Az ügyvédi szakmáról

2012.03.20. Jogi Fórum / dr. Horváth Eszter

Az ügyvédekkel kapcsolatos vizsgálatot indít az ombudsman az elkövetkezendő fél évben. Erről informáló, március 5. napján megrendezésre került sajtótájékoztatóján Dr. Szabó Mátén kívül Dr. Rétvári Bence, a KIM államtitkára, Dr. Bánáti János, a MÜK elnöke, valamint Dr. Kovács András Kristóf, a Helsinki Bizottság társelnöke is részt vett.

Dr. Szabó Máté az ombudsman intézményét alapjogvédő, állampolgárbarát intézményként határozta meg. Kiemelt bizonyos fokozati és szerepkészletbeli különbségeket a jogászi hivatások között aszerint, hogy az államhoz közel álló, vagy az állammal vitatkozó hivatásról van e szó. Az ügyvédség az állammal vitatkozó és gyakran az állammal ellentétes érdeket képviselő intézmény. Ezért, mind az ENSZ, mind a globális jogvédő közösség rendszeresen napirendre szokta tűzni, a jogvédők védelmének kérdését.

Az ombudsman által indított projekt nem csupán ügyvédbarát, hanem ugyanakkor ügyfélbarát is, mivel, mint mondta „az ügyvédek sem mind a Szent Grál védelmezői és tán nem is lenne jó, ha azok lennének”. Mivel gyakran ellentétes polgári és szervezeti érdekeket képviselnek, visszaélések, vagy kevésbé ügyfélbarát lépések is kötődnek az ügyvédség intézményéhez. Így az ügyvédi kamarával – mely többek között az érdekvédelem, az öntisztulás és revízió funkcióját is gyakorolja – együtt szeretnék a projektet lefolytatni. A vizsgálat a büntetés-végrehajtásban és a büntetőeljárás során tapasztalható alkotmányos visszásságokkal és ügyvédi szerepvállalással foglalkozik.

Dr. Szabó Máté emlékeztetett korábbi ombudsmani vizsgálatok eredményére. Ígérete szerint a jogállamiság és jogbiztonság elve alapján fogják vizsgálni az ügyvédi kamara fegyelmi ügyeivel, panaszkultúrájával kapcsolatos eseteket, valamint, hogy hogyan reagál az ügyvédi kamara az állampolgári és az ügyfél panaszokra az ügyvédekkel szemben. Kiemelte az ügyvédi letét kezelésével és az ügyvédi biztosítással kapcsolatos problematikát. Napjainkban sok intézmény változik, számos olyan jogszabály is született melyek – még ha nem is közvetlenül az ügyvédséggel kapcsolatosak, de – direkt hatásuk van az ügyvéd és ügyfél kapcsolatára (pl. Alaptörvény, valamint a büntetőeljárással, fogvatartással kapcsolatos szabályok). Az ombudsmani vizsgálat vezérfonala az, hogy ügyvéd és ügyfélbarát módon, kiegyensúlyozott viszonyt biztosítson a magukat a jogrend intézményeivel megvédetni kívánó állampolgárok, és az állampolgárokat ténylegesen védő ügyvédek számára. Ugyanakkor legyen lehetőség arra, hogy ha ez a kommunikáció, vagy érdekképviselet nem megfelelő akkor áttekinthető, korrekt jogállami elveknek megfelelő panaszeljárások indulhassanak. Ezen túl felvetendő azon újonnan és gyorsan született jogszabályok alkotmányos, kiegyensúlyozott és jogbiztonságot biztosító jellege, melyek esetleg nem szándékolt következményekkel lépnek fel az ügyvédi képviselettel kapcsolatban.

Dr. Bánáti János az ügyvédi szakma más szakmákkal összehasonlíthatatlan, speciális jellegét hangsúlyozta és kiemelte, hogy az ügyvédi tevékenység elengedhetetlen egy jogállamban. Az állampolgárok védelmét egyszerre végzi az ombudsman hivatala – sajátos eszközeivel – és az ügyvédi tevékenység is évszázadok óta emberek, vagy állampolgárok képviseletéről szól. Az ügyvédi tevékenység csak függetlenül végezhető egy független köztestület az ügyvédi kamara felügyeletével.

Az elnök úr hangsúlyozta: Az egyéni alapjogok védelmi szempontjából is kiemelt fontossággal bír az ügyvédi védelemhez és a képviselethez való hozzáférés, az ügyvédek félelem és befolyásmentes működése, az eljárásjogi eszközök egyenlősége. Ha az ügyvédség szót emel – akár egy büntetőeljárási törvénnyel kapcsolatban (például a terhelt védekezéshez való jogának a szűkítésével szemben), akár azon abszurd törvénymódosítással kapcsolatban, amely a tanú jogi segítőjének megtiltja január elsejétől a nyomozás során való közreműködést – soha nem azért küzd, mert többletjogokat szeretne. Az ügyvédi képviselet sok esetben formálisan az állammal szemben történik. Büntetőeljárásban világos ez a képlet, de ugyanez a helyzet a klasszikus adópereknél, vagy nagyon sok közigazgatási perben is, ahol közvetve, közvetlenül az állammal szemben áll a fél a magánszemély, akit egy ügyvéd képvisel. A magyar jogállamnak valóban az az érdeke, hogy a védők félelemmentesen láthassák el az egyén védelmét, akár egy büntetőeljárásban, akár egy polgári perben.

Az ügyvédi tevékenység kamarai szerveződésben működik. A kamarának az egyik legfontosabb jogosítványa a beérkezett ügyféli – fogyasztói – panaszok kivizsgálása. Az ügyvédi tevékenység az ügyvédi megbízás ellátása szolgáltatási tevékenység és ezt a tevékenységet ugyanúgy panasz és vizsgálat tárgyává lehet tenni, mint minden más tevékenységet. Az ilyen panaszok kivizsgálása az európai példák szerint a kamara hatáskörébe tartozik. Bánáti úr kiemelte: a kamara nem élhet vissza ezzel a jogosítvánnyal. Soha nem lehet cél, ügyvédi visszaélések „elkenése.” A kamarának saját érdekében is fel kell lépnie a visszásságok ellen, hiszen azok negatív visszhangja az egész testületre kihat. Az elnök úr kiemelkedően fontosnak tartja, hogy az ombudsmani vizsgálati programban a biztos úr – és a hivatal – elfogadta és magáévá tette a kamara javaslatait. Ígérte, a kamara minden segítséget megad. Reményét fejezte ki, hogy a levont következtetések és javaslatok erősíteni fogják az ügyvédség és az ügyvédi szervezetek függetlenséget, mert – mint mondta – ez a függetlenség nem öncélú, hanem azért van, hogy az állampolgári jogok továbbra is minden korlátozás nélkül, úgy érvényesülhessenek a bíróságok előtti eljárásokban, ahogy annak egy jogállamban érvényesülnie kell.

Dr. Kovács András Kristóf egy hasonlattal vezette be mondanivalóját. „Az igazságszolgáltatás, a büntető igazságszolgáltatás olyan, mint egy háromlábú szék. Vád, védelem és az ítélkezés a három büntető eljárási funkció tartja egyensúlyban. Ha elkezdjük az egyik lábat fűrészelni, akkor előbb utóbb felborul az egész”. A védelem biztosítása az arra rászorulónak állami feladat, mint ahogyan azt az Európai Emberi Jogi Egyezmény és az Európai Emberi Jogi Bíróság ehhez kapcsolódó gyakorlata teljesen nyilvánvalóvá teszi. Míg az ügyvéd magánjogi szereplő, a büntetőeljárás kontextusában egy állami feladatot lát el. Hozzájárul ahhoz, hogy az eljárás tisztességes legyen, ahol a terhelt a vádlottnak nincs kiszolgáltatva. Ezt a harmadik lábat ezért erősíteni kell, mivel az ügyvédi munka garanciái nem csak és kizárólag az ügyvédséget, hanem azt az ügyfelet is védik.

A Magyar Helsinki Bizottság az ügyvédi tevékenység kapcsán elsődlegesen azoknak a helyzetét vizsgálja, akik a rászorultságuk folytán nem tudnak a „piacról” ügyvédet meghatalmazni, ezért a velük szemben, vagy részvételükkel folytatott eljárás tisztességessége nagyban függ attól, hogy az állam hogyan teljesíti azt a feladatát, hogy biztosítsa a megfelelő színvonalú védelmet, illetve jogi képviseletet. Először maga az ombudsman vizsgálta 1996-ban azt a kérdést, hogy aki rászorul, és az államtól kap védőt az mennyiben bízhat abban, hogy a védelem, amelyhez így jut megfelelő színvonalú lesz. Az 1996-os vizsgálat és az azóta lefolytatott empirikus vizsgálatok azt mutatják, hogy a kirendelt védelmi tevékenység színvonala sok bírálatot kapott. Rengeteg probléma van a kirendelt védőknek a terheltek kihallgatásán való megjelenésével.

Az ORFK 2006-ban tartott vizsgálata megállapította, hogy Magyarországon volt olyan megye, ahol az első gyanúsítotti kihallgatások 96%-a zajlott a védő jelenléte nélkül. A megjelenésen túl a munka minőségével kapcsolatban, illetve a terheltek bizalmi indexével kapcsolatban is mutattak ki problémákat. Ilyen például, hogy az ügyvédi kamarának a feladata arra korlátozódik, hogy összeállítsa a kirendelhető védők listáját. Ebből a listából viszont az a hatóság választ védőt, amely előtt az eljárás éppen folyamatban van. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a vád választ védőt a terheltnek abban az esetben, ha a terhelt maga nem tud védőt megfizetni. Egy 2007-2008-as vizsgálat alapján van olyan kapitányság, ahol egy évben a kirendeléses ügyek több mint 80 %-át ugyanaz az egy védő kapta meg. Volt olyan védő, aki egy évben 400-nál több kirendelést kapott. dr. Kovács András Kristóf jelezte, hogy amennyiben egy ügyvéd praxisa a kirendelésekre épül, függő helyzetbe kerülhet a kirendelt hatóságtól. Így tehát az a függetlenség kerülhet veszélybe, amely az ügyvédi munkának és a védői munkának alapvető fontosságú jellemzője.

A probléma kezelésére az ORFK-val közösen volt egy kísérleti kutatásuk. Ennek lényege az volt, hogy egy „robotzsaru” választott védőt, azaz egy számítógépes program biztosította azt, hogy arányos, de mégis véletlenszerű legyen a védők eloszlása. A modell működőképes, egyenletes védőellátást és a nem helyes összefüggések kiküszöbölésére is megoldást jelenthet. Az előadó felhívta a biztos úr figyelmét egy, az ügyvédi titok körébe tartozó problémára. A büntető eljárásban, ha valaki előzetes letartóztatásban van, akkor csak a védőjével beszélhet felügyelet nélkül, a jogi képviselőjével nem. Adott esetben, ha az előzetes letartóztatottnak van egy polgári jogi ügye, akkor az ügyvédjével csak ellenőrzés mellett beszélhet. Szélsőséges esetben megtörténhet, hogy az alperes beül a felperes és ügyvédje közötti konzultációra. (A büntetés-végrehajtási intézet ellen indított személyiségi perben például). Az ombudsmani vizsgálatot nagyon időszerűnek tartja, melynek a gyakorlati problémák mellett arra a kérdésre is ki kell térnie, hogy a jogszabályi háttér mennyiben teremti meg az egyensúlyt a vád és a védelem között.

Dr. Rétvári Bence sok sikert kívánt az elkövetkezendő fél év munkájához. A magyar pereskedő nemzet. Évi 16 millió ügy van, (közigazgatási, egyéb állammal kapcsolatos ügyek is) ezek jó része ügyvédek közreműködésével zajlik. Más országokhoz képest hazánk egy ügyvédfoglalkoztató ország. Jogi kultúránk ügyvédközpontú. Emiatt is fontos ez a vizsgálat, fontosabb, mint más európai uniós államokban lenne. A minisztérium a kamarával való kapcsolata és a jogalkotási folyamat felügyelete során is találkozik majd a problémafelvetésekkel és a vizsgálat eredménye mindenképpen jelentkezni fog a következő évek jogalkotásában.

A kamarával együttműködve pár eredményt már elkönyvelhetnek. A fegyelmi ügyekben a fokozott elektronizálás már megtörtént, ezzel az ügyek objektívebb elbírását segítik elő. A letét kezelésével kapcsolatban a kamarának már vannak elképzelései az átláthatóvá tételre és az ügyfélbarátabb megoldásokra. A gyerekbarát igazságszolgáltatás kapcsán elmondta, hogy 2014-re minden megyei kapitányságon gyerekbarát meghallgató helységeket kívánnak kialakítani. Az állammal szembeni képviselettel kapcsolatban kiemelte, hogy az állammal szembeni képviselőt semmiféle hátrány nem érheti. Ilyenkor az ügyvéd a nemzet javát szolgálja akár az arányos közteherviselést akár büntetőeljárásban az arányos szankciót mozdítja elő. A visszaélésszerű joggyakorlás visszaszorítása közérdek, figyelembevétele kiemelten fontos cél, melyek eléréséhez a minisztérium segítséget fog nyújtani.
 

  • kapcsolódó anyagok
ÜGYVÉDSÉG
OMBUDSMAN