Az illetéktörvény szabályainak 2012. évi változásairól

2012.04.12. Jogi Fórum/ Dr. Magyar Szilvia

Az adótörvények 2012. évre vonatkozó változásait bemutató cikksorozat befejező részében az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2012. január 1., illetve 2012. március 1. napjától hatályos változásainak, illetve új rendelkezéseinek összefoglalására kerül sor.

Személyes illetékmentességben részesülő szervezetnek a mentesség érdekében nyilatkoznia kell arról, hogy vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után a vagyonszerzést megelőző adóévben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Ha a nyilatkozat megtételére az adóév utolsó napját követő 150. nap előtt kerül sor, a szervezetnek arról kell nyilatkoznia, hogy adófizetési kötelezettsége előreláthatóan nem keletkezik. Amennyiben a nyilatkozatban vállaltak nem teljesültek, úgy a szervezetnek az adóév utolsó napját követő 180. napig van lehetősége arra, hogy ezt a körülményt adóbírság terhe nélkül az eljáró hatóság felé jelezze és az illetéket pótlólag megfizesse.

Egységesítésre kerültek a kedvezményes illetékmérték alkalmazásának feltételei az ingatlanforgalmazók és az ingatlanok pénzügyi lízingjét végző vállalkozók tekintetében. Ennek alapján a kedvezményes illeték mértéke az ingatlan – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének 2%-a. A fenti tevékenységet végző vállalkozásoknak meg kell felelniük két feltételnek éspedig, hogy előző adóévi nettó árbevételüknek legalább 50%-ban e tevékenységből kell származnia és nyilatkozatban kell vállalniuk a vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentésekor, hogy az ingatlant az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított két éven belül eladják, illetve a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adják.

A lakóház építésére alkalmas telek vásárlásához kapcsolódó öröklési, ajándékozási, illetve visszterhes vagyonátruházási illetékmentességet a természetes személy örököse is igénybe veheti az örökhagyó számára nyitva álló 4 éves határidőn belül. Az örököst is megilleti az illetékmentesség, ha a nevére szóló használatba vételi engedéllyel igazolja a lakóház határidőre történő felépítését.

A gépjárműszerzési illeték mértéke a jármű hajtómotorjának hatósági nyilvántartásban feltüntetett - kilowattban kifejezett - teljesítménye, és a jármű, gyártástól számított kora alapján kerül meghatározásra. Ha a hatósági nyilvántartásban a gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani és az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Ha a hatósági nyilvántartás a gépjármű teljesítményét nem tartalmazza, akkor az adóhatóság a gépjármű azonosító adataival megkeresi az illetékes közlekedési hatóságot a gépjármű teljesítménye közlése végett. Ez esetben ezt az adatot kell a gépjármű tulajdonjogának megszerzése után fizetendő illeték alapjának tekinteni.”

Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű tulajdonjogának, illetve ilyen gépjárműre vonatkozó vagyoni értékű jognak a megszerzése.

A visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentesség körében új előírás, hogy az egyéni cég egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá való átalakulása keretében történő vagyonszerzés illetékmentes. Továbbá a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások között nem csak a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét átruházása mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, hanem az ingatlanok átruházása is. Az ingatlan átruházás esetén azonban az illetékmentesség további feltétele, hogy a vagyonszerző főtevékenysége az illetékfizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában ingatlanforgalmazás, vagy saját tulajdonú ingatlan bérbeadása legyen.

Az első fokú közigazgatási hatósági eljárásért 3000 forint illetéket kell fizetni.

A törvény differenciáltan állapítja meg adózás rendjéről szóló törvényben szabályozott felügyeleti intézkedés iránti eljáráshoz kapcsolódó illetékkötelezettséget attól függően, hogy az eljárást a felettes adóhatóság vagy az adópolitikáért felelős miniszter folytatja le. Ennek alapján a fizetendő illetékek az alábbiak szerint alakulnak.

Ha a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet a felettes adóhatóság bírálja el, akkor az illeték mértéke az elsőfokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetékével megegyező, azaz a fellebbezéssel érintett – vagy vitatott – összeg minden megkezdett 10 ezer forintja után 400 forint, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint. Ha az eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg az illeték 5 ezer forint.

Ha felügyeleti intézkedés iránti eljárást az adópolitikáért felelős miniszter folytatja le, a felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetéke a felügyeleti intézkedés iránti kérelemmel érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 500 forint, de legalább 50 000 forint, legfeljebb 500 000 forint. Ha a felügyeleti intézkedés iránti kérelem tárgyának értéke pénzben nem állapítható az illetéke 50 000 forint.

Az elsőfokú polgári eljárások illetékének általános mértéke is emelkedett, így az illeték peres eljárásban 6%, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 1 500 000 forint, bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén 3%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 750 000 forint, a végrehajtási eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 350 000 forint, ha a végrehajtás foganatosítása a törvényszéki végrehajtó feladatkörébe tartozik, 3%, de legalább 8000 forint, legfeljebb 750 000 forint, egyéb nemperes eljárásokban – a közigazgatási nem peres eljárás kivételével – az eljárás tárgya értékének 3%-a,  de legalább 5000 forint, legfeljebb 250.000 forint.

A házassági bontóper illetéke 30.000 forint, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás illetéke 30.000 forint, a közigazgatási nemperes eljárások illetéke 10.000 forint.

A polgári eljárásban a jogorvoslati illetékek mértéke is változott.

Ítélet elleni fellebbezés illetéke az illetékalap 8%-a, de legalább 15.000 forint legfeljebb 2.500.000 forint. Ha a fellebbezés házassági bontóperben hozott ítélet ellen irányul, az illeték 15.000.

Ítélet elleni felülvizsgálat esetén az illeték mértéke 10% , de legalább 50.000 forint, legfeljebb 3.500.000 forint.

Csatlakozó felülvizsgálati kérelem illetéke az ítélet elleni felülvizsgálat illetékének fele, de legalább 20.000 forint, legfeljebb 1.250.000 forint.

Végzés elleni fellebbezés, valamint végzés elleni kifogás esetében az illeték mértéke 3%, de legalább 7.000 forint, legfeljebb 300.000 forint. Végzés elleni felülvizsgálat illetéke az ítélet elleni felülvizsgálat illetékének fele, de legalább 20.000 forint, legfeljebb 1.250.000 forint.

A cégbírósági, valamint a csőd- és felszámolási eljárásban hozott végzés elleni felülvizsgálat illetéke 30.000 forint.

A bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történő megfizetésének engedélyezése az adópolitikáért felelős minisztertől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökéhez került. Az gazdálkodó szervezet kérelmezheti ezt a fizetési módot, amely a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban valamennyi általa kezdeményezett bírósági (peres és nemperes) eljárás megjelölésével és az azokhoz kapcsolódóan megfizetett bírósági eljárási illeték feltüntetésével nyilatkozik arról, hogy az érintett időszakban legalább 250 bírósági eljárást kezdeményezett. Utólagos elszámolás esetén a gazdálkodó szervezet mentesül az eljárás kezdeményezésekor a bírósági eljárási illeték megfizetése alól.

A cégbírósági eljárás illetékének mértékében 2012. március 1. napjától léptek hatályba a változások:

Az egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzési kérelem illetéke emelkedett, így az zártkörűen működő részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság esetén 50 000 Ft, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén 25 000 forint, egyéni cég esetén 15 000 forint. Ha az egyszerűsített cégbejegyzésre irányuló kérelem benyújtása után megállapítást nyer, hogy a kérelmező az egyszerűsített bejegyzés igénybevételére nem jogosult, a cégbíróság felhívást bocsát ki az illeték kiegészítésére.

Az úti okmányok kiadásával kapcsolatos eljárás illetéke is változott. A magánútlevél, a szolgálati és hajós szolgálati útlevél kiadásának illetéke 7500 forint, ha a magánútlevél érvényességi ideje 10 év, 14 000 forint. A második magánútlevél kiadásának illetéke az előző pontban meghatározott mértékek kétszerese. A magánútlevél, valamint a második magánútlevél soron kívüli, sürgősségi, illetve azonnali kiállításáért az említett összegű illetéken felül jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási pótdíjat is kell fizetni.

Ciksorozatunk első része itt olvasható →

Cikksorozatunk második része itt olvasható→

Cikksorozatunk harmadik része itt olvasható →
 

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS
ILLETÉK