Eszi, nem eszi, nem kap mást – lényegében ezt az üzenetet küldte Athénnak csütörtökön egy magas rangú valutaövezeti illetékes, aki szerint ugyanakkor senkinek nem fűlik a foga ahhoz, hogy Görögország elhagyja az eurózónát.
„A nemzetközi trojka és a görög kormány között aláírt hitelmegállapodás és egyetértési memorandum nem alku tárgya, bár azt nem mondom, hogy egyetlen vesszőt sem lehet változtatni rajta” – közölte csütörtökön Brüsszelben egy magas rangú euróövezeti illetékes, hozzátéve, hogy az egységes valutát használó tagállamok közül senkinek nem fűlik a foga ahhoz, hogy Athén kilépjen az euróövezetből.
Az átmeneti válságkezelő alap, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) igazgatótanácsa szerdán döntött arról, hogy az esedékes 5,2 milliárd euró hitelrészletből 4,2 milliárd eurót átutal Görögországnak. Brüsszeli források szerint csütörtökön meg is történt az utalás, ami jelenleg teljes egészében fedezi a görög állam pénzügyi szükségleteit.
A teljes 5,2 milliárd eurós részletet elvileg június végégi kellene folyósítani a görög kormánynak, ám az EFSF úgy döntött, hogy a bizonytalan görögországi helyzetre való tekintettel 1 milliárd eurót egyelőre visszatartanak. Az 5,2 milliárd euró az Athénnak a második pénzügyi mentőcsomagból már jóváhagyott 39,4 milliárd eurós hitel utolsó részlete. A visszatartott egy milliárd euróra a hellén államnak június előtt nem lesz szüksége, de az újabb utalást már csak az EFSF-nek kell jóváhagynia, külön tagállami hozzájárulást nem igényel.
A valutaövezet több tagállama is óva intette a választások után a kormányalakítással küszködő görög politikai pártokat, hogy letérjenek a partnerekkel kitárgyalt program útjáról és semmisnek tekintsék a megállapodást, ahogy azt a választásokon második helyen végzett radikális szélsőbaloldali szövetség, Alekszisz Ciprasz nyilatkozta. „Meg kell mondanunk a görög népnek, hogy súlyos a helyzet, és egyetlen uniós tagállam sem lesz képes a Görögországnak ígért 130 milliárd euró akárcsak egy részét is rendelkezésre bocsátani, ha nem lesz működőképes kormány, amelyik tiszteletben tartja a szabályokat és eléri a pénz átutalását” – idézte az Euobserver Jean Asselborn luxemburgi külügyminisztert.
A kormányalakítás joga közben a választásokon harmadik helyen végzett görög szocialista párt (PASOK) elnökére, Evangelosz Venizeloszra, a korábbi kormány pénzügyminiszterére szállt, ám megfigyelők minimális esélyt adnak arra, hogy neki sikerülni fog az, amibe az előző két próbálkozónak beletörött a bicskája. Ha így lesz, valószínűleg június 17-re új választást kell kiírni Görögországban, ami elhúzhatja a válságot és növeli a bizonytalanságot a valutaövezet egybenmaradását illetően. „A memorandumot aláíró két hagyományos párt kisebbségbe került a választásokon. Ez rengeteg kérdést vet fel” – ismerte el egy nevének elhallgatását kérő tagállami diplomata Brüsszelben.
Az egyik legtekintélyesebb brüsszeli kutatóintézet, a Bruegel igazgató-helyettese is biztos abban, hogy a görögök bármit is csinálnak, a nemzetközi trojka nem fogja újratárgyalni a program alapjául szolgáló memorandumot. Ha ugyanis így tenne, azzal magas labdát dobnának fel valamennyi programországnak és a feltételesség elveszítené az értelmét – mutatott rá Guntram Wolff, aki szerint a görög választás a demokrácia impotenciájára világít rá egy olyan országban, amely elveszítette a szuverenitását.
