Nemzetközi újságíró és civil szervezetek bírálták a magyar médiaszabályozás több elemét a médiapolitikával foglalkozó frakcióközi EP-munkacsoport brüsszeli meghallgatásán. A rendezvényen magyar újságírók is heves vitát folytattak arról, hogy érvényesül-e Magyarországon a sajtószabadság.
Személyeskedésektől sem mentes, éles vitát folytattak egymással magyar újságírók és politikusok Brüsszelben az Európai Parlament médiapolitikával foglalkozó frakcióközi munkacsoport nyilvános meghallgatásán. A rendezvényen több, Budapestről érkezett újságíró fejtette ki a véleményét arról, hogy érvényesül-e Magyarországon a sajtószabadság, vagy sem.
A meghallgatás a „Média – merre tart Magyarország?” címet viselte. A munkacsoport elnöke, a néppárti Jean-Marie Cavada keményen bírálta a magyar kormányt, és a hatályban lévő médiatörvényt. A francia politikus szerint az Európai Unió nemcsak a tőke, a szolgáltatások, és a személyek, hanem az ideák, és az elvek szabad áramlását is előírja, ezek szerint az EU-n belül a politikai, az egyesülési és a szólásszabadságnak is érvényesülnie kell.
A rendezvény társszervezője, a szlovén Tanja Fajon hangsúlyozta, hogy a meghallgatás, és a Magyarországgal kapcsolatos európai parlamenti intézkedések nem Magyarország, vagy annak polgárai ellen irányulnak. Hozzátette, más országokban is vannak problémák, ezekről is beszélni kell. A képviselő szerint a 2010-ben elfogadott magyar médiatörvények komoly aggályokat vetnek fel, „a kormány pedig azóta csak szépészeti beavatkozásokat végzett a jogszabályokon” – fogalmazott Tanja Fajon. A szlovén politikus úgy látja, „a magyar kormány teljesen rátelepedett a magyar médiára.
Hasonlóan vélekedett a zöldpárti Helga Trüpel is, aki szerint az Európai Uniónak vannak szabályai, amelyek betartását Magyarország, és a többi tagország is vállalta az uniós csatlakozáskor. A német képviselő megjegyezte, hogy Egyiptom, amely nemrégiben lépett a demokrácia útjára, éppen az európai gyakorlatot kívánja ellesni a demokratikus intézményrendszer kialakításával, és a sajtószabadság megteremtésével összefüggésben is.
A néppárti Schöpflin György szerint kizárólag a tények alapulvételével kellene véleményt mondani Magyarországról, és a magyar médiarendszerről. A képviselő szerint a hónapok óta érkező kritikák, és a meghallgatáson megismétlődő érvek „nagyfokú kollektív irracionalitásként” értelmezhetők.
A Dél-Kelet-Európai Médiaszervezet főtitkára az ülésen kijelentette, hogy a magyar médiarendszer nem demokratikus. „Kollégáktól halljuk, hogy az előzetes véleményekkel szemben igenis erős az öncenzúra Magyarországon”- mondta Oliver Vujovic, kifejtve, hogy a túl szigorú szabályok, és a büntetéstől való félelem eltántorít sok szerkesztőséget attól, hogy túl kritikus témákkal foglalkozzanak. A főtitkár elmondta, hogy a magyar közmédia távol áll a valódi közszolgálattól, ugyanis nem köz-, hanem pártérdeket képvisel.
A szervezet vezetője keményen bírálta az EU-t is, amely a világos szabályok ellenére „nem tudja kikényszeríteni a tagállamaiban azok betartását. Magyarország jó példa arra, hogy a tagállamok azt csinálhatnak, amit akarnak”. Hozzátette, hogy Magyarország nincs egyedül, komoly problémákat látnak a szlovén, a szlovák, a szerb, a macedón és a görög médiarendszerben is, de „a magyar ügy rossz példát szül, és rossz imázst közvetít az európai médiarendszerről a Balkánra”.
Az Európai Újságíró Szervezet képviselője szerint fenn kell tartani a politikai nyomást Magyarországgal szemben, mert bár egy évvel ezelőtt is ugyanezekről a problémákról beszélt Európa, de szerinte nem sok mindent történt a megoldás érdekében. A 260 ezer újságírót tömörítő szervezet szerint az újságíróknak van okuk félni Magyarországon, hiszen ”a változtatásoknak komoly gazdasági következményeik vannak, elég csak nézni a közmédiából elbocsátott 1200 dolgozót”.
A néppárti Deutsch Tamás az ülés után elmondta, a meghallgatás is megerősítette abban a hitében, hogy a magyar médiarendszerrel kapcsolatos kritikák „az üres szócséplés szintjére süllyedtek”. A politikus szerint a Magyarországot támadó erőknek „beletört a bicskájuk” a médiatörvénybe, hiszen, mint mondta, a vádaskodások nem voltak tényekkel alátámasztva.
Deutsch Tamás elfogultnak nevezte a meghallgatás levezető elnökét, az ugyancsak néppárti Jean-Marie Cavadát, akivel kapcsolatban megjegyezte, hogy a francia képviselő az előző ciklusban még a liberális frakció tagja volt. Szerinte az elhangzott kritikák vagy súlyos szakmai tájékozatlanságról tanúskodtak, vagy mindezek tudatos félrevezetés eredményei.
