Elfogadták az új országgyűlési törvényt

2012.04.18. Jogi Fórum/ Magyarorszag.hu

A parlament hétfői ülésén elfogadta az új országgyűlési törvényt, amely létrehozza az Országgyűlési Őrséget és erősebb fegyelmi jogköröket biztosít a házelnöknek. Döntöttek a képviselők javadalmazásának új szabályairól és kimondták, hogy december 18-a a nemzetiségek napja lesz.

Elfogadta a parlament az új országgyűlési törvényt, amely alapján év végéig meg kell választani a háznagyot, aki a házelnök politikai helyettese lesz, és ki kell nevezni a főigazgatót, aki pedig az Országgyűlés Hivatalát vezeti majd. A képviselők 255 igen és 70 nem szavazattal fogadták el a Fidesz és a KDNP kezdeményezte előterjesztés minősített többséget igénylő rendelkezéseit; a törvény újraszabályozza egyebek mellett az Országgyűlés működését, a képviselők jogállását és javadalmazását. Rendelkezik a jogszabály a parlamenti bizottságok működési rendjéről is. Újdonság, hogy létrejön a nemzetiségeket képviselő bizottság, amelynek tagjai a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselők, valamint a nemzetiségi szószólók lesznek.

Létrejön az Országgyűlési Őrség

A parlament döntése értelmében 2013. január 1-jén létrejön az Országgyűlési Őrség, a házelnök irányítása alatt álló fegyveres szerv. Az új országgyűlési törvény úgy rendelkezik, hogy az önálló költségvetési szervként működő őrségnek feladata lesz egyebek mellett a házelnök személyi védelme, az Országház és az Országgyűlési Irodaház biztosítása, tűzbiztonsági és protokolláris feladatok ellátása.

A jövőben a korábbiaknál erősebb fegyelmezési jogköre lesz a plenáris ülést levezető elnöknek: ha a képviselő a felszólalása során kirívóan sértő kifejezést használ, vagy e kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet, a levezető elnök javasolhatja az Országgyűlésnek az érintett politikus kizárását az ülésnap hátralévő részéből, amiről a plénum vita nélkül határoz. Ha a képviselő a parlament ülésén fizikai erőszakot alkalmazott, illetve közvetlen fizikai erőszakkal fenyegetett, vagy arra hívott fel, az ülést vezető elnök javasolhatja - első alkalommal legfeljebb három napra - a képviselő jogai gyakorlásának felfüggesztését, az ülésnapról való kizárást és vele szemben - maximum egyhavi tiszteletdíjával egyenlő - pénzbírság kiszabását.

Csak a parlamenti munkáért jár pénz a képviselőknek 2014-től

Jövő év január 1-je helyett csak a következő ciklusban lépnek életbe a parlamenti képviselők javadalmazásának új szabályai. A most 232 ezer forintos tiszteletdíjat a helyettes államtitkárokéval megegyező - jelenleg bruttó 750 ezer forintos - juttatás váltja fel, a bizottsági munkáért viszont nem jár majd pénz. Választókerületi pótlék helyett üzemanyagkártyát kapnak a képviselők, lakhatási támogatás helyett pedig a parlament hivatala biztosít lakást vagy hotelszobát azoknak, akiknek nincs budapesti ingatlanuk. A képviselői jövedelemreform elhalasztásáról - a fideszes Gulyás Gergely zárószavazás előtti módosító indítványának elfogadásával - azután határozott a parlament, hogy a kormánypárti frakciók megegyeztek erről. Az új javadalmazási szabályok bevezetésének elhalasztását a KDNP kezdeményezte.

Nem alakíthat frakciót a Demokratikus Koalíció

A hétfőn elfogadott házszabály-módosítás értelmében ebben a ciklusban nem alakíthat képviselőcsoportot a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK). A parlament a kormánypártok támogatásával, 258 igen szavazattal, 70 ellenében fogadta el négy kormánypárti képviselő - köztük a két frakcióvezető, Lázár János és Harrach Péter - javaslatát a házszabály módosításáról. Az új országgyűlési törvény helyett ez tartalmazza a megváltozott frakcióalakítási szabályokat, rögzítve azt is, hogy a DK-hoz tartozó tíz független képviselő nem hozhat létre képviselőcsoportot.

Ötpárti javaslatra nyilvánították a világörökség évévé 2012-t

Az Országgyűlés hétfőn ötpárti indítványra - egyhangúlag, 359 igen szavazattal - fogadta el azt a határozati javaslatot, amely a világörökség évévé nyilvánítja 2012-t. A döntés értelmében a parlament arra szólítja fel a kormányt, hogy az ünnepi év megrendezéséhez kérje együttműködésre az érintett társadalmi és szakmai szervezeteket, valamint a világörökségi helyszínek közösségét. Az előterjesztés elfogadását a parlament korelnöke, a fideszes Horváth János, a kereszténydemokrata Pálffy István, a szocialista Pál Béla, a jobbikos Bödecs Barna, továbbá az LMP-frakcióvezetője Jávor Benedek és a független Szili Katalin kezdeményezte.

A nemzetiségek napjává jelölték december 18-át

A parlament hétfőn határozatban nyilvánította a nemzetiségek napjává december 18-át, a kormány indítványát 362 igen szavazattal, 1 nem ellenében és tartózkodás nélkül fogadták el a képviselők. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a megemlékezés napjának kiválasztását azzal magyarázta, hogy korábban ezen a napon fogadták el az ENSZ nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek jogairól szóló nyilatkozatát. A most elfogadott határozat emlékeztet: az Országgyűlés vállalja, hogy a "magyarsággal e hazában évszázadok óta együtt élő nemzetiségek államalkotó tényezők, társadalmunk politikai közösségének részét képezik, kulturális értékeik Magyarország kultúrájához szervesen kapcsolódnak". A képviselők kijelentik továbbá, hogy Magyarország a "nemzetiségek iránt kinyilvánított felelősségvállalásra figyelemmel" széleskörűen biztosítja a nemzetiségek egyéni és közösségi jogait, a "nemzetiségek sokszínű kultúrájának, szellemi és tárgyi emlékeinek, hagyományainak megőrzése, anyanyelvük ápolása és fejlesztése" pedig az egész nemzet számára pótolhatatlan, védendő értéket jelent.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT