Prága ellenzi a magyar pénzek felfüggesztését

2012.02.27. BruxInfo

A cseh miniszterelnök arra kérte az Unió kormányait, hogy egy újabb tanácsi ajánlás előtt ne döntsenek a Bizottságnak arról a javaslatáról, hogy függesszék fel a Magyarországnak a kohéziós alapból járó támogatások egy részét.

Az uniós kormányok közül elsőként a cseh állt Budapest oldalára a pénzügyminiszteri tanács március 13-i ülése előtt, amelyen a tervek szerint a kohéziós alapból 2013-ban hazánknak esedékes pénzügyi kötelezettségvállalások 29 százalékának felfüggesztéséről hoznának döntést. Petr Necas cseh kormányfő pénteken kiadott közleményében ugyanakkor arra kérte a pénzügyminiszteri tanácsot, hogy addig ne szavazzon a közel fél milliárd euró felfüggesztéséről, amíg nem fogadja el a Budapesthez a deficiteljárás keretében címzett új ajánlásait (ezeket még nem tette meg a Bizottság), és amíg nem válnak teljesen világossá azok a feltételek, amelyek alapján a pénzek zárolását megszüntethetik.

Prágai források tudni vélik, hogy a kormány a háttérben lobbizást folytat annak érdekében, hogy a márciusi tanácsülésen összejöjjön a bizottsági javaslattal szemben a blokkoló kisebbség. Orbán Viktor miniszterelnök a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában az MTI szerint közölte, mindent megtesz azért, hogy a pénzügyminiszteri tanács ne kövesse a Bizottság javaslatát. Bár a csehekhez szolidaritásból több közép- és kelet-európai ország is csatlakozhat, erős a kétely, hogy Magyarországnak végül sikerül összetoboroznia egy blokkoló kisebbséget. A javaslat elfogadásához a tagállami szavazatok valamivel több mint kétharmada szükséges.

Ha mégis sikerülne, az megfigyelők szerint eléggé sajátságos helyzetet teremtene, mivel a Bizottság fellépése Olli Rehn szavai szerint az első kísérlet a gazdasági kormányzást megerősítő hatos csomag szellemének alkalmazására. Ha rögtön az első próbálkozás kudarcot vallana, annak akár messzire kiható következményei is lehetnek. A magyar kormány mindenesetre méltánytalannak tartja, hogy éppen akkor fenyegetik pénzügyi szankciókkal, amikor uniós tagságunk óta először faragtuk le az előírt GDP-arányosan 3 százalékos szint alá az államháztartási hiányt. Más kérdés, hogy a Bizottság megítélése szerint a nyugdíjpénztári vagyon átirányítása nélkül 3,5 százalékos többlet helyett 6 százalék lett volna tavaly a magyar deficit.

Közleményében a cseh kormányfő méltatja a Bizottságnak a költségvetési fegyelem szigorítására irányuló erőfeszítéseit, de nehezére esik a kohéziós alapok jövőbeni kifizetéseinek felfüggesztésére vonatkozó bizottsági javaslatnak a támogatása, ami azért szankcionálná Magyarországot, mert elmulasztotta hatékonyan orvosolni a túlzott mértékű hiányt. Prága szerint a befagyasztás az utolsó mentsvár lehet csak, amit akkor kell alkalmazni, ha egy tagállam megsérti a hiányküszöböt és nem hoz megfelelő kiigazító intézkedéseket.

Necas közleményében meggyőződésének ad hangot, hogy a magyar kormány tisztában van az európai szinten tett kötelezettségvállalásokkal és megteszi a szükséges lépéseket, amelyek meggyőzik majd a Bizottságot a magyarok jó szándékáról, hogy kielégítő haladást érjenek el a költségvetési fegyelmet illetően.

Necas arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi törékeny gazdasági helyzetben, a pénzügyi piacok fokozott érzékenységére és az intézkedés komoly jellegére való tekintettel a kohéziós alapok felfüggesztését nagy körültekintéssel és igazságosan kell eszközölni: minden tagállamot azonos mércével kell mérni. „Ezért meglehetősen kivételes a kohéziós alapok befagyasztását javasolni kizárólag a magyar deficit jövőbeni alakulására vonatkozó előrejelzések alapján” – hangsúlyozza a cseh kormányfő, aki szerint ellenkező esetben felmerül a kockázat, hogy a deficiteljárás hitelességének javítását célzó intézkedéseket inkább politikai eszköznek tekintik majd, semmint megbízható és hatékony ösztönzőerőnek a költségvetési devianciák kiigazítására. (Elemzők emlékeztetnek rá, hogy a Bizottság nem csak a magyar deficit jövőbeni vélt alakulására alapozza azt a véleményét, hogy hazánk nem hozott hathatós intézkedéseket a túlzott mértékű hiány korrigálására, hanem arra is, hogy nem teljesítette maradéktalanul a pénzügyminiszteri tanács 2009 júliusi ajánlásait. A vonatkozó, 2006-os tanácsi rendelet értelmében ez pedig elég jogi alapot jelent ahhoz, hogy a Bizottság a kohéziós alapok felfüggesztését javasolja).

Petr Necas azt szeretné, hogy mielőtt ilyen súlyos, egy tagállam piaci reputációját potenciálisan veszélyeztető intézkedéseket javasolna, a Bizottság először további, a politikai megfontolásoktól elemzéseket végezzen. Ezért azt javasolja, hogy a Tanács ne döntsön a támogatások felfüggesztéséről addig, amíg a miniszterek további ajánlásokat tesznek Magyarországnak a Bizottság javaslatára és nem válnak egyértelművé azok a konkrét feltételek, amelyek alapján a pénzek zárolását megszüntethetik.

 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