Lassan, de biztosan közelednek a szomszédok az EU-hoz

2012.05.16. BruxInfo

Sikeresnek ítéli az Európai Bizottság a 2011 óta alkalmazott új európai szomszédságpolitikai megközelítést, amely szerint az Európai Unió nagyobb és több támogatást nyújt azoknak a szomszédos országoknak, amelyek hajlandók többet tenni az európai értékek átvétele és a demokratizálódás útján.

A keleti és a déli partnerségben részt vevő országok eltérő ütemben, de előre tudtak lépni, Fehéroroszországgal, és Ukrajnával azonban egyelőre nem tud mit kezdeni az EU.

Már egy év után is látszanak az európai szomszédságpolitikában 2011 óta alkalmazott új megközelítésnek az eredmények – véli az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, aki kedd délután mutatta be a szomszédos államokkal kapcsolatos uniós politika elmúlt évi értékelését, és az ehhez kapcsolódó országjelentéseket.

Tavaly jelentette be az Európai Bizottság, hogy szakítva az addigi felfogással, jelentősen differenciáltabban áll majd hozzá az EU szomszédságpolitikájában részt vevő országokhoz. Az új politika jelmondata a „több reformért több támogatást” lett, amit Catherine Ashton szerint sikeresen tudott is alkalmazni az Európai Unió az érintett országokra.

Az európai uniós szomszédságpolitika alapvetően kétirányú: a Déli Szomszédságban a Közel-Kelet és Észak-Afrika országainak egy része szerepel, a Keleti Partnerség pedig hat kelet-európai és közép-ázsiai állam számára kínál európai uniós partnerséget, beruházásokat, bizonyos fokú jogharmonizációt és számottevő anyagi támogatást.

Catherine Ashton elmondta, az új megközelítéssel és az Európai Tanács kifejezett döntése nyomán 1 milliárd euró pótlólagos uniós támogatást sikerült juttatni az észak-afrikai országoknak, kiváltképp azoknak, amelyekben tavaly január óta forradalom, vagy a radikális átalakulás ment végbe. Ezt részben a szomszédságpolitikai alapból, valamint innovatív jellegű programokból csoportosította át a Bizottság. Emellett az Európai Unió tagországai megnövelték az Európai Beruházási Bank tényleges hitelkapacitását is 1,15 milliárd euróval, kifejezetten a Déli Szomszédság országaiba irányuló befektetések céljából.

Példaként említette a kül- és biztonságpolitikai főképviselő, hogy Tunézia az egyébként nekijáró 80 millió euró helyett 160 millió eurónyi uniós pénzhez jutott 2011-ben, valamint a Civil Társadalom Eszköz elnevezésű tavaly megalakított pénzalapot, amelyből a szomszédsági országok civil társadalmának felépítésére és megerősítésér évente 26 millió eurót lehet költeni.

Catherine Ashton és a bővítési EU-biztos szerint számos példa bizonyítja az európai szomszédságpolitika sikerét: megindultak a tárgyalások a társulási megállapodás megkötéséről Azerbajdzsánnal, Örményországgal, Moldovával és Grúziával. Utóbbi kettő a szabadkereskedelmi megállapodásokról szóló egyeztetéseket is el tudta indítani, miután teljesítette az ehhez szükséges politikai és gazdasági kívánalmakat. Stefan Füle reméli, hogy hamarosan Örményország is csatlakozhat kettejükhöz.

Külön beszélt a politikus Ukrajnáról, amellyel március 30-án parafálta az EU a társulási megállapodást
. (Ukrajnáról és az ukrán miniszterelnök brüsszeli látogatásáról lásd külön cikkünket!) Stefan Füle szerint Ukrajna mellett Grúzia és Moldova is közelebb került tavaly az uniós vízumliberalizációs rezsimhez, ami az EU-biztos értékelése szerint komolyan növelheti az adott országok állampolgárainak mobilitását az Unió irányába. A 2011-es éve termése volt még egy uniós mobilitási partnerség kialakítása Örményországgal, és az erről szóló egyeztetések „hamarosan elindulhatnak Azerbajdzsánnal is.

A Déli Szomszédság országai közül Jordánia, Marokkó és Tunézia akár még ebben az évben elkezdheti a tárgyalásokat a majdani uniós társulási megállapodásokról, utóbbi kettő már meg is indította az ehhez vezető keretpárbeszédet a mobilitásról, biztonságról, „Jordánia pedig hamarosan elkezdheti a tárgyalásokat Brüsszellel” – vetítette előre Stefan Füle.

Mára már nem hangsúlyos az a néhány évvel ezelőtt még kiélezett vita, amely arról folyt, hogy inkább a Déli, vagy a Keleti Szomszédságra kellene az Európai Uniónak koncentrálnia, és ebből kifolyólag melyik régió lehet a győztese az uniós szomszédságpolitikának. A tavaly januárban kezdődött észak-afrikai események ráirányították a reflektorokat a mediterrán térségre, de az Ukrajnával és Fehéroroszországgal kapcsolatos viaskodás, valamint a közép-ázsiai országokkal kapcsolatos energiatárgyalások is arról tanúskodnak, hogy az EU nem feledkezett el keletről sem.

Kérdés viszont, hogy miközben a Keleti Partnerséget is sikeresnek tartja Catherine Ashton és Stefan Füle is, mit tud kezdeni az EU Fehéroroszországgal. A belorusz országjelentésről szóló közlemény rögtön az első mondatban leszögezi, hogy Fehéroroszország nem teljes jogú résztvevője az európai szomszédságpolitikának. „Mivel nincs szomszédságpolitikai intézkedés az ország területén, így nem is lehet előrehaladási jelentést készíteni az országról” – olvasható a közleményben.

A Bizottság a közelmúltbéli politikai intézkedéseket értékelve megjegyzi, hogy Fehéroroszországban számottevően gyengült tavaly az emberi jogok tisztelete és a jogállamiság. Brüsszel szerint egyre növekszik az állami nyomás az ellenzékre és a sajtóra, emellett politikai indíttatású perek is zajlanak Minszkben – állítja a testület.

Noha a tavaly szeptemberi Keleti Partnerség Csúcstalálkozó – éppen Fehéroroszország távolmaradása miatt – nem volt teljes, de Stefan Füle elmondta, a Bizottság elfogadott egy útitervet is, amelynek teljesítése a 2013 őszre tervezett újabb csúcstalálkozó sikeréhez járulhat hozzá.
 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI UNIÓ