyitása, ahová a görögöknek szánt hitel egy számottevő részét utalnák, azt biztosítandó, hogy a hitelezők hozzájussanak a pénzükhöz, valahányszor lejár egy adósság. A Financial Times azt is tudni véli, hogy az EU megfigyelők helyszínre küldésével is gondoskodni kíván arról, hogy Görögországban flottul menjen minden. Végül a pénz kifizetése előtt állítólag még 24 előzetes intézkedést is elvárnak Athéntől, ezek mibenléte azonban nem ismert.

Korábban az is felmerült, hogy mégse hagyják jóvá a teljes csomagot a görögöknek, hanem csak egy áthidaló hitelt, ami a március 20-án lejáró 14,5 milliárd euró adósság visszafizetéséhez elengedhetetlen. Ezzel az ország megúszná a rendezetlen államcsődöt, másfelől erős nyomás alatt lehetne tartani. Úgy néz ki, hogy ez az opció végül lekerült a napirendről.
 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI UNIÓ
PÉNZÜGYI SZEKTOR