Az adózás rendjéről szóló törvény legfontosabb változásai III. rész

2012.03. 8. Jogi Fórum/ Dr. Magyar Szilvia

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény változásairól szóló cikksorozat befejező részében a hatósági eljárást, a végrehajtási eljárást valamint a jogkövetkezményeket érintő legfontosabb módosítások kerülnek ismertetésre.

Az ügyek „elhúzásának” megakadályozása érdekében került bele a törvénybe az a rendelkezés, hogy az adóhatósághoz kötelezően bejelentendő címre küldött postai küldemények kézbesítésekor a kézbesítési vélelem nemcsak akkor áll be, ha az adózó a hivatalosan kézbesített levelet a postán nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja, hanem akkor is, ha a „címzett ismeretlen helyre költözött” jelzéssel érkezik vissza az adóhatósághoz.

Szintén ezt a célt szolgálja az a szabály, hogy az adóhatósági irat a meghatalmazott mellett az adózó részére is kézbesíthető. Ebben az esetben az iratot az adózó, valamint a meghatalmazott részére ugyanazon a napon kell postára adni. Ha az irat az adózó és a meghatalmazott részére is kézbesítettnek minősül, úgy a kézbesítés joghatásai az első kézbesítés időpontjában állnak be.

Nem magánszemély adózó akkor terjeszthet elő kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet, ha a kézbesítési vélelem megállapítása a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt.

Magánszemély adózó vagy az eljárásban részt vevő más személy kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet akkor is előterjeszthet, ha önhibáján kívüli okból nem vehette át a hivatalos iratot. A kérelem a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül terjeszthető elő. Új rendelkezés, hogy ha az adózó az adóhatóság végrehajtási eljárását megelőző fizetési felszólításból vagy a végrehajtási eljárás megindulása alapján szerez tudomást kézbesítési vélelem következtében jogerőssé vált kötelezettségéről, akkor a kérelem a fizetési felszólítás kézhezvételétől, illetve a végrehajtási eljárásról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül akkor is előterjeszthető, ha a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónap eltelt.

Ha az adózó az illetéket kiszabó határozat kiadmányozását követően, de annak jogerőre emelkedését megelőzően kérelmet nyújt be arra vonatkozóan, hogy az illetéktörvényben meghatározott illetékkedvezményt, illetve illetékmentességet kíván érvényesíteni az említett határozat nem emelkedik jogerőre. A kérelemről (a kedvezmény, mentesség fennállásáról) az adóhatóság az elsőfokú határozat kiegészítésével dönt. A kiegészített elsőfokú határozat a kiegészítő határozat jogerőre emelkedésével emelkedik jogerőre.

A törvény bevezette a tartós feltételes adó-megállapítás jogintézményét. Az adózó az erre vonatkozó kérelmében kezdeményezheti a feltételes adó-megállapítási eljárás során hozott határozat társasági adót érintő részeinek jogszabályváltozásra tekintet nélküli 3 éves időtartamra való alkalmazhatóságának megállapítását. Ennek feltétele, hogy az adózónál az adóévet megelőző adóévben az átlagosan foglalkoztatottak létszáma legalább 200 fő, és/vagy mérlegfőösszege az adóévet megelőző adóévben legalább 1 milliárd forint legyen. Új elemként került bevezetésre, hogy emelt díj ellenében a feltételes adó-megállapítás iránti kérelem sürgősségi eljárásban (60 nap helyett 30 nap) történő elbírálása is kérhető.

Azok a magánszemélyek, akik nem folytatnak vállalkozási tevékenységet és nem kötelezettek általános forgalmi adó fizetésére, továbbá személyi jövedelemadó tartozásuk nem haladja meg a 100.000,-Ft-ot bevallásukban nyilatkozat formájában jelezhetik, hogy tartozásukat legfeljebb 4 hónap alatt pótlékmentesen, egyenlő részletekben kívánják megfizetni. Ennek igénybevételéhez a bevallás C lapján az (A) mezőben kell nyilatkozni. Ha a bevallás kitöltésekor az adózó elmulasztja a nyilatkozat kitöltését, akkor az már később nem pótolható, így a teljes adótartozását legkésőbb május 21. napjáig rendezheti pótlékmentesen. Fontos kiemelni, hogy ezzel a lehetőséggel csak a bevallásukat határidőben benyújtó adózók élhetnek.

Jelentős változás a felügyeleti intézkedés tekintetében, hogy az adópolitikáért felelős miniszterhez, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszterhez intézett kérelem csak ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő, vagy okleveles adószakértő ellenjegyzésével nyújtható be. Ha ellenjegyzést nem tartalmazza a kérelem az érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. Továbbá a kérelem akkor is érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül, ha az ügyben eljárt adóhatóság döntését a bíróság már felülvizsgálta. Ezenkívül elutasítható a kérelem, ha a bírósági felülvizsgálatot az adózó kezdeményezte. A felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedést mellőzi, ha jogszabálysértést nem állapít meg.

A felügyeleti intézkedés iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, illetve a felügyeleti intézkedés mellőzéséről az adózót határozat (végzés) meghozatala nélkül értesítik.

Az adóhatóság az adózó adótartozásának végrehajtása során végrehajtási cselekményként az az adózó folyószámláján nyilvántartott túlfizetést az általa nyilvántartott adók módjára behajtandó köztartozásokra és eljárási költségekre is elszámolhatja és erről adózót értesíti. Az adók módjára behajtandó köztartozásra történő átvezetésről az adózót az adóhatóság végzéssel értesíti. A túlfizetés elszámolása nem kötelező, arról az adóhatóság dönt.

Az ingatlanárverési előleg megfizetésével kapcsolatban a szabályok pontosításra kerültek. Ingatlanárverési előlegként az ingatlan becsértékének 10%-át legkésőbb az árverés megkezdéséig az adóhatóság által közzétett számlára, átutalás útján kell megfizetni. Az árverezni kívánó legkésőbb az árverés megkezdéséig az adóhatóság előtt hitelt érdemlően igazolhatja az átutalás visszavonhatatlan megtörténtét, amennyiben a bankszámláját a pénzintézet az előleg összegével már megterhelte, de az előleg összege az adóhatóság által közzétett számlán még nem került jóváírásra.

Ha a végrehajtás felfüggesztését a felettes szerv nem rendelte el, de a jogorvoslati eljárásban a fizetési kötelezettséget előíró határozat (végzés) megváltoztatása vagy megsemmisítése várható, a támadott döntést hozó adóhatóság a végrehajtást felfüggesztheti.

A köztartozás jogosultja a fizetési határidő lejártát követő 15 nap elteltével megkeresi az adóhatóságot behajtás végett, ha a köztartozás összege meghaladja a 10 000 forintot; szabálysértési pénzbírság, illetve helyszíni bírság végrehajtásával kapcsolatban akkor, ha a köztartozás összege eléri vagy meghaladja az 5000 forintot. Amennyiben a hátralék későbbi megfizetése veszélyeztetett, az adóhatóság soron kívül is megkereshető. Ha a köztartozásra méltányossági kérelmet az adóhatósághoz terjesztik elő, úgy az adóhatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 napon belül megküldi a behajtást kérő részére. Ha a kérelmet a köztartozás jogosultjához (behajtást kérőhöz) nyújtották be, úgy erről a behajtást kérő haladéktalanul értesíti az adóhatóságot.

Az adó megállapításához való jog elévülése egy alkalommal 6 hónappal meghosszabbodik, ha a felettes adóhatóság a másodfokú eljárás keretében, vagy a felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszter felügyeleti intézkedés keretében, illetve az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság új eljárás lefolytatását rendeli el.

