Az EP is átengedte az amerikai adatcsere-egyezményt

2012.04.20. BruxInfo

Jóváhagyta az Európai Parlament az EU és az Egyesült Államok közötti megállapodást a légiutasok adatainak cseréjéről.

A szerződés szövege több frakció szerint sem nyújt megfelelő biztosítékokat az uniós állampolgárok adatainak védelmére, az erről szóló jelentés liberális párti készítője utólag le is vetette a nevét a dokumentumról, ezzel is tiltakozva a 2007-es megállapodás utáni új egyezmény ellen. A támogatók viszont úgy látják: jobb egy ilyen megállapodás, mint egy semmilyen.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti adatcsere-egyezmény szövege egyik európai parlamenti frakció számára sem volt megfelelő. Egyebek mellett ez is kiderült Strasbourgban, a két hatalom között köttetendő PNR-egyezményről szóló (Passenger Name Record) jelentés plenáris vitáján, amit néhány órával később végülis 409 igen, 226 nem szavazattal, és 33 tartózkodással fogadtak el a képviselők. A liberális Sophie in’t Veld által írt jelentés elfogadásával az EP hozzájárulását adta a korábban a Bizottság és az amerikai kormány által kitárgyalt szerződésnek, amely a korábbi, 2007-es megállapodást váltja fel.

A szavazás eredménye nem tükrözi teljes egyértelműen azokat az európai parlamenti véleményeket, amelyeket a korábbi szakbizottsági üléseken, illetve a csütörtök délelőtti plenáris vitán hallani lehetett. (Az EP állampolgári jogi szakbizottsága két héttel ezelőtt 31-23 arányban fogadta el a jelentést). A csütörtök délelőtti vitából kiderült: az Európai Néppárt mellett csak az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciója gondolta úgy, hogy szükség van a megállapodásra. A liberálisok, a zöldek, és az Egyesült Baloldal már előre bejelentette, hogy nemmel fog szavazni, a szocialisták pedig lelkiismereti szavazást rendeltek el, azaz minden képviselő a meggyőződésének megfelelően voksolhatott, a frakció ugyanis élesen megosztott volt a kérdésben.

A megállapodás

Az EU-USA PNR-megállapodás annak a szabályait rögzíti, hogy a két fél hogyan működhet együtt a légiutasok adatcseréje terén. A 2001. szeptember 11-i New York-i és washingtoni merényletek után az Egyesült Államok szigorú biztonsági intézkedéseket vezetett be az országba utazással összefüggésben, ennek részeként megköveteli, hogy azok az állampolgárok, akik az Egyesült Államokba kívánnak repülni, ott akarnak átszállni, vagy esetleg az amerikai légtéren keresztül visz az útjuk, egy sor adatot meg kell osztaniuk az amerikai hatóságokkal.

Mindennek a célja, hogy az Egyesült Államok ki tudja szűrni a terroristákat, és azokat a személyeket, akik más, súlyos bűncselekmény elkövetésére készülnek. Ennek megfelelően összesen 19 adatot kell a légitársaságoknak és az utazási irodáknak eljuttatniuk az amerikai Belbiztonsági Minisztériumba. Minderről már az előzőleg megkötött, 2007-es megállapodás is rendelkezett, azt azonban többen (egyebek közt az Európai Parlamentből) is bírálták, mondván, hogy a megállapodás túl általános, nem nyújt megfelelő biztosítékokat az utasok adatainak védelmére.

Az EP és a Tanács felkérésére a Bizottság (az általuk kapott mandátum alapján) tavaly novemberre állapodott meg az Egyesült Államokkal egy új megállapodás szövegéről, amely a 2007-es egyezmény rendelkezéseit válthatja fel. A belügyekért felelős EU-biztos akkor be is számolt arról, hogy az új megállapodás sokkal működőképesebb lesz, és jogilag is nagyobb garanciákat tartalmaz majd az előzőnél.

Cecilia Malmström szerint az új egyezmény az eddiginél szigorúbb rendőrségi és jogi kikényszerítő eszközöket tartalmaz. Ezt bizonyítja szerinte az is, hogy az új rendszerben Washingtonnak már kötelezően be kell számolnia arról, hogyan, milyen biztonsági garanciák mellett használta fel az európai állampolgárok jogait. A svéd származású EU-biztos szerint az adatcseréből az EU is profitál, hiszen így az Európai Unió is képet kaphat arról, hogy kik lehetnek potenciális terroristák.

Cecilia Malmström hosszasan sorolta emellett, hogy milyen adatvédelmi garanciákat kapnak az európai állampolgárok az új megállapodás szerint. Nem lesz például automatikus a légiutasok adatainak átadása, hanem csak az amerikaiak kifejezett kérésére kell majd a légitársaságoknak és az utazási irodáknak kiadniuk a személyes adatokat, megfelelő indoklás mellett. Csak olyan bűncselekmények gyanúja esetén hívhatja majd le Washington az adatokat, amelyeket a törvények legalább 3 éves szabadságvesztéssel büntetnek.

Amerikai közlés szerint a PNR-adatok cseréjének már nem kizárólag a terrorizmus kiszűrése a célja, hanem a drog- és az embercsempészet megelőzése is, tehát ezek gyanúja esetén is kérhetők az adatok Európától.

