A Magyar Helsinki Bizottság és a Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány (MDAC) 2012. május 14-15-én közös konferenciát szervezett Budapesten.

Neves nemzetközi szakértők – Thomas Hammarberg, az Európa Tanács korábbi emberi jogi biztosa, Malcolm Evans, az ENSZ Kínzás Megelőzési Albizottságának elnöke – az ombudsman, állami szereplők, valamint civil szervezetek közreműködésével tartott szakmai nap célja az volt, hogy a hazánk által nemrégiben ratifikált nemzetközi szerződés keretében létrejövő monitorozó testület működését előkészítse. A monitorozás célja a kínzás és embertelen vagy megalázó bánásmód megelőzése azokon a helyeken, ahol embereket megfoszthatnak szabadságuktól. A konferencián a Helsinki Bizottság és az MDAC a civil szervezetekkel való együttműködést, a jogszabályi háttér pontosítását, valamint a monitorozás hatékony működéshez szükséges források biztosítását szorgalmazta.

Az ENSZ kínzás elleni egyezményének fakultatív jegyzőkönyvéhez (OPCAT) csatlakozó országok, így hazánk is monitorozó testületet (ún. nemzeti megelőzési mechanizmus) jelöl ki. E mechanizmus rendszeres ellenőrző látogatásokat tesz minden olyan intézménybe, ahol embereket megfoszthatnak szabadságuktól. A hazánkban az ombudsman hatáskörébe tartozó megelőzési tevékenység tehát nemcsak annak vizsgálatára irányul, hogy az állam által működtetett büntetés-végrehajtási intézetekben vagy rendőrségi fogdákon hogy bánnak az emberekkel, hanem arra is, hogy például a magánkézben lévő kórházak pszichiátriai osztályain, szociális otthonokban vagy szenvedélybetegeket ellátó intézményekben tiszteletben tartják-e az emberi jogokat.

A Helsinki Bizottság társelnöke, Kádár András Kristóf előadásában hangsúlyozta, hogy a civil szervezetek üdvözölik Magyarország év eleji csatlakozását a fakultatív jegyzőkönyvhöz, megfelelő megoldásnak tartják azt is, hogy az ombudsman kapta meg a feladatot. Kiemelte, hogy – amint azt az emberi jogi szervezet a törvényjavaslat véleményezésekor is jelezte – a civil szervezetekkel való szoros együttműködés nemcsak azért fontos, mert részvételük költségmegtakarítást jelent, hanem mert a civilek évtizedes gyakorlatot halmoztak fel a zárt intézmények monitorozásában, ezért tapasztalataikkal jelentősen hozzájárulhatnak a kínzás megelőzéséhez. A Helsinki Bizottság további egyeztetéseket is kezdeményezett a törvényt kidolgozó minisztériummal és az ombudsmannal.

Oliver Lewis, az MDAC ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a nem klasszikus fogvatartási helyek – mint a pszichiátriai és szociális intézmények – monitorozására fokozott figyelmet kell fordítani. Az igazgató szerint elengedhetetlen, hogy a fogyatékos személyeket ellátó intézmények látogatása során a monitorozó testület eleget tegyen Magyarország azon kötelezettségeinek is, amelyeket a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény (CRPD) 2007-es ratifikálásával vállalt. A nagy bentlakásos intézmények puszta létezése sérti az egyezményt, amely azt is előírja, hogy a fogyatékos személyek önálló élete a közösségben, cselekvőképességük alapvető emberi joguk. A fogyatékos embereket továbbá be kell vonni az őket érintő kérdések megvitatásába, így a monitorozási tevékenységbe is.

Szabó Máté ombudsman előadásában kifejtette, hogy az ombudsmani hivatal munkatársainak van tapasztalatuk zárt intézmények vizsgálatában, ugyanakkor – arra való tekintettel, hogy a felkészülési időszakban nem áll rendelkezésükre semmilyen plusz erőforrás – csupán elméletben készülhetnek a 2015-től kezdődő monitori látogatásokra, amely tevékenységük kiszélesítését jelenti. A hivatala által javasolt 25 fő helyett 11 munkatársból áll majd a monitori testület, ezért csak a gyakorlatban fog kiderülni, hogy az kielégítően tudja-e ellátni feladatát. Az ombudsman egyetértett, hogy a jogszabály alapján nem világos a civil szervezetek szerepe, ezért azt érdemes lenne tisztázni a jövőben. Jó példának nevezete a szlovén és a lengyel gyakorlatot, ahol a civil szervezetek a monitori testület tagjai.

Gáva Krisztián, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára felszólalásában elmondta: elképzelhető, hogy módosítanak a jogszabályon, megerősítik a civil szervezetek szerepét a monitori mechanizmusban, hiszen a kormányzat elkötelezett annak hatékony működtetése iránt. Fontosnak nevezte, hogy a vizsgált szervezetek munkatársai képzés segítségével készüljenek fel a megelőző mechanizmus vizsgálataira.

„Nagyon örvendetes, hogy Magyarország nemcsak csatlakozott a fakultatív jegyzőkönyvhöz, hanem a gyakorlatban készül a monitori testület működtetésére, amely a kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód megelőzésének hatékony eszköze. Érdeklődéssel várom a fejleményeket, és igyekszem támogatni a civil szféra és az állami szervek közötti párbeszédet, amely a monitori testület eredményes működésének egyik kulcseleme.” – mondta Malcolm Evans, az ENSZ Kínzás Megelőzési Albizottságának elnöke.