Gyöngyöspata: a kormány saját felelősségét hárítja

2012.04. 2. TASZ

Az Országgyűlés Gyöngyöspata-bizottsága 282 nap működés után elfogadta jelentését.

Itt lett volna az alkalom, hogy a kormány – legalább részben jóvátéve sorozatos mulasztásait a gyöngyöspatai események kezelésében – határozottan elítéljen minden, a kollektív bűnösség elvén alapuló politizálást és akciózást, valamint rámutasson a Jobbik felelősségére a legnagyobb lélekszámú magyar kisebbség elleni gyűlölet szításában.

Ehelyett a kormány egyrészt a szélsőjobb érvelését veszi át, másrészt saját nemzetközi jóhíréért aggódik, miközben nyilvánvaló, hogy egy kormányt csak saját tettei és mulasztásai minősíthetnek.

A TASZ a Gyöngyöspata-bizottság első érdemi ülésére elkészítette árnyékjelentését, számítva arra, hogy a kormánypárti többségű testület jelentésének a kormány, és azon belül is elsősorban a belügyi vezetés mulasztásainak megállapításához távolról sem lesz köze.

A TASZ a bizottsági jelentésnek egyedül azzal a részével ért egyet, amely kimondja, hogy a Jobbik hamis ürüggyel küldte a hozzá köthető polgárőr egyesületet a településre, hiszen éppen az egyesület tagjainak bevonulása után éleződött ki az ellentét a helyi roma és nem roma lakosok között. Ebben a Jobbiknak és az ahhoz kötődő Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületnek komoly felelőssége van, ezt árnyékjelentésünkben részletesen kifejtettük.

Sajnos azonban a bizottság – azon túl, hogy helyesen megállapítja, hogy a SZJPE gyöngyöspatai akciózásának politikai célja, nevezetesen a helyi hatalom megszerzése volt – mással sem foglalkozik, mint a kormány felelősségének elhárításával.

Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen már júniusban, a bizottságot felállító országgyűlési határozat kihirdetését követően elmondtuk, hogy egy prejudikáló, a felelősöket eleve kijelölő mandátum-meghatározáson alapuló országgyűlési bizottság végkövetkeztetései nem lehetnek legitimek.

A gyöngyöspatai romákat a szélsőséges, cigányellenes csoportokkal szemben a magyar kormány – miközben az EU elnöki pozícióját ellátva kardoskodott egy európai romastratégia megalkotásáért – hét héten keresztül mindenféle hatékony állami védelem nélkül hagyta.

Mi sem jobb bizonyíték erre, mint, hogy az egyetlen érdemükként felemlegetett Btk-módosítást 2011. május 2-án szavazták meg, holott a SZJPE egyenruhás álpolgárőrei két hónappal korábban kezdték meg illegális járőrözésüket. A TASZ álláspontja az események kezdete óta az volt , hogy az akkor hatályos szabályok alapján is fel lehetett volna lépni a megfélemlítő egyenruhásokkal szemben. Ha a kormány ezzel nem értett egyet, a jogszabályokat két hónappal korábban kellett volna módosítania.

A TASZ álláspontja szerint szégyenletes, hogy miközben az állam heteken keresztül tehetetlen volt, nem nyújtott hatékony védelmet a megtámadott kisebbség tagjainak, a kormánypárti többségű bizottság azokat a jogvédő és humanitárius tevékenységet végző civil szervezeteket hibáztatja, amelyek a kormány helyett igyekeztek – a saját korlátozott eszközeikkel – kiállni a gyöngyöspatai cigány kisebbség mellett, elutasítva a minden demokratikus értékkel szembemenő kollektív bűnösség elvén alapuló megfélemlítést.

Ami pedig a TASZ jelenlegi gyöngyöspatai tevékenységét illeti:
Azzal, hogy a kormánypárti többségű bizottság ezt megkérdőjelezi, semmibe veszi Kállai Ernő kisebbségi ombudsman megállapításait, aki 2011. december 8-i gyöngyöspatai utóvizsgálati jelentésében részletesen foglalkozik a településen fennálló helyzettel (visszásságok a közmunkarendszer működtetésében, diszkriminatív szabálysértési bírságolások, iskolai szegregáció).

A kisebbségi ombudsman, akinek pozíciója január 1-ével megszűnt, fenti jelentésében kimondta:

“Gyöngyöspata a rendpártiság riasztó példája. Valóban azt akarjuk, hogy ez legyen a követendő minta?
 

  • kapcsolódó anyagok
KORMÁNYZAT
TASZ