A jogkövetkezmények tekintetében a legfontosabb változások az alábbiak:

Nem kell késedelmi pótlékot fizetni a vagyonszerzési illeték tartozás után, ha az illeték törlésére a jogügylet felbontása, illetve az eredeti állapot helyreállításával való megszüntetése vagy vagyonszerzés hiánya miatt kerül sor.

Az adóbírság mértéke az adóhiány 200%-ára emelkedett, amennyiben az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.

Megszűnt a minősített adózók tekintetében kötelezően alkalmazandó alacsonyabb bírságmérték.

Különvált a munkáltató (kifizető) adó-, illetve járulék megállapítási, levonási és ezzel összefüggésben bevallási kötelezettség elmulasztása, vagy nem törvényben meghatározottak szerinti teljesítése esetén a szankciók megállapításával kapcsolatos szabályozás. Járulékkülönbözet esetén az adóhiány és a jogkövetkezmények megállapítása kizárólag a foglalkoztató terhére történik.

A mulasztási bírság általános mértéke nem változott, magánszemélyek továbbra is 200 ezer, más adózók 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatók.

A közzétett beszámolóval kapcsolatban mulasztási bírság már csak akkor szabható ki, ha az a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmazza vagy tévesen mutatja be Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása – az ésszerűség határain belül – befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit.

Ha az adózó a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó kötelezettségét az állami adóhatóság első felszólításában szereplő határidőn belül nem teljesíti, az állami adóhatóság 1 millió forintig terjedő mulasztási bírságot állapít meg az adózó terhére.

Új mulasztási bírság típus az üzletlezárást helyettesítő bírság. Ezt a bírságot az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az üzlethelyiség nélkül végzett tevékenység esetén akkor állapítja meg, ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott, igazolatlan eredetű árut forgalmaz, az adóköteles tevékenysége során (piaci árusítóhely, mozgóbolt stb.) az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettségét.

Az adózó a szokásos piaci ár meghatározásával, valamint az ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott jogügyletekkel összefüggő nyilvántartási kötelezettségének megsértése, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének megsértése esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) 2 millió forintig terjedő, ismételt jogsértés esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) 4 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Az ugyanazon nyilvántartást érintő ismételt mulasztás esetén az adózó az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének nyolcszorosáig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A kötelezettség teljesítése esetén a kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető.

Az adóhatóság igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén a mulasztási bírság általános mértékével egyező mulasztási bírságot szabhat ki.

A személyi jövedelemadó bevallás késedelmes teljesítése esetén a bevallás évének november 20. napjáig mulasztási bírság nem szabható ki, ha az adózó a bevallását ezen időpont előtt nyújtja be és késedelmét igazoltan menti ki.

Ha az adózó nem tesz eleget iratmegőrzési kötelezettségének az eddigi általános mértékű mulasztási bírság helyett 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Amennyiben az adózó iratmegőrzési kötelezettségének a nyomdai úton előállított számla, nyugta megőrzésének elmulasztásával nem tesz eleget, függetlenül attól, hogy a számla, illetve nyugta felhasználása ténylegesen megtörtént-e, a kiszabható mulasztási bírság összege magánszemély esetén 200 ezer forint, más adózó esetében 500 ezer forint és a hiányzó számlák, illetve nyugták számának szorzata.

Ha az adózó az adóhatóság felhívása ellenére iratait, nyilvántartásait, bevallásait a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően – a megadott határidőben – nem rendezi, pótolja, javítja, illetőleg önellenőrzi az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés során a magánszemély adózó illetve az adózónak nem minősülő magánszemély a vizsgált gazdasági eseményekhez kapcsolódó számlák nettó értékének 10 %-áig, más adózó a vizsgált gazdasági eseményekhez kapcsolódó számlák nettó értékének 50 %-áig, de mindkét esetben legfeljebb 1 millió forintig, minden más esetben, az adózó 1 millió forintig, terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Ciksorozatunk első része itt olvasható →

Cikksorozatunk második része itt olvasható→
 

 

 

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT