Zöld jelzés a pénzügyi tárgyalásokhoz, Brüsszel kész lezárni az egyik kötelezettségszegési eljárást, kettőben az Európai Bírósághoz fordul

2012.04.26. MTI

Készen áll az Európai Bizottság arra, hogy megkezdődjenek a pénzügyi tárgyalások Magyarországgal és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egy elővigyázatossági hitelkeretről.

Az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye arra is kész, hogy lezárja a Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárást a Magyar Nemzeti Bank ügyében, az adatvédelmi hatóság függetlenségének és a bírói nyugdíjkorhatár csökkentésének ügyében viszont az Európai Bírósághoz fordul - jelentette be szerdán Brüsszelben Olivier Bailly szóvivő.

Az Európai Bizottság szerdai ülésén úgy ítélték meg, hogy Magyarország "elégséges lépést tett és kötelezettséget vállalt" ahhoz, hogy elinduljanak a hivatalos tárgyalások - derül ki a brüsszeli hivatalos közleményéből.

A tárgyalások megkezdésének várható időpontjáról Bailly egyelőre nem tudott felvilágosítással szolgálni: mint mondta, először egyeztetni kell az érintettekkel, köztük a frankfurti székhelyű Európai Központi Bankkal.

Az Európai Bizottság nyugtázta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök - José Manuel Barroso bizottsági elnökkel folytatott keddi brüsszeli megbeszélése során - megerősítette a szükséges magyar jogszabály-változtatási kötelezettségvállalásokat. Ezek a vállalások az uniós joggal való összhang megteremtését célozzák mindazokban a kérdésekben, amelyek jelentőséggel bírnak a szilárd és független jogi környezet megléte szempontjából.

A pénzügyi tárgyalások megkezdésének előfeltételeként Brüsszelben korábban rendszeresen megemlítették, hogy biztosítani kell a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét. E kérdésben az Európai Bizottság januárban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Most a kifogásokra adott magyar válaszok nyomán a testület úgy döntött: kész lezárni ebben az ügyben az eljárást. Bailly elmondta: e lezárás akkor fog megtörténni, ha Magyarországon a parlament elfogadja mindazokat a törvénymódosításokat, amelyek tervezetét a magyar kormányzat szövegszerűen előzetesen eljuttatta Brüsszelbe.

Az adatvédelmi hatóság függetlenségét illetően a magyar törvénymódosítás nyomán a bizottság tapasztalt előrelépéseket, de továbbra is úgy véli, hogy a korábbi intézmény elnökének elbocsátása uniós jogba ütközik.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság létrehozásával Magyarország "idő előtt megszüntette a 2008 szeptemberében kinevezett korábbi magyar adatvédelmi biztos hat évre szóló megbízatását, amely csak 2014 szeptemberében járt volna le. A nemzeti adatvédelmi felügyelő hatóság személyi függetlensége, amely magában foglalja a hivatalból történő elmozdítással szemben a megbízatás ideje alatt érvényesülő védelmet is, az uniós jog alapvető követelménye. A nemzeti adatvédelmi hatóság átszervezése nem indok az e követelménytől való eltérésre" - érvelt közleményében az uniós testület.

Ezért az Európai Bizottság - Viviane Reding igazságügyi kérdésekben illetékes testületi alelnök javaslata alapján - úgy döntött, hogy az Európai Bíróság elé utalja az ügyet.

A bírói nyugdíjkorhatárt illetően az Európai Bizottság szerdai közleménye felhívta a figyelmet arra: miután 70-ről 62 évre szállították le a bírák, ügyészek és közjegyzők szolgálati viszonyának felső korhatárát, az intézkedés végrehajtása csak idén 236 bíró szolgálati viszonyának megszüntetését eredményezné. Brüsszel szerint az új rendelkezések emellett - az életkoron alapuló hátrányos munkahelyi megkülönböztetés uniós tilalmára figyelemmel - "objektív indokok nélküli változtatást jelentenek egy hivatás képviselőinek szolgálati viszonyára vonatkozó kötelező felső korhatár tekintetében".

Az Európai Bizottság Reding javaslatára ezt az ügyet is a luxembourgi székhelyű uniós bíróság elé utalta. Egyben azt is kéri, hogy az Európai Bíróság sürgősséggel vizsgálja meg a kérdést. A magyar hatóságoktól azt kéri Brüsszel, hogy ennek a szabálynak a gyakorlati alkalmazását a gyorsított ítélethozatalig függesszék fel.

Az uniós javaslattevő-végrehajtó testület azt is közölte szerdán, hogy továbbra is aggályai vannak általában a magyarországi igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban. Konkrétan kiemeltek két pontot: az Országos Bírósági Hivatal elnökének a konkrét ügyben eljáró bíróság kijelölésére vonatkozó jogkörét, valamint a bírák - saját hozzájárulásuk nélküli - kirendelésének lehetőségét. A bizottság a közlemény szerint "attól tart, hogy ezek az intézkedések érinthetik az uniós jog hatékony magyarországi érvényesülését", valamint az állampolgároknak és a vállalkozásoknak független bíróság előtti jogorvoslathoz fűződő jogát.

Az Európai Bizottság megjegyezte: egyeztetések folynak a magyar hatóságok, valamint az Európa Tanács és annak Velencei Bizottsága között, emellett pedig a magyar Országgyűlésben jelenleg is zajlik a bíróságok igazgatásáról szóló jogszabályok módosításának vitája. Az Európai Bizottság szoros figyelemmel fogja kísérni az ügyet, "és figyelembe fogja venni, hogy a módosítások végrehajtása a Velencei Bizottság álláspontjának megfelelően fog-e megtörténni" - olvasható a közleményben.

Bailly közölte: Reding a nyár előtt találkozót fog összehívni az EU legfelsőbb bíróságai elnökeinek hálózatával. Meghívást kap majd a magyar igazságügyi miniszter, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, az Országos Bírói Tanács elnöke, valamint a magyar Alkotmánybíróság és a Kúria bírái, hogy felvilágosítást adjanak a magyar igazságszolgáltatás helyzetéről.

A bizottság fenntartja magának a jogot, hogy ebben az ügyben is kötelezettségszegési eljárást indítson, amennyiben nem lenne meggyőződve arról, hogy Magyarországon a független bíróságok megfelelően fogják alkalmazni az uniós jogot.
 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ
PÉNZÜGYI SZEKTOR