Még nem teljesültek a hiteltárgyalás feltételei

2012.03. 8. BruxInfo

Két kötelezettségszegési eljárást újabb szakaszba léptetett, a jegybanktörvény és az igazságszolgáltatás függetlensége kapcsán további információkat kért Budapesttől szerdán az Európai Bizottság. A testület megítélése szerint Magyarország még nem teljesítette a feltételeket a hiteltárgyalások megkezdéséhez.

Néhány lépéssel közelebb került az Európai Bizottság és a magyar kormány szerdán annak a konfliktusnak a lezárásához, amelynek folyományaként a biztosi testület még januárban három kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A biztosi kollégium szerdán úgy döntött, hogy a január 17-én indított eljárások közül kettőt, a bírák és az ügyészek nyugdíjkorhatárának leszállításával és az adatvédelmi hatóság függetlenségével kapcsolatosakat a második szakaszba léptet, és ezért indoklással ellátott véleményt küld a magyar hatóságoknak.

A harmadik ügyben, a jegybanktörvény kérdésében egyelőre nem történt új eljárásjogi lépés, ehelyett Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos újabb információkat kér levélben Budapesttől, mielőtt a Bizottság döntene a folytatásról. A nyitott kérdések köre így is csökkent és a kezdeti hatról egyre szűkült le, miután Brüsszel a jegybankelnök esküjével kapcsolatban elfogadta a magyar fél által felkínált megoldást. Továbbra is kételyei vannak viszont a Bizottságnak a jegybankelnök fizetésével kapcsolatban, erre vonatkozik az új információk kérése is.

Pia Ahrenkilde-Hansen, Barroso elnök szóvivője a BruxInfo kérdésére azt válaszolta, hogy a magyar kormány még nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyeket a testület támasztott az IMF-fel és az EU-val folytatandó hiteltárgyalások megkezdéséhez. A Bizottság kommunikációjából azonban kiderül, hogy a magyar hatóságokkal szemben elvárás, hogy mutassák be és ismertessék a banktörvény módosítására vonatkozó tervezetet, és ezzel párhuzamosan konzultáljanak erről az Európai Központi Bankkal. Arra is felkérik a kormányt, hogy hagyjon fel azzal a gyakorlattal, amellyel rendszeresen olyan sajtóközleményeket ad ki, amelyekben bírálja az MNB döntéseit. Egy bizottsági illetékes szerint ilyen gyakorlat csak Magyarországon létezik az EU-n belül, és nem csak a jegybank függetlenségébe való beavatkozásnak minősül, hanem „ez a gyakorlat a jelenlegi gazdasági környezetben is helytelennek számít”. A Bizottság továbbá arra kéri a magyar kormányt, hogy tájékoztassa őt és az EKB-t arról, hogy milyen új procedurális lépéseket tervez az EKB-vel való rendszeres és időben történő konzultáció céljából a jövőben.

A negyedik ügyben, az igazságszolgáltatás függetlensége kapcsán a Bizottság nem tett eljárásjogi lépést, hanem egyelőre megelégedett azzal, hogy további információkat kér Budapesttől. Brüsszelnek ugyanakkor komoly problémái vannak azzal, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke elvileg elvehet ügyeket bíróktól és beleegyezésük nélkül áthelyezheti őket új állomáshelyre.

A bírók és ügyészek nyugdíjkorhatárának leszállítását illetően a Bizottság fokozza a kötelezettségszegési eljárást, mert úgy véli, hogy a kormány nem tudta objektívan megindokolni az érintett szakmák művelőinek kötelező nyugdíjazásának 70 évről 62 való leszállítását egy éves átmeneti időn belül. Brüsszel tehát kitart amellett, hogy itt továbbra is életkor szerinti diszkriminációról van szó.

Az adatvédelmi hatóság függetlensége kapcsán is szűkült a vitás ügyek köre, de a Bizottság két kérdésben még tovább „nyaggatja” Magyarországot. Az egyik az előző adatvédelmi biztos hivatali mandátumának lejárat előtt történt megszakítása, a másik pedig az ország elnökének ahhoz való joga, hogy a miniszterelnök javaslatára túl általános és homályosan körülírt indokok alapján elbocsássa az adatvédelmi biztost.

A Bizottság az utóbbi két eljárás keretében egy hónap határidőt adott Budapestnek a válaszra.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ
KORMÁNYZAT
PÉNZÜGYI SZEKTOR