Az új, elvileg biztonságosabb PNR-egyezmény a légitársaságokra is komoly feladatokat hárít. Így az ő feladatuk lesz az, hogy az utaslistákat (az összes adattal együtt) 6 hónapig megőrizzék, utána pedig névteleníteni kell őket. Ez egy olyan mechanizmust jelent, amely szerint félév után úgy kell majd tárolni az információkat, hogy az adatbázis feltörése esetén, az illetéktelen adathalászok ne tudják beazonosítani az adott állampolgárokat a megszerzett információk alapján.

Öt év után egy úgynevezett nyugvó adatbázisba kerülnek az adatok. A súlyos bűncselekménnyel vádolt személyekét 10 évig, a terroristákét 15 évig lehet lehívni egy speciális mechanizmussal, amellyel újra lehet „személyesíteni” az információkat. A Bizottság megjegyzi, ez öt évvel rövidebb időszak, mint amit a jelenlegi PNR-egyezmény előír, a régi szisztéma ráadásul nem is névteleníti az utasadatokat.

Ugyancsak az állampolgárok védelmében, az utasoknak joguk lesz arra, hogy az adataik megadása után nyomon kövessék azt, hogy kik birtokolják, és mit kezdenek az adataikkal, illetve, hogy az Egyesült Államok lehívta-e a rájuk vonatkozó információkat. Adott esetben kérvényezhetik is, hogy töröljék az adatokat a nyilvántartásokból.

EP-vélemények

A megállapodás jóváhagyásához szükséges jelentést támogató néppártiak és konzervatívok szerint sem tökéletes a szöveg. A néppárti Axel Voss is osztotta ezt a véleményt, a visszatérő érvelés szerint pedig „egy nem tökéletes megállapodás is jobb egy semmilyennél”. A német képviselő arra számít, hogy az egyezmény az eddiginél nagyobb biztonságot jelent majd az Amerikába utazó állampolgárok számára. Szintén német párttársa szerint a terrorizmus ellenes küzdelem fontosabb, mint ahogyan azt a megállapodást ellenzők állítják. „Vállvetve kell harcolnunk ez ellen legnagyobb szövetségesünkkel, az Egyesült Államokkal” – fejtette ki Manfred Weber, hozzátéve, hogy rossz az a felfogás, amely szerint „Amerika a gonosz, amely csak adatokat gyűjt”.

A szocialisták frakciója megosztott volt a kérdésben. A spanyol Claude Moraes személy szerint megszavazta a jelentést, bár, szerinte az amerikai fél nem fogadta el az adatok rövidebb megőrzésére, és a lehívás feltételeire vonatkozó feltételeiket sem. „Ettől függetlenül egy ponton le kell zárnunk a dolgot, és mindent összevetve úgy vélem, megfelelő a megállapodás” – mondta a képviselő. A szintén szocialista Birgit Sippel viszont úgy látja, „a terrorizmus elleni harc nem elegendő indok arra, hogy ilyen szigorú adatokat kérjen Washington”.

Éppen ezzel érvelt több frakció is. A jelentés holland liberális készítője előzetesen többször kifejtette, hogy a megállapodás nem biztosít kellő garanciákat az európai állampolgárok adatainak védelmére. „A politikában kompromisszumokat hozunk, de az alapvető jogok és az EU-jog tisztelete nem alku tárgya” – szögezte le Sophie in’t Veld. A politikus szerint az új EU-PNR megállapodás sérti az európai uniós adatvédelmi jogszabályokat, ezért nem (lett volna) szabad azt megkötni.

A jelentéstevő szerint „az EP fontosabbnak tartja a transzatlanti kapcsolatokat, mint az EU állampolgárok alapvető jogait”, ezért – mivel a jelentés nem tükrözi az álláspontját –, nem is adja a továbbiakban a nevét hozzá – jelentette be Sophie in’t Veld. A képviselő a két héttel ezelőtti szakbizottsági szavazás után emlékeztetett arra, hogy „az Egyesült Államok előzetesen bejelentette, hogy ismét vízumkötelessé teszi a beutazást az Európai Unió állampolgárai számára, ha az EP nem hagyja jóvá az egyezményt”.

A Tanács nevében a dán belügyminiszter azt mondta, a megállapodás számos új és javított garanciát tartalmaz az előző verzióhoz képest, amelyek teljesítésére az amerikai hatóságok kötelezettséget is vállaltak. „Ez a megállapodás nem 100%-osan tökéletes, de az USA már így is elég messze ment, és ez a lehető legjobb eredmény a körülmények között” – mondta Morten Bodskov.

A belügyi EU-biztos is üdvözölte a döntést. Cecilia Malmström úgy látja, hogy a terrorizmus elleni harc nagyon is legitim, és emlékeztetett arra, hogy az amerikai hatóságok is meg fogják osztani az EU-val az ideutazó állampolgárok adatait. Szerinte a a bűnüldöző hatóságoknak szükségük van a PNR-adatokra, és „számos példa van arra, hogy az adatcserének köszönhetően merényleteket sikerült megakadályozni” – mondta Malmström.

A megállapodást hivatalosan az április 26-i belügyminiszteri találkozón fogadhatja el a Tanács.

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI PARLAMENT