Pp. módosítás a Ház előtt

2012.04.13. Jogi Fórum/ dr. Nagy Csilla

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról törvényjavaslatot nyújtottak be március közepén kormánypárti képviselők az Országgyűlés elé. A T/6389 számú törvényjavaslat jelenleg zárószavazásra vár.

Az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXIX. törvény polgári eljárásjogunk részévé tette a kiemelt jelentőségű perekre vonatkozó szabályokat. A javaslat – annak indokolása szerint - a gyakorlatban történő alkalmazás során felmerült problémák alapján igyekszik kiegészíteni a jelenlegi szabályozást.

A javaslat a korábbi jogalkotói szándékkal összhangban a Pp. XXVI. fejezete szerinti kiemelt jelentőségű perekben a megfelelő és gyors elintézést azáltal is biztosítani kívánja, hogy ezekben az ügyekben a hirdetményi kézbesítésnek nagyobb teret enged. A jelenlegi szabályok szerint a kézbesítést hirdetmény útján kell teljesíteni, ha

  • a) a fél tartózkodási helye ismeretlen, vagy olyan államban van, amely a kézbesítéshez jogsegélyt nem nyújt, vagy
  • b) a kézbesítés egyéb elháríthatatlan akadályba ütközik, illetőleg
  • c) a kézbesítés megkísérlése már előre is eredménytelennek mutatkozik, továbbá
  • d) a fél meghatározott időpontig, vagy - a korábbi kézbesítési megbízottal kötött megbízás megszűnésének bejelentését követően külön felhívás nélkül - haladéktalanul új kézbesítési megbízottat nem jelöl meg, vagy az iratokat a kézbesítési megbízott részére kézbesíteni nem lehet.

Hirdetményi kézbesítést a bíróság – a d) pontban meghatározott eset kivételével – csak a fél kérelmére és csak az annak alapjául szolgáló ok valószínűsítése esetében rendelhet el. A javaslat kivételként jelöli meg a kiemelt jelentőségű pereket is, tehát ezen perek esetében nem feltétele a hirdetményi kézbesítésnek a fél kérelme és az annak alapjául szolgáló ok valószínűsítése.

A kiemelt jelentőségű perek körébe a 400 millió forintot meghaladó követelések érvényesítésére irányuló vagy ezen értéket meghaladó pertárgyértékű megállapítási perek tartoznak. Ezen perekben a felek jogi képviselővel kötelesek eljárni és a perek a törvényszék hatáskörébe tartoznak, és az elsőfokú bíróság az ügyek soron kívüli intézését köteles elrendelni. Az elsőfokú bíróság által elrendelt soronkívüliség az eljárás minden szakaszára, továbbá a rendes és a rendkívüli perorvoslatokra is kiterjed. A jelenlegi eljárásjogi szabályok tehát a kiemelt jelentőségű perekben az általánoshoz képest rövidebb határidőket állapítanak meg, amely szabályokat a javaslat a még gyorsabb eljárás érdekében a hirdetményi kézbesítés szabályaival egészít ki.

E szerint a kiemelt jelentőségű ügyekben, amennyiben a belföldi lakóhellyel nem rendelkező

  • a) felperes a keresetét szabályszerűen előterjesztette és a per első tárgyalásán megjelent vagy annak távollétében való megtartását kérte, vagy
  • b) alperes érdemi ellenkérelmét a per első tárgyalásán vagy azt megelőzően írásban előterjesztette,

de kézbesítési megbízottat bármely okból nem állított vagy annak megbízatása megszűnt, és a peres fél a korábban megjelölt idézhető lakcíméről a folytatólagos tárgyalásra nem idézhető vagy az idézés szabályszerű kiküldése ellenére az idézés kiküldésétől számított 30 napon belül nem állapítható meg, hogy a fél idézése szabályszerűen megtörtént-e, úgy az iratot hirdetmény útján kell kézbesíteni. A bíróság az előbbi esetben az ellenérdekű fél kérelmére a belföldi lakóhellyel nem rendelkező peres fél részére ügygondnokot rendel. Ügygondnoknak csak jogi képviselet ellátására alkalmas személy jelölhető ki. A javaslat ezen új rendelkezés alkalmazását kiterjeszti a fél személyes meghallgatásra történő idézése esetére is.

Amennyiben a javaslat elfogadásra kerül, a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba azzal a kikötéssel, hogy ezen új rendelkezéseket a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

 

  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT