Új csomaggal üzen hadat Brüsszel a munkanélküliségnek

2012.04. 4. BruxInfo

A dinamikus munkaerőpiac megteremtése az új jelszó, amellyel az Európai Bizottság egy rövidesen közzéteendő foglalkoztatási csomag keretében hadat üzen a történelmi rekordokat döntögető európai munkanélküliségnek – közölte brüsszeli magyar tudósítóknak nyilatkozva Andor László, a foglalkoztatási, a szociális politikáért és a társadalmi összetartozásért felelős uniós biztos.

Az Európai Bizottság a következő napokban új, nagyszabású kezdeményezéssel próbál hozzájárulni a tagállamok erőfeszítéseihez a munkanélküliség elleni küzdelemben. Alig néhány nappal a rekordközeli, a valutaövezetben 10,8 százalékos munkanélküliségi szintet mutató legfrissebb statisztikák publikálása után Brüsszel egy nagy volumenű foglalkoztatáspolitikai csomagot fogad el azokról a módszerekről, amelyek megítélése szerint hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a gazdasági válságból való kilábalás valóban a munkahelyek növekedéséhez vezessen. A legutóbbi adatok szerint 24,5 millióra tehető a munkanélküliek száma az Európai Unióban.

A foglalkoztatási csomagot bemutató magyar biztos szerint mivel a korábban remélt fellendülés teljesen elakadt, most teljesen más típusú erőfeszítésre van szükség a munkahelyek teremtése érdekében. A tagállamok közül sokan eddig abban bíztak, hogy a fellendüléssel automatikusan csökkenni fog a munkanélküliség is. „Mivel nem jön magától a fellendülés, ezért munkahelyek sem lesznek maguktól” – jegyezte meg újságíróknak nyilatkozva Andor László.

A Bizottság ezért most eddig egyáltalán nem, vagy csak néhány országban kipróbált módszereket ajánl a tagállamok figyelmébe, hogy javítsanak az egyre aggasztóbb foglalkoztatási helyzeten. A biztos közéjük sorolja az eddig eléggé egyoldalú kínálati foglalkoztatási politika a keresleti oldal erősítésével történő kiegyensúlyozását. Mint egy közbevetésre rámutatott, a nyomás alá került, ezért a jelenlegi helyzetben nem nagyon mozgósítható tagállami költségvetésen kívül más eszközökre is támaszkodni lehet, ezek közé tartozik a bérpolitika és az uniós alapok célzottabb felhasználása.

Ami az utóbbit illeti, a Bizottság az Európai Szociális Alapból rendelkezésre álló források célzott felhasználásával egy ideje segítséget nyújt azoknak az uniós tagállamoknak, ahol a legmagasabb az ifjúkori munkanélküliség. Az eddig elvégzett munkáról Húsvét után számol be a Bizottság.

És bár a biztos szerint a csomagban nem igazán hangsúlyos, várhatóan nagy figyelmet kelt a bérpolitikák európai dimenziójának erősítésére vonatkozó felhívás. A Bizottság először is szorgalmazza a szociális partnerek szerepének megerősítését a bérszabályozás rendszerében, és a bértrendek európai szinten történő fokozott figyelemmel kíséréséért is síkra száll. Brüsszelnek továbbra sem áll szándékában annak kezdeményezése, hogy minden tagországban minimálbérek legyenek rögzítve (jelenleg körülbelül 20 tagállamban vannak a 27-ből), de a „bérminimumok” megfontolását tartaná helyesnek olyan szektorokban, például a szolgáltatásoknál, ahol különösebb probléma nélkül lehet.

„A foglalkoztatáspolitikai csomag feladata, hogy kinyisson új lehetőségeket és az eddigiekhez képest más hangsúlyokat” – vélekedett a Bizottság magyar tagja.

Andor szerint a kezdeményezés kulcsa a dinamikus munkaerőpiac megteremtése, ami három fő területre koncentrál. Ezek: a szaktudásba való befektetés, az átmenetek menedzselése (iskolából a munkába, illetve munkából a munkába) és a mobilitás. A biztos emlékezetett rá, hogy az utóbbi években jobbára a rugalmas biztonság dán modelljének uniós szintű átvételére törekedtek, nagyjából a hasonló koncepció alapján. Ez a megközelítés azonban nem vette figyelembe az egyes tagállamok munkaerőpiacai közti nagyfokú asszimetriát. „Az európai munkaerőpiac jelenleg erősen szétszabdalt, nyelvi és adminisztratív akadályok szabdalják” – húzta alá a politikus, hozzátéve, hogy a közleményből és kilenc úgynevezett munkadokumentumból álló foglalkoztatáspolitikai csomag az EURES-program megerősítését is előirányozza.

Andor világossá tette, hogy ugyan érezhető egy ilyen várakozás a Bizottsággal szemben, az uniós jogszabályalkotás fokozása a fent említett okok miatt mégsem tűnik reálisnak a foglalkoztatási helyzet javítására.

Az úgynevezett legjobb tagállami gyakorlatok népszerűsítése annál inkább. Különösen két, elsősorban Dániában és Ausztriában alkalmazott módszer érdemel figyelmet, amelynek segítségével sikerült viszonylag alacsony szinten tartani a fiatalkori munkanélküliséget. Az egyik az úgynevezett duális képzés, ami gördülékenyebbé teszi az átmenetet az oktatásból a munka világába; a másik pedig az ifjúsági garancia. Ennek az a lényege, hogy a pályakezdő fiatalok négy hónap után garantáltan gyakornoki állást, szakképzést, vagy iskolai továbbképzést kapnak az állam támogatásával. Ez a módszer a magyar biztos szerint számos uniós tagállamok megihletett.

Andor László szerint a foglalkoztatáspolitikai csomag közvetlenül nem kapcsolódik ugyan az EU2020 gazdasági stratégia foglalkoztatáspolitikai célkitűzéséhez, utóbbira azonban mindenképpen vissza kell térni az új aktuális helyzet tükrében. Ezt azért is indokoltnak tartotta, mert az előrejelzések nem túl megbízhatók a foglalkoztatás terén. Az EU-nak mindenesetre 2020-ra 75 százalékra kellene növelnie a foglalkoztatás szintjét a stratégia szerint, ám ehhez az európai szociális partnerek legújabb elemzése szerint 17,6 millió új munkahelyet kellene teremteni, ami szakértők szerint teljesíthetetlen feladatnak tűnik. A Bizottság mindenesetre szeptember elején nagy európai foglalkoztatási konferencián von majd időközi mérleget – vetítette előre a területet felügyelő bizottsági tag.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