Idén is bírói felülvizsgálatra szorul a Meleg Méltóság Menetének megtiltása

2012.04.11. Jogi Fórum/ TASZ

A Szivárvány Misszió Alapítvány a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével bíróság előtt támadta meg a Budapesti Rendőr-főkapitány (BRFK) tiltó határozatát.

A 2012. április 6-án kézbesített, Dr. Tóth Tamás, Budapest Rendőr-főkapitánya által 01000/15246-6/2012.ált. számon hozott határozat idén is megtiltotta a törvényesen bejelentett, 1500 résztvevőre tervezett Meleg Méltóság Menete nevű felvonulást. A TASZ némileg értetlenül áll a határozat és annak indoklása előtt. Tavaly ugyanez a főkapitány ugyanilyen ügyben hozott tiltó határozatát egyszer már felülbírálta a Fővárosi Törvényszék (akkor: Fővárosi Bíróság). Az MMM szervezője a TASZ közreműködésével április 9-én felülvizsgálati kérelmet adott be a Budapesti Törvényszékre az idei tiltó határozat felülvizsgálata érdekében.

A felülvizsgálati kérelem érvelése a következő:

  • Budapesten és részei között a közlekedés akár több alternatív útvonalon és közlekedési formában megoldható. Ennek megfelelően Budapest csomóponti terein és nagy forgalmat bonyolító sugárútjain a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (Gytv.) elfogadása óta több, nem ritkán több tízezres létszámú demonstrációt is tartottak már.
  • A BRFK a tiltó határozatban idén is, miként tavaly is, és ellentétben más rendezvények esetével, nem arra hivatkozott, amire a Gytv. alapján lehetet volna, nevezetesen, hogy a „közlekedés más útvonalon nem biztosítható”, hanem arra a Gytv-ben nem szereplő indokra, hogy a rendezvény megtartása mások mozgásszabadságának és a közlekedés rendjéhez fűződő érdeknek az aránytalan sérelmével, megnehezülésével járna. A határozat szerint mivel az alapjogok között nincsen hierarchia, a rendőrségnek kell esetről esetre elvégezni az egymással versengő alapjogok közötti mérlegelést. A Gytv-nek ez az értelmezése azonban ellentétes mind a törvény szövegével, mind a 75/2008. (V. 29.) AB határozattal.
  • A kommunikációs alapjogok, amilyen a gyülekezési jog is, a 30/1992. (V. 26.) AB határozat alapján kiemelt alkotmányos védelemben részesülnek. Az alkotmányos alapjogok hierarchiája az erga omnes hatályú alkotmánybírósági jogértelmezésből fakad, s nem az Alaptörvényből.
  • Ami a rendőrség alapjogok közötti mérlegelési hatáskörét illeti, a magyar törvényhozó már mérlegelte azon szempontokat, amelyek szerint előzetesen korlátozni lehet a gyülekezési jogot. A jogi helyzet tehát az, hogy a Gytv. 8.§ (1) bekezdése értelmében a rendőrségnek nincs szabad mérlegelése a tekintetben, hogy egy rendezvényt tudomásul vesz vagy sem. Azt csak az abban tételesen meghatározott feltételek alapján tagadhatja meg.
  • A rendőrségi határozat nem vesz tudomást arról, hogy az egyetlen idézett gyülekezési jogi tárgyú döntést, az 55/2001. (XI. 29.) AB határozatot követően született egy további alkotmánybírósági határozat ezen alapjog értelmezésére. Az 75/2008 (V. 29) határozat lényeges új alkotmányossági szempontokat nyújt a gyülekezési jog korlátozásához. E határozat szerint a gyülekezési szabadság gyakorlása nem egy másik alapjoggal (mozgásszabadság) áll összefüggésben, hanem a közlekedés rendjéhez fűződő közérdekkel. Igaz ugyan, hogy a gyülekezési jog gyakorlásának korlátozása a közlekedés rendjéhez fűződő közérdek védelmében is indokolt lehet, de kisebb mértékben, mint amikor másik alapjog védelmében kerül sor a korlátozásra. Pontosan ezt az elvet tételezte a jogalkotó a Gytv-ben, amikor úgy rendelkezett, hogy kizárólag akkor sérül olyan mértékben a közlekedés rendjéhez fűződő közérdek, ami indokolja a gyülekezési jog korlátozását, ha a közlekedés olyan módon lehetetlenül el, hogy a rendezvény miatt egyik helyről egy másikra semmilyen módon nem lehet eljutni.
  • Ezen a jogértelmezésen alapul a Fővárosi Bíróság tavalyi 27.Kpk.45.188/2011/4. számú döntése is, melyben a Budapest Rendőr-főkapitánya által hozott 01000/37289-15/2010. ált. számú, gyülekezést megtiltó határozatát helyezte hatályon kívül.
  • A rendőrség ennek megfelelően csak azt jogosult és egyben köteles vizsgálni, hogy objektíve létezik-e olyan közlekedés-szervezési megoldás, mellyel a közlekedés a demonstráció ideje alatt megoldható, illetve a rendezvény megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné-e. Ezeken kívül semmilyen más szempontot nem vehet figyelembe döntésének indokolása során.
  • A határozat végkövetkeztetése szerint a tömegközlekedési és közúti forgalom ellehetetlenítése a „térség közlekedésére nagymértékben kedvezőtlen hatása lenne”. Természetesen nem vitatott, hogy a demonstráció területén a forgalom relatíve jelentős, az torlódás okozása nélkül a közeli mellékutcákba nem terelhető. Azonban az a tény, hogy jelentős útvonalakat vesz igénybe a gyülekezési jog gyakorlása, gyakori velejárója e szabadságjog gyakorlásának. Annak célja éppen a figyelemfelkeltés, a demokratikus közéleti viták katalizálása. A közlekedés más úton való biztosításának lehetetlenségére egyik határozati érv sem alkalmas. A forgalmi rend jelentős megváltozása azonban a Gytv. szerint nem lehet alapja tiltó határozatnak.

Összességében tehát a tiltó határozat nem felel meg önmagában a Gytv-nek sem, továbbá nem felel meg az egyenlő bánásmód követelményének sem. A felülvizsgálati kérelemről a Fővárosi Törvényszéknek három napon belül kell döntenie.
 

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
TASZ