Beperelték a zuglói önkormányzatot a kerületből kilakoltatott hajléktalanok

2012.04. 4. MTI

Mintegy hatmillió forintos kártérítési pert indítottak a zuglói önkormányzattal szemben azok a hajléktalanok, akiket tavaly októberben a XIV. kerületi Francia út és Egressy út találkozásánál, a MÁV Zrt. telepén állt hajléktalantelep felszámolásakor lakoltattak ki a területről.

A Város Mindenkié csoport keddi budapesti sajtótájékoztatóján a felperesek jogi képviseletét ellátó Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) ügyvédje azt mondta: március 28-án fordultak beadvánnyal a Fővárosi Törvényszékhez személyiségi jogok és az emberi méltóság, valamint az egyenlő bánásmód megsértése miatt. Kártérítési keresetükben összesen 5,6 millió forint vagyoni és nem vagyoni kártérítést követelnek hat hajléktalan nevében.

Muhi Erika megjegyezte: azt nem vitatják, hogy engedély nélkül húzták fel kunyhóikat a MÁV tulajdonában lévő telepen a hajléktalanok, akik közül volt aki már 12 éve lakott ott. Álláspontjuk szerint a jogsértést az önkormányzat azzal követte el, hogy birtokvédelmi, vagy köztisztasági eljárást kellett volna lefolytatnia, és előzetesen értesítenie a bontásról az érintetteket.

A NEKI ügyvédje szerint az is jogsértő volt, hogy a zuglói önkormányzat a MÁV Zrt.-vel a bontás előtt egy nappal, mindössze egy napra vonatkozó, 34 ezer forint összegű bérleti szerződést kötött azzal a feltétellel, hogy az önkormányzat a területet "tisztán adja vissza", így "köztisztasági feladatuk ellátására" hivatkozva dózerolták el a fából és egyéb más anyagokból épített kunyhókat.

A hajléktalantelepet tavaly október 18-án és 19-én számolta fel az önkormányzat, ezzel 15-20 embernek szűnt meg az otthona - idézte fel Udvarhelyi Tesna, A Város Mindenkié csoport aktivistája. Közlése szerint a kitelepítetteknek az önkormányzat mindössze éjjeli menedékhelyt ajánlott fel, de ott csak télen maradhattak, így azóta az érintettek újra az utcán élnek.
Az aktivista úgy fogalmazott: "politikusok rendészeti eszközökkel akarják az utcákat megtisztítani a hajléktalanoktól szemetelésre hivatkozva, így az érintettek kunyhóit is ide sorolták", azok az építmények azonban - álláspontjuk szerint - otthonok voltak.

"Nem azért küzdünk, hogy az emberek az utcán éljenek, hanem azért, hogy emberhez méltó megoldást találjanak számukra" - hívta fel a figyelmet a szociális munkás, megjegyezve, tavaly decemberben Csepelen harminc ember kunyhóját akarták hasonló módszerrel elbontani, de tiltakozásuk hatására az önkormányzat visszalépett, így még most is tart az egyeztetés az érintettek megfelelő lakhatási megoldásáért; ezt tartanák minden önkormányzat számára "követendő útnak".

A sajtótájékoztatón jelen voltak a kitelepítésük miatt felperesként fellépő hajléktalanok, akik elmondták, hogyan éltek a már felszámolt telepen, mi mindent gyűjtöttek össze ott tartózkodásuk ideje alatt. Elpanaszolták azt is, előzetesen nem értesítették őket hajlékaik eldózerolásáról, így sem értékeiket, sem személyes irataikat nem tudták megmenteni, okmányaikat két hónap alatt tudták pótolni.

Muhi Erika, a NEKI ügyvédje azt mondta: azért vállalták a jogi képviseletet, mert véleményük szerint ez egy súlyos és fontos társadalmi probléma. Felidézte: 2002-ben rendkívül hasonló módszerrel a II. kerületből csaknem negyven romát lakoltattak ki, s az ügyben indított perben jogerősen kimondta a bíróság, hogy az önkormányzat megsértette az emberi méltóságot és jogtalan volt a bontás. Hozzátette: az ítélőtábla az első fokon megállapított 100 ezer forintos kártérítési összeget már nem találta megalapozottnak.

A zuglói hajléktalantelep felszámolásával kapcsolatban az alapvető jogok biztosa is vizsgálatot indított, amely során megállapította: a kerület "önkényes módon, felhatalmazás nélkül intézkedett". Szabó Máté visszásnak tartotta, hogy az önkormányzat és a nevében fellépő szervek az érintett hajléktalanoknak csak "általános tájékoztatást" adtak, "önkéntes" távozásra bírták őket, illetve mindezt dokumentálták. Az ombudsman álláspontja szerint az intézkedés után nem volt valamennyi érintett számára ténylegesen igénybe vehető szálláslehetőség, sérültek az alapvető emberi jogok és a jogállamiság normái.

A zuglói önkormányzat visszautasította a hajléktalantelep megszüntetésével kapcsolatos ombudsmani jelentésben foglaltakat és tudatta: mind az érintett hajléktalanok, mind a kerület lakóinak szempontjait figyelembe véve, jogszerűen járt el. A kerület álláspontja szerint egy súlyosan törvénysértő, a zuglói lakosok életét évek óta megzavaró állapotot szüntettek meg, amikor a jogszabályellenesen épített bódévárost felszámolták, ezért - mint akkor közölték - az ombudsmani jelentésben foglaltak miatt jogorvoslattal élnek.