Európa előtt a magyar pénzügyek

2012.03.12. BruxInfo

Kedden döntenek az EU-tagállamok pénzügyminiszterei a Magyarországnak a deficiteljárás keretében címzett új ajánlásokról és a 2013-ban elérhető kohéziós források közel harmadának a befagyasztásáról. A Bizottság friss növekedési előrejelzéseinek fényében mind 2012-ben, mind 2013-ban 3 százalékos, vagy annál nagyobb hiányra számít hazánkban, még a kormány által legutóbb bejelentett intézkedésekkel együtt is.

Két Magyarországra vonatkozó döntést is hoz kedden a pénzügyminiszteri tanács. A tagállamok pénzügyminiszterei először is a 2004. júliusa óta zajló deficiteljárás keretében elfogadják a magyar kormánynak címzett legújabb tanácsi ajánlásokat, amelyekre múlt héten terjesztette elő tervezetét az Európai Bizottság. A kormányok képviselői emellett a Bizottság javaslatára várhatóan a Magyarország számára 2013-ban elérhető kohéziós források 29 százalékának (összesen 495 millió eurónak) a befagyasztásáról is döntést hoznak. Mindkét előterjesztés jóváhagyásához a tagállami szavazatok minősített többségére van szükség a Tanácsban, és pénteken a soros dán elnökség nevében nyilatkozó diplomaták is abból indultak ki, hogy meglesz az elfogadáshoz szükséges többség.

Elnökségi források tájékoztatása szerint Magyarországnak 2012-ben kell majd fenntartható módon korrigálnia a túlzott mértékű hiányt és szeptember 13-ig kell hathatós lépéseket megtennie ennek érdekében. Elvárás lesz, hogy a kormány idén hozza a 2,5 százalékos hiánycélt, míg 2013-ban jóval a 3 százalékos határon belül tartsa a hiányt.

Feltéve, hogy a Bizottság javaslatai zöld utat kapnak, Magyarországnak hat hónap áll rendelkezésére, hogy egyfelől eleget tegyen az újabb, a 2012-es és a 2013-as kiigazítási pályára vonatkozó tanácsi ajánlásoknak és egyúttal meggyőzze Brüsszelt és a Tanácsot a kohéziós források felfüggesztésére vonatkozó döntés visszavonásáról. Orbán Viktor miniszterelnök szerint „egyetlen fillér sem fog elveszni”, és a Bizottságnál is azzal számolnak, hogy végül nem kell majd valóra váltani a fenyegetést, mert Budapest megteszi a túlzott mértékű hiány „fenntartható csökkentéséhez” szükséges kiigazító intézkedéseket.

A pénzügyminiszterek (és előtte a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság, az EFC) elé kerülő bizottsági ajánlás és a Bizottság szakszolgálatainak azt kísérő 11 oldalas elemzése az utóbbi idők legrészletesebb áttekintését adja a magyar költségvetés aktuális helyzetéről és kilátásairól. A munkadokumentum legfigyelemreméltóbb következtetése, hogy az Európai Bizottság részben a közelmúltban nyilvánosságra hozott legfrissebb növekedési előrejelzései, részben a január 24-óta (ekkor mondta ki a pénzügyminiszteri tanács, hogy hazánk nem tett eleget a tanács 2009. júliusi ajánlásainak) a magyar oldalon történt változások alapján még borúlátóbb a 2012-es és a 2013-as költségvetési kilátásokat illetően.

Brüsszel legújabb elemzései alapján most 2012-ben a januári 2,75 százalék helyett már 3 százalékra, 2013-ban pedig 3,25 százalék helyett pedig már 3,6 százalékra becsüli az államháztartási hiány mértékét Magyarországon. 2011-ben ugyanakkor az eddigi 3,6 százalékosnál is nagyobb költségvetési többletet vár a Bizottság, GDP-arányosan 4,1 százalékot, amit két oknak tulajdonít: a helyi önkormányzatok korábban várttól eltérően nulla deficitjének, és az előrejelzettnél a GDP 0,3 százalékával nagyobb tavalyi költségvetési bevételeknek. Az egyszeri intézkedésektől (különadóktól, és a magánnyugdíj-pénztári vagyon központi költségvetésbe való átterelésétől) megtisztított mértékadó hiányt a GDP 5,5 százalékára becsülte tavaly a Bizottság.

A legújabb brüsszeli hiánybecslés a néhány napja bemutatott növekedési előrejelzések fényében módosítja az idei és a jövő évre várható magyar hiányt. Mint ismeretes, a Bizottság néhány nappal ezelőtt 2012-re a korábbi 0,5 százalékról -0,1 százalékra, tehát recesszió közelire módosította a növekedést, miközben 2013-ban is kisebb, 1,6 százalékos GDP-bővüléssel számol. A kormány akkor nyilatkozatban jelezte, hogy nem ért egyet Brüsszel növekedési prognózisával.

