Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Barnier az árnyékbank-rendszerre is kiveti a hálót

2012.03.19. BruxInfo

Egy újabb, a pénzügyi rendszer stabilitására nézve veszélyes, ketyegő bombát kíván hatástalanítani az Európai Bizottság az árnyékbank-rendszer szabályozásával, amiről hétfőn tesz közzé zöld könyvet az Európai Bizottság.

A pénzügyi szektor újraszabályozása idén új szakaszba lép – közölte brüsszeli újságíróknak adott interjúban Michel Barnier, a belső piacért felelős uniós biztos.

Hétfőn újabb fontos állomáshoz érkezik a pénzpiacok átfogó újraszabályozásának folyamata, amikor az Európai Bizottság zöld könyvet tesz közzé az úgynevezett árnyékbank-rendszer jövendőbeli szabályozásáról. A pénzügyi szektor 2010 júliusában indult reformja ezzel egy új szakaszba és egyúttal célegyenesbe is fordul – közölte néhány európai médiumnak, köztük a BruxInfónak adott interjúban a belső piacért felelős uniós biztos.

Michel Barnier szerint az eddigi, a G20-as szinten rögzített menetrendhez igazodó uniós jogalkotói munkát a pénzügyi válságra adott válasz ihlette, az árnyékbank-rendszerrel már egy előre tekintő, proaktív szakasz következik.

A G20-ak által létrehozott Financial Stability Board (FSB) definíciója szerint az árnyékbank-rendszer (shadow banking) „olyan hitelközvetítő rendszer, amely a hétköznapi bankrendszeren kívüli szereplőket és tevékenységeket foglal magába”. Az FSB becslései szerint ezen kritérium alapján a szektor forgalma világméretekben a 2002-es 21 billió euróról 2010-re 46 billió euróra nőtt, ami a teljes globális pénzügyi rendszer körülbelül 30 százalékára, a banki eszközöknek pedig mintegy a felére rúg.

Tekintettel a pénzügyi rendszerben játszott nem elhanyagolható szerepére az árnyékbank-rendszer szereplőinek esetleges rendezetlen csődje az FSB szerint közvetlenül és a hagyományos bankrendszerrel való áttételeken keresztül rendszerszintű kockázatot hordozhat, ezért – és ezt már a Bizottság mondja -, ez a szektor sem bújhat ki a nagyobb fokú ellenőrzés alól. Michel Barnier szerint azért is jobban oda kell figyelni a szektorra, mert a hagyományos szektorok szabályozásával párhuzamosan a pénzügyi szereplők - sokszor bankok – nagyobb késztetést érezhetnek arra, hogy a szabályozás hatálya alá nem tartozó szektorokba vonuljanak.

A belső piaci biztos ugyanakkor tisztában van azzal, hogy az árnyékbank-rendszer hasznos szerepet játszik a piacok likviditásának biztosításában, éppen ezért nem áll szándékában a tevékenység betiltása. „Csak szabályozni szeretnénk az ágazatot, hasonlóan a hagyományos szektorokhoz. Tudni szeretnénk, pontosan ki, mit csinál, és hogyan működik a piac” – szögezte le a francia nemzetiségű politikus, hozzátéve, hogy éppen ezekre a kérdésekre keresi a választ a most közzéteendő zöld könyv és az érintettekkel folytatandó konzultáció, amely június 1-ig tart.

Barnier ez alapján legkésőbb az év végéig jogszabályi javaslatot kíván előterjeszteni, azt azonban ebben a pillanatban nem tudja még, hogy milyen formában: a már létező vertikális jogszabályok megerősítése révén, vagy esetleg a piacot lefedő horizontális jogszabállyal. Arra is emlékeztetett, hogy helyenként már most is léteznek az árnyékbank-rendszerre érvényes jogszabályok, ezek közé tartozik a tőkekövetelményekre vonatkozó irányelvek és mások is.

A Bizottság a zöld könyvben megnevezi azokat a tevékenységeket és piaci szereplőket is, amelyekre a jövőbeni szabályozás vonatkozhat.

Ami az előbbieket illeti, a bankbetétek jellemzőivel rendelkező pénzforrások elfogadása; lejárati és/vagy likviditási átalakítás végzése; a hitelkockázati transzfer; közvetlen vagy közvetett pénzügyi áttétel használata; az értékpapírosítás, értékpapírok kölcsönadása, és értékpapír-visszavásárlási megállapodás (repo) kerülhet az EU látókörébe.

A potenciálisan érintett piaci szereplők közé tartoznak az úgynevezett speciális befektetési eszközök, a pénzpiaci alapok, a hitelt és tőkeáttételt nyújtó befektetési alapok, a hiteleket vagy hitelgaranciákat nyújtó pénzügyi cégek és értékpapír közvetítők, továbbá a biztosítók és viszontbiztosítók.

Michel Barnier azt szeretné, ha Európa ennek a területnek a szabályozásában is az élen járna, ugyanúgy, ahogy az élen halad a G20-as szinten elfogadott útiterv végrehajtásában. A biztosnak az a szándéka, hogy az EU jó példával elől járva másokat is maga után húzzon, például az Egyesült Államokat.

A biztos elmondta, hogy idén két területre kíván különösen nagy figyelmet fordítani. Az egyik az árnyékbank-rendszer, a másik pedig a bankszektor kockázatainak beazonosítása és irányításának kérdései, ezzel a kérdéssel a „Liikanen-bizottság” foglalkozik, amely a nyár végén, az ősz elején teszi meg a javaslatait. Barnier ugyanakkor nem kíván sokáig kivárni azzal a kezdeményezéssel, amit egész biztosi tevékenysége megkoronázásának, ékkövének tartana: a bankkonszolidációs alapra (bank resolution fund) vonatkozó javaslat előterjesztésével.

A biztos a vele készült interjúban elmondta, hogy a javaslaton jelenleg az utolsó simításokat végzik, és várhatóan heteken belül nyilvánosságra hozzák. A javaslat célja, hogy az adófizetők helyett a jövőben a bankok állják a bankok megmentésének a költségeit. Ebből a célból egy olyan alapot hoznának létre, amelyet a bankok előzetes befizetéseiből finanszíroznának.

Bár a jogszabály tervezetét már régebbre ígérte a Bizottság, a biztos azzal magyarázta a kivárást, hogy el akarta kerülni azt, hogy a banki reorganizációs alapot a jelenlegi pénzügyi válsággal összemossák. A javaslat ugyanis egyértelműen a jövőről szól, és a válságban látott helyzetekhez hasonlók megelőzését, továbbá szükség esetén a bankok rendezett felszámolását célozza. A szabályozói arbitrázs és az ezzel összefüggő költségek elkerülése érdekében a Bizottság egy olyan mechanizmust készül javasolni, ami ötvözi a bankkonszolidációs alapot és a betétgarancia rendszert.

Barnier azt is elmondta, hogy jelenleg nem tartana reálisnak egy páneurópai bankkonszolidációs rendszert, amire számos szakértő egyébként elérkezettnek látja az időt, egyszerűen azért, mert egy ilyen javaslat a tagállamok ellenállása miatt kudarcra lenne ítélve. „Ha föderális modellt javasolnék, azt a kormányok biztosan elutasítanák” – mondta.
 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ
PÉNZÜGYI SZEKTOR