Új csomaggal fut neki az EU a foglalkoztatás javításának

2012.04.19. BruxInfo

A munkaerő-keresleti oldalra, a tagállami foglalkoztatási politikák hatékonyabb végrehajtására és ellenőrzésére, valamint a dinamikusabb és rugalmasabb munkaerőpiacok kialakítására koncentrál az Európai Bizottság abban a nagyszabású foglalkoztatási csomagban, amelyet szerdai strasbourgi ülésén fogadott el a testület.

Andor László EU-biztos leszögezte, Brüsszel továbbra sem akar beleszólni a minimálbérek tagállami rendszerébe, de szerinte ennek átgondolása szükséges lenne a foglalkoztatási válság leküzdéséhez.

Az európai foglalkoztatási politika kívánt irányát kijelölő közleményből, valamint kilenc különböző szakpolitikai problémát és gyakorlatot bemutató munkadokumentumból áll az a grandiózus foglalkoztatási csomag, amelyet szerdán fogadott el Strasbourgban az Európai Bizottság. A dossziét – mint a legtöbb uniós kezdeményezést – több hónapos előkészítő munka előzött meg, célja pedig, hogy igazi lökést adjon a gazdasági válság kitörése óta stagnáló, illetve folyamatosan romló foglalkoztatásnak.

Az Európai Bizottság csomagja jogszabályi javaslatot nem tartalmaz, igaz a foglalkoztatáspolitika nagyrészt tagországi kompetenciába tartozik, ezért a Bizottságnak nem is titkolt célja, hogy egyfajta koordináló szerepet megára öltve a tagállamokat sarkallja több és hatékonyabb intézkedésre a munkanélküliség csökkentése terén. A probléma nem kicsi: jelenleg mintegy 23 millió európai uniós állampolgárnak nincs munkája.

A foglalkoztatáspolitikai EU-biztos ezért három fronton kínál új megközelítést: egyrészt mostantól a munkaerő-kereslet átalakítására koncentrálna Brüsszel; másrészt fontosnak tartja a Bizottság a munkaerőpiacok dinamikusabbá és rugalmasabbá tételét; harmadrészt arra fordítana energiát a Bizottság, hogy felügyelje, majd értékelje a tagállami intézkedéseket.

Az eddigi, főleg a szakképzésen, felnőttképzésen és a mobilitás ösztönzésén alapuló kínálatoldali átalakítást követően most a keresleti oldalhoz nyúlna hozzá Brüsszel, hogy a szabad munkahelyek „jobban találkozzanak” a munkára váró állampolgárok képességeivel és képzettségével. Ebben a tagállamok segítségére lehet munkaerő-felvételi támogatások bevezetése, illetve a már meglévő rendszerek hatékonyabb alkalmazása – ajánlja a Bizottság.

Andor László arra is ösztönözné a tagországokat, hogy tovább csökkentsék a munkára rakódó adóterheket, méghozzá „költségvetés-semleges” módon. Mindez azt jelentheti, hogy a testület nem akarná, hogy a tagországi büdzsék bevétele csökkenjen, az EU-biztos Strasbourgban megismételte, hogy az így kieső bevételeket például a környezetszennyezést terhelő adókkal lehetne ellensúlyozni.

Az Európai Bizottság az úgynevezett „zöld gazdaságban”, az egészségügyi szektorban és az információs technológiai szférában látna kitörési pontot foglalkoztatási szempontból, ezek mindegyikéről külön munkadokumentumot is készített Brüsszel. Csak a zöld növekedésben rejlő lehetőségek által 20 millió munkahelyet lehetne teremteni 2020-ig – olvasható a szakértői elemzésben.

Központi eleme a foglalkoztatási csomagnak a minimálbér, mint tagállami politikai eszköz a foglalkoztatási helyzet javítására. Andor László EU-biztos és bizottsági tisztviselők is hangsúlyozták, hogy a bérpolitika tagállami kompetencia, így a testület nem akar beleszólni a minimálbérek meghatározásába. „Nem akarunk sem európai minimálbért, sem egységes meghatározási logikát, sem bércsökkentést” – szögezte le többször is Andor László. Ennek ellenére egy – a BruxInfo által is látott dokumentumban – a Bizottság azt írta, hogy „szükség van megfelelő szintű tagállami minimálbérek meghatározására”.

Mindezzel együtt az Európai Bizottság explicit módon nem kér minimálbér-emelést a tagországoktól. Kérdés, hogy akkor mi Brüsszel célja a minimumfizetések rendszerével. A testület közlése szerint egyrészről az, hogy „a minimálbér játsszon fontos szerepet a szegénység elleni harcban”; másrészről az, hogy a bérek szintjét továbbra is a tagállamok állapítsák meg; harmadrészt pedig, hogy a minimálbérek szintjét folyamatosan felül kell vizsgálni, mégpedig a szociális partnerek (munkavállalók és munkaadók) bevonásával.

Bár azt a Bizottság is elismerte, hogy a mintaként emlegetett dán munkaerőpiaci modellt (rugalmas biztonság – flexicurity) nem lehet „ráhúzni” minden tagállamra, de továbbra is általános cél lenne a tagországi rendszerek rugalmasabbá tétele. Az alacsony bérek csapdájának elkerülése mellett Brüsszel azt is ösztönözné, hogy a hagyományos, szerződéses munkaviszonyok terjedjenek el Európában, és szoruljanak vissza a válság idején megszaporodott úgynevezett alternatív foglalkoztatási formák.

Ennek lehetőségeiről, valamint a képzéssel kapcsolatos sikeres tagállami gyakorlatokról külön munkadokumentumot készített az Európai Bizottság, amelyet a foglalkoztatási csomagba is beépített.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