2012: már 3 százalékos hiányt jósol Brüsszel

Ami az államháztartás hiányának ezévi alakulását illeti, a Bizottság elsősorban a növekedési előrejelzés lefelé módosításával összefüggő alacsonyabb adóbevételekkel magyarázza mostani nagyobb, 2,75 százalékos helyett 3 százalék körüli deficitre vonatkozó becslését. Ezek kiegészülnek a magasabb kamatfizetési terhekkel, amelyek mértékét a szakszolgálatok a GDP 0,3 százalékára taksálják. A Bizottság várakozásai szerint a tömegközlekedési vállalatokra, elsősorban a MÁV-ra fordított plusz kiadások, a tervezettnél magasabb gyógyszertámogatások és az adóknak a cégek magatartására becsült hatásai is mind kiadásnövelő tényezőként jelentkezhetnek, és ezeket csak részben ellensúlyozza majd a korábban vártnál élénkebb 2011-es növekedés 2012-re átgyűrűző hatása és a mobilfrekvenciák eladásából befolyt egyszeri, a vártnál nagyobb bevételek.

Összességében a Bizottság GDP-arányosan 1,5 százalékos elcsúszásra számít a 2012-es büdzséhez képest, amelyet a 0,7 százalékról a GDP 1,1 százalékára megemelt rendkívüli tartalék terhére ellensúlyozhatnak. Így Brüsszel számításai szerint a magyar büdzsében és az aktualizált konvergenciaprogramban feltüntetett 2,5 százalékos hiánycélnál 0,5 százalékkal magasabb lehet a deficit, változatlan államháztartási alapállás mellett (vagyis újabb kiigazítások nélkül). A dokumentum arra is kitér, hogy ez a hiány-előrejelzés a különböző ágazati adókból és a bankadókból származó GDP-arányosan 0,7 százalékosra becsült ideiglenes bevételeket is figyelembe veszi. További megjegyzés, hogy a 2011 végén a magánnyugdíj-pénztárak de facto teljes eltörléséről hozott döntéssel egy addig egyszeri bevétel állandó jellegűvé vált, aminek nagyságát a GDP 1,5 százalékára becsülik Brüsszelben. Ahol ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy ezt a bevételt fokozatosan ellensúlyozzák majd a növekvő nyugdíjkiadások, sőt hosszabb távon túl is szárnyalják majd.

2013: az új hiánybecslés már 3,6 százalék

Ahogy fentebb írtuk, a Bizottság nagyrészt az új növekedési előrejelzések miatt a 2013-as hiányt is magasabbra srófolta, és az eddigi (januári) 3,25 százalék helyett már 3,6 százalékos deficitre számít. A magasabb hiányadatot mindenekelőtt a GDP 0,4 százalékára becsült és már 2012-ben is hatással bíró állandó hiánynövelő tényezők bázishatásának tudja be a szakszolgálat (az alacsonyabb növekedéssel összefüggő kisebb adóbevételeknek, a magasabb gyógyszertámogatásoknak). De a deficitet dagasztó tényezők közé sorolja a kötvényhozamok emelkedésével összefüggő nagyobb kamatterheket, amelyek a 2012-es 0,1 százaléknál is magasabbak lehetnek 2013-ban.

A Bizottság szerint mindent összevetve jövőre 3 százalékról 3,6 százalékra növekedhet a hiány. Ez szerinte főleg az ágazati különadók 2013-ban a GDP-nek körülbelül 0,9 százalékára becsült kivezetését, a GDP 0,5 százalékával egyenértékű nagyobb adósságszolgálatot, és az szja adóalapjának szűkítését tükrözi, amelynek költségvetési hatását a GDP 0,3 százalékára taksálják.

Brüsszel szerint ezeket a hiánynövelő hatásokat előreláthatóan részben ellensúlyozni fogja a Széll Kálmán szerkezeti reformprogram további végrehajtása, ami a GDP 0,4 százalékának megfelelő megtakarítást hozhat, az állami szférában a nominálbérek befagyasztása (hatása 0,25%), és a kiadások 0,15 százalékos csökkentése, a magánszektorban a kevésbé nagyvonalú bérkompenzációk fényében. További 0,5 százalékos deficitcsökkentő tételt jelenthet a bankszektorral aláírt megállapodás a végtörlesztésekről, illetve a gazdaság élénkülése. Összességében a Bizottság úgy látja, hogy a hiányt növelő, a GDP 1,75 százalékára becsült hatásokat csak részben semlegesítik majd a hiányt csökkentő fejlemények, amelyek összegét a GDP 1,25 százalékára becsüli 2013-ban a Bizottság.

A Bizottság az anyagban először foglalkozik a kormány által február 21-én bejelentett új költségvetési konszolidációs intézkedési tervekkel. Emlékeztet rá, hogy a GDP 0,4 százalékával egyenértékű intézkedések a gyógyszertámogatásokon való további megtakarításokat, a BKV-nak járó állami támogatások megvágását, 2013 közepétől egy elektronikus útdíj-fizetési rendszer bevezetését, és az úgynevezett vonalminisztériumokban horizontális kiadáscsökkentéseket irányoznak elő.

Brüsszel szerint ugyanakkor ezeket az intézkedéseket jelenleg nem lehet beilleszteni az előrejelzésbe, mert azokat még nem bontották ki megfelelően és nem támasztották alá kellően tényekkel. „Továbbá ezen intézkedések egy részének a minősége (például a minisztériumokban a horizontális kiadáscsökkentés) és ezáltal a potenciális megtakarítás fenntarthatósága megkérdőjelezhető”. A Bizottság szakszolgálatainak becslése szerint a kormány által bejelentett intézkedések maximális deficitjavító hatása 2013-ban a GDP 0,3 százaléka (és nem 0,4 százalék, ahogy a kormány véli) lehet, a másodlagos, 2012-ből áthúzódó hatások figyelembe vételével is. „De még ha ezeket az intézkedéseket „névértékükön” is kezelnénk, a Bizottság hiányprognózisa akkor is túllépné a 3 százalékos referenciaszintet 2013-ban az aktualizált költségvetési előrejelzés alapján” – mutat rá a dokumentum, hozzátéve, hogy hasonló okokból a Széll Kálmán terv bizonyos elemeit sem tudták eddig figyelembe venni.

A Bizottság mindezek fényében megállapítja, hogy a kormány által kitűzött 2012-es 2,5 százalékos hiánycél elérése nagyjából GDP-arányosan 0,5 százalékos pótlólagos kiigazítást igényelne a már elvárt 1,9 százalékon felül.

A 2013-ra várható 3,6 százalékos deficit pedig Brüsszel szerint azt sugallja, hogy GDP-arányosan legalább 0,75 százalékos kiigazítás szükséges annak érdekében, hogy 3 százalék alatt maradjon a költségvetés hiánya, és további 0,75 százalék az aktualizált konvergencia-programban jelzett 2,2 százalékos szint eléréséhez. Feltételezve, hogy 2012-ben megtörténik a GDP 0,5 százalékával egyenértékű kiigazítás, a pótlólagos hiánycsökkentés a GDP 1 százaléka lenne.

A Bizottság a továbbiakban a lehetséges kiadáscsökkentéseket veszi számba. Ezek egy része származhat a Széll Kálmán strukturális reformprogramban bejelentett, még nem pontosított intézkedések tényekkel való alátámasztásából és végrehajtásából (eddig 2012-ben ez 0,1, 2013-ban pedig 0,8 százalékot jelentene). A már bejelentett GDP-arányosan 0,4 százaléknyi megtakarítás további pontosítása is ilyen tétel lehet, „feltételezve, hogy szerkezeti jellegűek a tartós hatás biztosítása érdekében”. Végül további intézkedéseket is elképzelhetőnek nevez a Bizottság, mint az egyetemes családi adókedvezmény és a családi juttatások kipróbálását, a bevételi oldalon pedig egy értékalapú lakóingatlan-adó bevezetését és a személyi jövedelemadó progresszivitásának növelését.

Az államadósság 2012-ben a tavalyi 80,3 százalékról 76,2 százalékra csökkenhet a Bizottság előrejelzése szerint, amely 2013-ra újabb minimális emelkedést jósol 76,4 százalékos szintre.

Vélemény a magyar aranyszabályokról

A bizottsági elemzés az új fiskális kormányzási keret magyar alkotmányban való tükröződésével is foglalkozik. Megállapítja, hogy a nominális adósságplafont a GDP 50 százalékában rögzítették és az átalakított költségvetési tanács vétójogot kapott a büdzsét illetően. Egy sarkalatos törvény pedig rögzítette az új operatív numerikus szabályokat központi és helyi önkormányzati szinten is.

A Bizottság úgy véli, hogy az újonnan elfogadott numerikus szabályok látszólag túl nagy hangsúlyt fektetnek az éves költségvetési ciklusra és hatnak kellően a középtávú költségvetési tervezés irányába. Ugyancsak megjegyzi, hogy a költségvetési tanács kielégítő, erős vétójogával összhangban álló működése egyelőre nincs biztosítva. Ezért szükségesnek nevezi, hogy a kulcsfontosságú alkotmányos fiskális szabályok működőképességének megteremtése a Tanács 2011 júliusi ajánlásaival összhangban történjenek, és a költségvetési tanács elemzői hatáskörei kibővüljenek és a testületet ennek megfelelően meg is erősítsék.
 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI BIZOTTSÁG
KORMÁNYZAT