Szeptemberben dönthetnek az uniós tagállamok belügyminiszterei Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról
Szeptemberben dönthetnek az uniós tagállamok belügyminiszterei Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról – jelentette be csütörtök este az Európai Tanács elnöke. Herman Van Rompuy szerint más a helyzet, mint tavaly, mostanra ugyanis az eddig blokkoló Hollandiában is politikai akarat mutatkozik a két ország schengeni felvételére. A tagállami vezetők a csütörtök este kezdődött ülésen megadták az uniós tagjelölti státuszt Szerbiának.
Az Európai Tanács arra kéri az uniós tagállamok belügyminisztereit, hogy a szeptemberi ülésükön hozzanak döntést Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Erről állapodtak meg csütörtöki ülésükön a tagországok állam- és kormányfői, újabb haladékot adva ezzel maguknak a több mint egy éve húzódó ügyben.
A határidő újabb héthónapos kitolása mögött ugyanaz az ok áll, ami már egy évvel ezelőtt is: Hollandia nem hajlandó áldását adni a két ország schengeni tagságára, mert nem látja kellő szintűnek a román és bolgár intézkedéseket a szervezett bűnözés és a korrupció felszámolása, valamint az igazságszolgáltatás hatékonyabbá tétele terén. Ezek a deklarált indokok.
Ezen túlmenően Hollandia nem elégedett azzal sem, ahogyan a két ország őrzi az EU külső, keleti határait. Hága ugyanis attól tart, hogyha ezek a határok a schengeni csatlakozással schengeni határokká is válnak, azaz aki belép keletről Romániába, az ellenőrzés nélkül elutazhat egészen at Atlanti-óceánig, az komoly veszélyt jelenthet Európa biztonságára.
Információink szerint Mark Rutte holland kormányfő az Európai Tanács csütörtök esti ülésén ismét egyértelművé tette, hogy egyelőre szó sem lehet arról, hogy Hollandia igennel szavazzon az egyhangú támogatást igénylő schengeni bővítésre a belügyminiszterek tanácsában. Brüsszelben már nyílt titokként kezelik, hogy a kitartó holland álláspont mögött nem a hágai kormány egyértelmű meggyőződése rejlik, hanem az, hogy a kabinetnek több kényes ügyben is szüksége van a nacionalista ellenzéki párt szavazataira, amely viszont ezekért cserébe bevándorlás-ellenesebb politikát kér a kormánytól.
Az Európai Tanács kénytelen mindezt tudomásul venni, a BruxInfo birtokába került záróközlemény-tervezetben viszont igyekszik minél több ponton egyértelművé tenni, hogy a másik 26 ország, valamint az Európai Bizottság tökéletesen elégedett a román és a bolgár erőfeszítésekkel, és technikailag, valamint politikailag is alkalmasnak látja a két országot a schengeni tagságra.
Ezzel szemben a hollandok további biztosítékokat kérnek Romániától és Bulgáriától. Ezt bizonyítja az is, hogy a tagállamok azt kérik, hogy „a Tanács a szeptemberig tartó időszakban fogadjon el olyan intézkedéseket, amelyek hozzásegíthetik Romániát és Bulgáriát a schengeni csatlakozáshoz” – mindezt Herman Van Rompuy idézte a záróközlemény tervezetéből a csúcstalálkozó első napján tartott sajtótájékoztatón. Úgy tudjuk, a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tagállamok és az európai uniós határellenőrzési ügynökség további segítséget nyújthat Romániának és Bulgáriának a külső határok ellenőrzéséhez.
Az Európai Tanács elnöke szerint mindez lehetővé teszi azt, hogy „akiknek félelmeik vannak a schengeni bővítés miatt, azok félelmei megszűnjenek”.
A határellenőrzés nélküli övezet bővítése már a két ország 2007-es uniós csatlakozása óta téma, először azonban Magyarország számolt azzal, hogy a 2011 első félévében esedékes magyar tanácsi elnökség periódusa alatt talán döntést lehet hozni Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Az ezzel kapcsolatos magyar remények lényegében már 2010 decemberében köddé váltak, ekkor ugyanis Németország és Franciaország közösen jelezte, hogy egyelőre nem támogatja a két ország felvételét a Schengen-övezetbe.
Intenzív egyeztetések, valamint a román és bolgár erőfeszítéseket követően a német és a francia aggályok eloszlottak, más tagállamok mellett viszont Hollandia vált a schengeni bővítés legnagyobb ellenzőjévé. A belügyminiszterek tavaly júniusi ülésén már egyedül Hága blokkolta a schengeni csatlakozást, jóllehet a tagállamok egyhangúlag kijelentették, hogy Románia és Bulgária megfelelt a schengeni tagság technikai feltételeinek.
Hollandiára ezzel egyidőben komoly nyomás is nehezedett azzal, hogy a szervezett bűnözés és a korrupció ellenes harc nem kellő szintjére hivatkozva nem engedi Romániát és Bulgáriát a határellenőrzés nélküli zónába. Ezek ugyanis a szerződések szerint nem feltételei a schengeni csatlakozásnak, de kétség kívül hiányosságokkal küzdött, és küzd jelenleg is a két tagállam ezek terén. Az igazságügyi és rendőrségi intézkedések ellenőrzésére és kikényszerítésére viszont külön mechanizmus (CVM) működik, és részint a magyar kormány, részint az Európai Bizottság is jelezte, hogy nem szerencsés egybemosni a CVM-ben felderített hiányosságokat és a schengeni csatlakozást.
Mindettől függetlenül a tagállamok júniusban abban maradtak, hogy 2011 szeptemberében visszatérnek a belügyminiszteri tanácsban a kérdésre, de a szeptemberi tanácsülésen napirendre sem került a schengeni bővítés kérdése, mivel Hollandia előre jelezte, nem változott az álláspontja az ügyben. Többen felrótták Hágának, hogy ezzel „felrúgta az ezzel kapcsolatos gentlemen’s agreementet”.
Kérdés, hogy idén szeptemberben nem ugyanez fog-e történni. Herman Van Rompuy szerint nem, ő ugyanis – mint mondta – komoly politikai akaratot lát a tagállamok körében arra, hogy szeptemberben lezáruljon az immár több mint egyéves huzavona.
Szerbia
Döntött az Európai Tanács Szerbia uniós tagjelöltségéről is. Ezt már az európai ügyi miniszterek is ajánlották kedden a tagállami vezetőknek, az ezzel kapcsolatos egyhangú döntést viszont még nem tudták meghozni a tárcavezetők, Románia ugyanis az utolsó pillanatban újabb problémákkal hozakodott elő.
Bukarest a Szerbiában élő román kisebbség miatt kezdett az elmúlt napokban aggódni, és jelezte, addig nem támogatja Belgrád tagjelöltségét, míg megnyugtatóan nem rendeződik a vlachok helyzete Szerbiában. Úgy tudjuk, hogy az elmúlt napokban komoly diplomáciai erőfeszítések árán lehetett csak meggyőzni Romániát arról, hogy a csütörtöki állam- és kormányfői csúcstalálkozón támogassa majd a szerb tagjelöltséget.
Az egyhangú elvi egyetértés erről meg is született csütörtökön késő este, mindennek viszont előzménye volt, hogy Szerbia és Románia együttműködési megállapodást írt alá a vlach kisebbség helyzetének javításáról.
Diplomaták viszont jelezték, mindez ugyancsak félrevezető, szerintük ugyanis Románia csak a schengeni csatlakozásukról szóló döntést szerette volna kikényszeríteni, vagy legalábbis felgyorsítani, amire Hollandia a jelek szerint nem volt hajlandó. Az ezzel kapcsolatos kérdésre az Európai Tanács elnöke kijelentette: nincs, és nem is volt soha semmilyen kapcsolat a szerb tagjelöltség, valamint Románia és Bulgária schengeni csatlakozása között.
A tagjelölti státusz megadása a feltétele annak, hogy elkezdődhessenek a csatlakozási tárgyalások Szerbiával. Ez azonban nem automatikus, az Európai Bizottság leghamarabb csak ősszel javasolhatja ezt, és ismételt egyhangú tagállami döntéssel indulhatnak majd el a jövőben a tárgyalások Belgrád uniós csatlakozásáról.
A Szerbiával kapcsolatos pozitív döntésre azután kerülhetett sor, hogy múlt héten megállapodás született Szerbia és Koszovó között az egykori szerb tartomány státuszáról, amellyel a regionális (értsd: délszláv államok közötti) nemzetközi tárgyalásokon részt vehet.
