Az éhségsztrájkolók jogai

2012.03. 9. Jogi Fórum/ Alapvető Jogok Biztosa

A rendőrség kísérletet sem tett a helyzet megnyugtató rendezésére. Ahelyett, hogy elősegítette volna az MTVA Kunigunda utcai épülete előtt tüntetők és a terület jogszerű használója közötti konfliktusok feloldását, kivonta magát abból, ezzel sértve a tiltakozók gyülekezéshez és véleménynyilvánításhoz való jogát.

Szabó Máté hivatalból indított vizsgálatában megállapította, hogy az MTVA Kunigunda utcai épülete előtt éhségsztrájkot folytatók magatartása minden szempontból megfelelt a gyülekezés feltételeinek, ugyanis több személy, azonos helyen, annak érdekében gyűlt békésen össze, hogy közösen kinyilvánítsa a véleményét. Az éhségsztrájk helyszíne egy elkerítetlen terület volt, amire bárki korlátozás nélkül beléphetett – azaz az alapvető jogok biztosa szerint azt a rendőrségnek is közterületként kellett volna kezelnie mindaddig, amíg a tulajdonos erről a demonstrálókat és a rendőrséget nem tájékoztatta. Amikor ez a tájékoztatás megtörtént, a helyzet alapvetően megváltozott.

A terület jogszerű használója és a demonstrálók egyaránt kérték a rendőrség segítségét, de az az eljárása során kísérletet sem tett a konfliktus megnyugtató megoldására, amit azzal indokolt, hogy a rendezvény nem közterületen zajlott. Ennek egyenes következménye volt, hogy a résztvevők önhatalommal - mobil kerítés felállításával, illetve a kerítésépítés megakadályozásával - próbálták a helyzetet rendezni.

A rendőrség a helyszínen nem vizsgálta sem azt, hogy a rendezvény jár-e mások jogainak és szabadságának sérelmével, sem pedig azt, hogy megsértették-e a demonstrálók gyülekezési jogát. Ez utóbbit egyébként a nyomozó hatóságnak egy hónap alatt sem sikerült eldöntenie.

Az alapvető jogok biztosa szerint az ilyen kiélezett helyzetekben a rendőrségnek folyamatosan kommunikálva, proaktívan, az érintettek (demonstrálók és kívülállók) jogaira figyelemmel kell eljárnia, hogy megelőzze a konfliktusok kiterjedését. A rendőrség nem ismerte fel, hogy a demonstrálók a békés gyülekezéshez való jogukkal éltek, valamint nem tisztázta megfelelően a tényállást, mindez pedig sértette a gyülekezés és a véleménynyilvánítás jogának érvényesülését.

Az alapvető jogok biztosa a visszásság jövőbeni megelőzése érdekében megállapításaival az országos rendőrfőkapitányhoz fordult.

A jelentés olvasható itt→

  • kapcsolódó anyagok
ALAPJOGOK
OMBUDSMAN
OBH - ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL