Júniusban elképzelhetőnek tartja a tárgyalások megkezdését az EU-val és az IMF-fel a Magyarország által kért biztonsági hálóról Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, aki abban is bízik, hogy a pénzügyminiszteri tanács június 22-én visszavonja majd a kohéziós alapok egy részének befagyasztásáról hozott döntést.
A Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára bizakodó a tekintetben, hogy az EU pénzügyminiszteri tanácsa június 22-i ülésén az Európai Bizottság javaslata alapján feloldja majd a 2013-as kohéziós pénzügyi kötelezettségvállalások részleges zárolását. Nátrán Roland ezzel párhuzamosan arra számít, hogy 2013-ban a túlzott deficit miatt indult eljárást is megszüntetik hazánkkal szemben.
A minisztérium helyettes államtitkára, aki Brüsszelben nyilatkozott a nemzetközi és a magyar sajtónak, arra alapozza bizakodását, hogy az áprilisban benyújtott aktualizált konvergencia-program – véleménye szerint – egyszeriek helyett a túlzott mértékű hiány fenntartható csökkentését célzó intézkedéseket tartalmaz, beleértve azokat az új adókat is (pénzügyi tranzakciós illeték, új távközlési adó vagy az energia szektor által fizetendő Robin Hood adó), amelynek egyikét-másikát esetleg különböző oknál fogva aggályosnak tekintené az Európai Bizottság. Emlékezetes, hogy Brüsszel a 2011-es jelentős költségvetési többletet azért nem hitelesítette, mert megítélése szerint az alapvetően egyszeri, és nem pedig strukturális, tartós hatást kifejtő intézkedéseken alapult.
A nemzetgazdasági tárca vezető tisztviselője reményei szerint ez május 30-án nem ismétlődik majd meg, amikor Brüsszel nyilvánosságra hozza értékelését a frissített magyar konvergencia-programról és – miként azt a BruxInfo kérdésére a napokban Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos közölte – levonja a politikai következtetéseket.
A Bizottság május 11-i gazdasági előrejelzésében elismerte, hogy részben a Széll Kálmán strukturális reformprogram kibontásának köszönhetően 2012-ben és 2013-ban is a megengedett határon belül mozoghat a magyar államháztartási hiány, amit idén 2,5 százalékra, jövőre pedig éppen a 3 százalékos szint alá becsül a Bizottság. Ez azonban még mindig 0,7 százalékkal meghaladja a konvergencia-programban feltüntetett 2,2 százalékos jövő évi hiánycélt. „Úgy gondoljuk, hogy a Bizottság 2013-ra vonatkozó előrejelzése nem megfelelő” – vélekedett az államtitkár-helyettes, hozzátéve, hogy a tárca a gazdasági előrejelzés véglegesítése óta újabb információkat osztott meg Brüsszellel, amelyeknek köszönhetően még közelebb kerülhetnek egymáshoz a számok.
Nátrán Roland szerint a Bizottság konklúziójában az nyom majd leginkább a latba, hogy mennyire fenntarthatónak ítéli majd a bejelentett magyar intézkedéseket. A legfontosabb kérdés pedig az lesz, hogy javítják-e az intézkedések a növekedési potenciált, és ha igen, hogyan. Emlékeztetett rá, hogy a konvergencia-programban a 2012-es költségvetési kiigazítás 58 százalékban kiadáscsökkentésből, 42 százalékban pedig a bevételek növekedéséből származik, 2013-ban pedig 53-47 százalékos lesz ez az arány.
A magas rangú minisztériumi illetékes hangsúlyozta, hogy a fiskális kiigazítás természetéből fakadóan negatívan hat a növekedésre. Reményének adott hangot, hogy a Bizottság kevésbé statikus módon vizsgálja majd a programban felvázolt kiigazító intézkedéseket, és figyelembe veszi majd az alternatívákat is, amelyek hatása szerinte negatívabb lenne.
Nátrán elmondta, hogy az Országgyűlés május utolsó hetében szavaz majd a jegybanktörvény módosításáról, és ezzel feltételezése szerint a Bizottság részéről elhárul az akadály a tárgyalások megkezdése előtt. Hozzátette, hogy az IMF Brüsszeltől eltérően még nem közölte tárgyaláskezdéssel kapcsolatos álláspontját. A helyettes államtitkár arra számít, hogy júniusban „talán” megkezdődhetnek a tárgyalások a kormány által kért elővigyázatossági hitelkeretről és az ezzel kapcsolatos programról. A jogi természetű problémák rendezése után a Monetáris Tanács végrehajtó jogköreit, illetve a testület létszámának növelésére vonatkozó lehetőség a fő aggodalom tárgya. Nátrán úgy véli, hogy a tárgyalásokon ez a kérdés is napirenden lehet. Mindazonáltal várakozásai szerint a növekedési potenciálra fókuszálnak majd a tárgyalások.
A helyettes államtitkár bizakodó, hogy a makrogazdasági egyensúlytalanságok beazonosítására hivatott folyamatban sem lép tovább a Bizottság május 30-án, amikor nyilvánosságra hozza 12 uniós tagállamról, köztük Magyarországról készült „mélyelemzés” eredményeit. Emlékezetes, hogy az eredménytábla alapjául szolgáló tíz mutató közül hazánknál kettőnél gyulladt ki a „jelzőlámpa”. Nátrán Roland azonban rámutatott, hogy az aggodalom az örökölt, korábbi folyó fizetési mérleg helyzetre, és nem pedig a jelenlegi folyamatokra vonatkozott, amelyek pozitívak.
A nemzetgazdasági tárca képviselője egy kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy Magyarország kellően fel van készülve a görög helyzet romlásával összefüggő esetleges negatív hatások kivédésére. A stabilizálós tényezők között említette a Magyar Nemzeti Bank közel 40 milliárd eurós valutatartalékát és a hazai bankok biztos tőkeellátottságát. Elismerte, hogy a forint leértékelődése fontos kockázati tényező, tekintettel a külföldi devizában jegyzett jelzáloghitelek jelentős állományára. Ám a helyzeten szerinte sokat javít a kormány és a Bankszövetség között a rögzített árfolyam programról kötött megállapodás. Nátrán úgy vélte, hogy a görög helyzet megdrágítja Magyarország finanszírozását, ám ezt kezelhetőnek nevezte.
