Az EP is beszállhat a TEN-T vitába

2012.03.23. BruxInfo

Megállapodtak a tagállamok közlekedési miniszterei csütörtökön azokról a politikai iránymutatásokról, amelyek alapján 2030-ig ki kell építeniük a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) gerincét.

A tárcavezetők némi enyhítést engedélyeztek maguknak a projektek megvalósítása terén, és módosították a törzshálózat térképét is. Az általános megközelítés alapján a következő hónapokban elkezdődhetnek az egyeztetések az Európai Parlamenttel.

Úgynevezett általános megközelítésre jutottak a tagállamok közlekedési miniszterei a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) jövőjével kapcsolatos politikai iránymutatásokról. Ennek részeként a Tanács megállapította a TEN-T kiépítésének befejezésével kapcsolatos alapelveket, a szükséges határidőket, és meghatározta a főbb közlekedési folyosók nyomvonalát is.

A tagállami közlekedési rendszerek egységes európai hálózattá alakítása már a ’80-as évek közepe óta „kísérti az uniós vezetőket”, több javaslat is született az elmúlt évtizedekben ennek megteremtésére. Az Európai Bizottság 2011 októberében megállapította, hogy – bár a tagországok alapvetően jó ütemben fejlesztik a közlekedési hálózataikat, de – a határokon átnyúló projektek, azaz azok a beruházások, amelyek valóban európaivá alakítanák a nemzeti rendszereket hiányoznak.

A bizottsági javaslat ezen lendülne túl, és ennek érdekében kétrétegű hálózat kialakítására tesz javaslatot. Létrejönne először is egy úgynevezett törzshálózat, amely tíz, központilag meghatározott intermodális közlekedési folyosót foglalna magában. A törzshálózat alkotná a transzeurópai hálózat gerincét, és olyan projekteket hangolna össze, amelynek végén Európa egyik végéből több, összehangolt közlekedési mód segítségével el lehet jutni a kontinens másik végébe.

A második réteg lenne az átfogó hálózat, amely a gerinc kiegészítéseként jellemzően kisebb, tagállamokon belüli projekteket tartalmazna. A Bizottság elképzelései szerint az átfogó hálózat minden ország minden régióját érintené, alapelvként pedig az Európai Unió bármely pontjáról legfeljebb 30 percen belül el lehetne érni valamely ágát.

Iránymutatások

Az általános megközelítés szerint – amely javarészt a dán elnökség kompromisszumos módosítási javaslatán alapul – a tagállamok először a törzshálózat kiépítésének befejezésére kívánnak koncentrálni. Ezt szem előtt tartva megtartották kötelező érvényű határidőnek a 2030-at ennek teles kiépítésére. Ez az a pont, amelyhez az Európai Bizottság a leginkább ragaszkodott, és amely a legnagyobb költségeket jelentheti a tagországok számára. Ennek megfelelően néhány tagország kísérletet is tett a kötelező határidő felpuhítására.

Az infrastruktúráért felelős magyar államtitkár a csütörtök délelőtti vitában azt javasolta, hogy „amennyiben a tagállam erőfeszítéseket tesz a műszaki előírások teljesítésére, de pénzügyi nehézségei vannak, kaphasson felmentést a 2030-as határidő teljesítése alól”. Völner Pál később a BruxInfo kérdésére kifejtette, hogy a törzshálózat közúti fejlesztései javarészt kész vannak, de a tíz transzeurópai folyosó kiépítéséhez Magyarországnak „nagyon komoly vasúti műszaki beruházásokat kell véghez vinnie”. Egyrészt a tengelyterhelésre, és a nyomtávra vonatkozó előírások szerint kellene átépítenie a már meglévő vonalak egy részét.

Nagy-Britannia és Hollandia pedig ennél általánosabb könnyítést kért. A brit és a holland miniszter a vita során azt mondta, az ésszerű és költséghatékonyság szempontjából életképes projektekre kell koncentrálni. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy az Európai Unió nem fog ráerőltetni a tagállamokra aránytalan költségeket jelentő fejlesztéseket, legalábbis ez esetben nem fog ragaszkodni a 2030-as határidőhöz. A tagországok többsége végül a holland és a brit javaslatot támogatta, és mint Völner Pál jelezte, ez Magyarország számára is elfogadható.

Az átfogó hálózat kiépítésének határideje nem lesz kötelező érvényű, az általános megközelítés szerint 2050 környékére kell majd befejezni a teljes európai közlekedési hálózat megépítését. 2023-ban az Európai Unió felülvizsgálja majd a rendszert.

Térképmódosítás

A tagállami miniszterek több ponton módosították a TEN-T gerinceként szolgáló tíz transzeurópai közlekedési folyosó nyomvonalát. Egyrészt bekerült a törzshálózatba a milánói közúti csomópont, lengyel Byalistok városának közúti központja az átfogó hálózat része lesz, és bekerül a törzshálózatba több romániai közúti és vasúti vonal is.

Ennek az a jelentősége, hogy a törzshálózatba tartozó projektek egyrészt vélhetően hamarabb megvalósulnak, másrészt pedig több pénz nyerhető el ezekre az Európai Összekapcsolási Eszközből (CEF), amelyet direkt a transzeurópai projektek kivitelezésére hozna létre az Európai Bizottság. A 31,7 milliárd eurós uniós keret ötletét a 2014-2020 közötti többéves költségvetés javaslatában vetette fel a testület, az azóta napvilágot látott konkrét tervezet pedig egyértelművé is tette, hogy a keretből a közlekedési-, az energia-, és a telekommunikációs infrastruktúrát fejlesztené az EU.

Magyarország szerette volna, ha a CEF-ről és a TEN-T iránymutatásokról párhuzamosan folytatná a vitát az EU, a CEF-tervezet azonban még nincs kiforrott állapotban (pontos összegekről nem is lehet beszélni a többéves pénzügyi keret elfogadásáig, amelynek része lenne a CEF), és a pénzalapról vélhetőleg késhegyre menő vita várható a tagországok között.

A közlekedéspolitikáért felelős EU-biztos már önmagában azt is nagy eredménynek nevezte, hogy a tagállamok meg tudtak állapodni egy közös szövegben, amellyel már elkezdődhetnek az egyeztetések az Európai Parlamenttel. Siim Kallas azonban jelezte, több ponton sem elégedett a tagállami hozzáállással: a határidők és a műszaki előírások enyhítésével sem elégedett.

A vita elején, a vita végén, sőt, a vitát követő sajtótájékoztatón is hosszasan beszélt arról, hogy a tagállamoknak nem lenne (nem lett volna) szabad felvizezniük a bizottsági javaslatot. Éppen a magyar javaslattal összefüggésben mondta a vitában Siim Kallas, hogy „kerüljük a szalámitaktikát! Nem jutunk messzire, ha először kötelezettséget vállalunk valamire, aztán a tagállamok a végén előállnak újabb és újabb javaslatokkal!”

Hozzátette, hogy a korábbi javaslatokat is tekintve a tagállamoknak két évük volt arra, hogy az alapelvekkel kapcsolatos vitákat lefolytassák, „ne most kezdjük újra ezeket!” – tette hozzá a bizottsági alelnök.
 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI UNIÓ