Panaszt tett a bírósági eljárás ellen Strasbourgban a másodrendű vádlott.

Mint Deme Gábor kedden a Fővárosi Törvényszéken folyó tárgyaláson hangoztatatta, indítványait a bíróság több alkalommal is elutasította, holott szerinte annak helyt kellett volna adni, ezért fordult a strasbourgi bírósághoz.

Németh Nándor bíró kérte a szükséges iratok benyújtását, de azokat a másodrendű vádlott nem tudta maradéktalanul csatolni, ezért az iratok pótlása érdekében a bíró 13 óráig tárgyalási szünetet rendelt el.
Az új fejlemény miatt a bíró nem tudta megmondani az MTI kérdésére, hogy sor kerül-e kedden az ügyészi perbeszédre, ahogy eredetileg terveztek.

Magyar György, a meggyilkolt intézményvezető, Takács József hozzátartozóinak mint sértetteknek a jogi képviselője az MTI kérdésére a tárgyalás szünetében elmondta: “a strasbourgi bírói gyakorlat ismeretében általánosságban elmondható, hogy ez az átirat nem jelent érdemben semmit, mindenkinek visszaigazolják azt, ha Strasbourghoz fordul, de az ügyet érdemben addig nem bírálhatják el, ameddig a panaszos jogerősen nem lesz elítélve, és ameddig nem meríti ki Magyarország összes jogorvoslati lehetőségét, beleértve a rendkívüli jogorvoslatokat is”.

A bírósági tárgyalásokon korábban megállapították: közvetlen közelről, néhány centiméterről a fejre célzott pisztolylövésekkel végezte ki áldozatait a csepeli kettős gyilkosság elkövetője. Akkor a szakértők elmondták, hogy a fejlövéseken túl az egyik áldozatot mellbe is lőtte az elkövető. Egyiküknek sem volt esélye a túlélésre, még védekezésre utaló nyomok sem maradtak.

A korábbi tárgyalásokon meghallgatták azt a hangfelvételt is, amelyet a nyomozók az egyik áldozat ruhájában elrejtett magnón találtak, és amely a kettős gyilkosságot rögzítette.
Az ügyészség szerint 2009. január 7-én este a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskolában egy elszámolási vita miatt lőtte le Kun Tamás elsőrendű vádlott, az iskola gondnoka Takács Józsefet, az iskola vezetőjét és Papp Lászlót, az iskola egyik dolgozóját. Az iskolavezető ugyanis rájött arra, hogy Deme Gábor másodrendű vádlott korábban igazgatóként milliókat sikkasztott az iskolát működtető alapítványtól. A gyilkosságot az ügyészség szerint Kun és Deme együtt határozta el és tervezte meg.
Kun és Deme az eljárás során tagadta bűnösségét, és állította, hogy bár jelen volt a gyilkosságnál, azt egy csuklyás ismeretlen követte el.

Deme a bűncselekmény idején a csepeli MSZP oktatási bizottságának, az önkormányzat pénzügyi bizottságának és a vagyonkezelő közbeszerzési bizottságának tagja volt, nem sokkal korábban pedig a helyi szocialisták elnökségében is szerepet vállalt. A szocialista párt a bűncselekmény után nem sokkal kizárta Demét.

Az ügyészség szerint a kettős gyilkosság előzménye az volt, hogy Deme igazgatóként fiktív megbízási szerződésekkel, valótlan, teljesítés nélküli számlákkal sokmilliós kárt okozott a halmozottan hátrányos helyzetű, problémás gyermekekkel foglalkozó alapítványi iskolának. Amikor a szabálytalanságokra 2008 őszén egy állami vizsgálat fényt derített, az alapítványt vezető Takács József megpróbálta tisztázni a történteket, és úgy vélte, azok mögött Deme állhat, ezért el is akarta távolítani az iskolából.
Deme az eljárás során elkezdte pénzügyi visszaélésekkel vádolni Takácsot és a szocialistákat. Korábban meghallgatott tanúk elmondták, hogy Deme akkoriban azt hangoztatta: nem hagyja, hogy tönkretegyék, nem engedheti meg magának, hogy az állását elveszítse, mert házvásárláshoz hitelre van szüksége.
Az ügyészség Kunt tettesként, Demét bűnsegédként előre kitervelten, aljas indokból, több emberen elkövetett emberöléssel vádolja, továbbá Kunt lőfegyverrel való visszaéléssel, Demét és volt élettársát, a harmadrendű vádlottat – aki gazdasági ügyeket intézett az iskolában – 6,5 milliós sikkasztással. A vádbeli minősített emberölésért tényleges életfogytiglan is kiszabható.