Miközben egyre több önkormányzat csatlakozik ahhoz a tiltakozáshoz, amely elítéli két Tolna megyei polgármester meghurcolását, az APEH adónyomozói újabb tucatnyi eljárást kezdeményeztek települések vezetői ellen szintén céltámogatásokból megvalósuló beruházások miatt.

Tizenkét polgármester ellen indult nyomozás, akiket az APEH nyomozó hivatala jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével gyanúsít – tudtuk meg Burillák Attilától, az adóhivatal szóvivőjétől. Az eljárások az Országgyűlés környezetvédelmi alap célelőirányzati albizottsága volt elnöke, Székely Zoltán feljelentése alapján kezdődött. A szóvivő egyelőre nem kívánta megnevezni, mely önkormányzatok érintettek az ügyben, de azt elmondta: az adónyomozók 2001 júniusa óta vizsgálódnak az ügyben. A tucatnyi polgármester még 1996-ban közösen pályázott a 800 millió forintos támogatásra, hogy megoldják településeik szennyvízhelyzetét, s 1997-ben el is nyerték a kívánt pénzösszeget, noha nem rendelkeztek a tenderben megkövetelt 20 százalékos önrésszel. Az 1998-as közbeszerzési pályázaton aztán egy olyan cég nyerte el a megbízást a szennyvízhálózat megvalósítására, amely az APEH szerint tízmilliós alaptőkéjével és 17 fős alkalmazotti gárdájával nem elég felkészült a beruházás kivitelezésére.

Eközben Tolna megyében tiltakozó aláírásgyűjtés kezdődött az önkormányzatok körében. A közleményt kibocsátó 12 polgármester szerint a beruházás megvalósítása során nem a saját haszonszerzésük, hanem a településük érdekei vezették a két településvezetőt, akiket a hét elején 72 órára le is tartóztattak. Kocsner Antal faddi és Molnár József gerjeni polgármester a beruházás során messzemenően betartotta a hatályos jogszabályokat, úgy jártak el, ahogy az adott helyzetben elvárható a település első emberétől – írják. Egyúttal kezdeményezik a hatályos jogi szabályozás azonnali és teljes körű felülvizsgálatát annak érdekében, hogy a szennyvízberuházások mindenki által átlátható és ellenőrizhető támogatási rendszerben valósuljanak meg.

A két megvádolt polgármester is közleményt bocsátott ki, melyben határozottan cáfolják a velük szemben felhozott vádakat. Többek között azt írják: gyanúsítását arra alapozza az adórendőrség, úgy pályáztak központi támogatásért, hogy nem rendelkeztek a kellő önrésszel. A központi támogatás megszerzésére irányuló pályázat benyújtásakor érvényben lévő jogszabályok előírásai szerint azonban az önkormányzatoknak határozatban kellett dönteniük arról, hogy a beruházáshoz szükséges önrészt az éves gazdálkodási rendeletben biztosítani fogják. Az önrész meglétével kapcsolatban semmilyen igazolás benyújtására nem volt szükség, így erre nem is került sor, tehát nem helytállók azok a híresztelések, amelyek szerint a polgármesterek hamisított igazolásokat, banki papírokat csatoltak volna a pályázatukhoz.