Jövőre szűnhet meg a deficiteljárás

2012.05.31. BruxInfo

A kohéziós alapok egy részének befagyasztásáról szóló márciusi döntés feloldását javasolta szerdán az Európai Bizottság, amely Olli Rehn szerint legkorábban jövőre kezdeményezheti a deficiteljárás megszüntetését Magyarországgal szemben. A kormánynak a Brüsszel által súlyosnak minősített külső egyensúlyi problémákat is orvosolnia kell.

Négy fontos Magyarországot érintő döntést hozott szerdán az Európai Bizottság, amikor közzétette a tagállamok középtávú költségvetési terveiről és strukturális reformprogramjairól készült értékelését.

A bejelentések közül kiemelkedik a kohéziós alapból 2013-tól elérhető támogatások egy részének zárolásáról hozott márciusi döntés visszavonása, amiről a Bizottság mostani javaslatára június 22-én határozhat a pénzügyminiszteri tanács. A javaslat előzménye, hogy Brüsszel az áprilisban benyújtott aktualizált magyar konvergencia-program áttanulmányozása után arra a következtetésre jutott, hogy hazánk hathatós intézkedéseket tett a túlzott mértékű hiány kiigazítására, ezért a testület a jelenlegi szakaszban nem lát okot további lépésekre a deficiteljárás keretében. A 2004 júliusában indult eljárás megszüntetése a magyar hiánycél és tervek teljesítésének függvényében legkorábban jövő év első felében várható.

Magyarország ugyancsak érintett abban a mélyreható vizsgálatban, amit az Európai Bizottság tizenkét ország esetében folytatott le a még a télen beazonosított makrogazdasági egyensúlyi problémák komolyságának feltérképezésére. Hazánk esetében Brüsszel Franciaországhoz, Olaszországhoz és Szlovéniához hasonlóan „súlyos, ám nem túlzott mértékű” egyensúlytalanságot lát az ország külső mérlegének nagy hiánya (külső eladósodottsága) miatt, és ennek a kezelését várja a kormánytól. Végül, de nem utolsó sorban a biztosi testület az Európai Szemeszter keretében egy sor makrogazdasági ajánlást is megfogalmazott hazánk számára, amelyeknek a következő egy évben kell eleget tenni (erről lásd külön anyagunkat).

A Bizottság a konvergencia-program áttanulmányozása során arra a következtetésre jutott, hogy a 2012-es GDP-arányosan 2,5 százalékos hiánycél előreláthatóan teljesülni fog, és a 2013-as deficitet is „jóval a GDP 3 százalékának megfelelő referenciaérték alá becsüli”, egy valamelyest gyengébb makrogazdasági környezet adta háttérben.

Az alapvetően pozitív végkicsengésű elemzés ellenére a Bizottság egyelőre nem tett javaslatot a 2004 júliusa óta tartó deficiteljárás megszüntetésére. Erre magyarázatul a BruxInfo kérdésére válaszolva Olli Rehn, a Bizottság alelnöke emlékeztetett rá, hogy a testület csak a végleges 2012-es hiányadatok birtokában kezdeményezhet ilyet, ami jövő évben áll majd rendelkezésre. Brüsszel ilyen alapon tett javaslatot szerdán a deficiteljárás megszüntetésére Németországgal és Bulgáriával szemben.

A Bizottság értékeléséhez mellékelt háttéranyag azonban más érveket is felhoz a deficiteljárás azonnali megszüntetésével szemben. Először is azt, hogy a becsült 2013-as államháztartási hiány túl közel van a tűréshatárhoz, ráadásul hazánknak 2012-ben is várhatóan csak a GDP 0,9 százalékára becsült egyszeri intézkedéseknek köszönhetően sikerül majd hoznia a hiánycélt, és nem pedig a fenntartható hatást kifejtő szerkezeti reformoknak köszönhetően (az egyszeri intézkedések nélkül 3,4 százalékra becsülik a deficitet 2012-ben) . „Ez azt jelenti, hogy továbbra is jelentős a bizonytalanság az esetleges magasabb hiányt illetően” – érvel anyagában a Bizottság, hozzátéve, hogy a deficiteljárás során eddig felmutatott magyar mérleg is óvatosságra int. Ezért a testület továbbra is éber figyelemmel kíséri majd a márciusi tanácsi ajánlásokra válaszul elfogadott magyar intézkedések végrehajtását.

A BruxInfo erre vonatkozó kérdésére ugyanakkor Olli Rehn pozitívabb hangot ütött meg annál, amit a szöveg tükröz. Úgy vélte, hogy a 2012-re előrejelzett 2,5 százalékos hiány egyértelműen a referenciaérték alatt lesz, ami részben egyszeri intézkedéseknek köszönhető, de másfelől állandó jellegű intézkedések ellensúlyozzák majd. „Mindezt annak jeleként értékelem, hogy az új gazdasági kormányzás működik” – tette hozzá az EU gazdasági és pénzügyi biztosa.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI BIZOTTSÁG