Adó terheli a telefonálást és a biztosításokat

2012.06. 6. Jogi Fórum / dr. Nagy Csilla

A Kormány május 9-ei ülésén fogadta el a Széll Kálmán Terv 2.0-ban szereplő új adóintézkedéseket, így a távközlési adót, a pénzügyi tranzakciós illetéket és az egységes biztosítási adót, továbbá az energiaellátók jövedelemadójának 11 százalékra emelését, az adófizetésre kötelezettek bővítését.

A nemzetgazdasági miniszter nyújtotta be a biztosítási és a távközlési adóról szóló T/7031. és 7032. számú törvényjavaslatokat a Parlamenthez. A Tisztelt Ház a távközlési adóról szóló javaslatot már elfogadta, az a köztársasági elnök aláírására vár. A biztosítási adóról szóló tervezetről a Parlament vitázik. Mindkét javaslat indokolása szerint a Kormány elkötelezett a költségvetési hiánycél tartását illetően, azonban ezen cél elérése kizárólag olyan pótlólagos intézkedésekkel lehetséges, amelyek ezek a különadók is.

A biztosítási adóról

A szükséges költségvetési korrekciók egyik eleme tehát ez az új – a biztosítókat terhelő, három közterhet felváltó – adó, a biztosítási adó bevezetése. Az intézkedés szorosan illeszkedik ahhoz az adópolitikai célkitűzéshez, miszerint az adóstruktúra úgy alakuljon át, hogy abban a munkát terhelő közterhek aránya csökkenjen, a forgalmi-fogyasztási adók szerepe növekedjen, elősegítve ezáltal a munkavállalási hajlandóság és a foglalkoztatás növelését, de nem veszélyeztetve a költségvetési célok megvalósítását. Az adó jellegét tekintve forgalmi típusú.

A biztosítási adó három közterhet vált ki:

  •  a biztosítókat terhelő pénzügyi intézmények különadóját,
  •  a baleseti adót és
  •  a tűzvédelmi hozzájárulást.

Adókötelezettség, adóalany, adóalap, adómérték

Adóköteles a biztosítási szolgáltatás nyújtása, ha a kockázat felmerülésének helye Magyarország. Az adó alanya a biztosító, az adó alapja a biztosítási díj.

Az adó mértéke

  • a) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 30%-a,
  • b) casco biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 15%-a,
  • c) vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adóalap 10%-a.

Az adó megállapítása

A biztosító az adót a biztosítási díj, díjrészlet elszámolása hónapját követő hónap 20. napjáig állapítja meg, vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon és fizeti meg.

Az adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el. A biztosítási adóból származó bevétel a központi költségvetés bevételét képezi. A javaslat – elfogadása esetén - 2013. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy a 2013. január 1-jét megelőzően a 2012. december 31-ét követő időszakra megfizetett baleseti adót, a biztosító 2013. január 31-ig az adóalanynak visszafizeti.

A távközlési adóról

Az adó bevezetése a központi költségvetés forrásainak bővítését szolgálja, az adónem jellegéből adódóan a fizetési kötelezettség – az arányos közteherviselés elvére figyelemmel – az indított telefonhívások időtartamához, illetve az elküldött üzentek darabszámához kapcsolódik.

Adókötelezettség, adóalany, adóalap

Adóköteles a távközlési szolgáltatás nyújtása. Az adó alanya a szolgáltató. Az adó alapja a szolgáltató előfizetőjének előfizetéséhez, előfizetés hiányában a szolgáltatóhoz tartozó hívószámról

  • a) indított hívások időtartama;
  • b) küldött üzenetek – szolgáltatóval kötött szerződés szerint számított – száma.

Adómérték, adóösszeg

Az adó mértéke

  • a) esetén hívásonként 2 forint/megkezdett perc,
  • b) sms esetén 2 forint/darab.

A hívószámról indított hívások, küldött üzenetek utáni adó összege nem lehet több, mint:

  • a) magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószám esetén 700 Ft/hó/hívószám,
  • b) nem magánszemély előfizető előfizetéséhez és a szolgáltatóhoz tartozó hívószám esetén 2500 Ft/hó/hívószám.

Adómentesség

Mentes az adó alól:

  • a) a segélyhívás,
  • b) adománygyűjtő szám hívása,
  • c) üzenetküldés adománygyűjtő számra,
  • d) a teszthívás,
  • e) magánszemély előfizető hívószámáról indított hívások időtartamából havonta 10 megkezdett perc.

Az adó megállapítása

Az adót a szolgáltató állapítja meg havonta a hívást, üzenetküldést követő hónap 20. napjáig, az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon vallja be és fizeti meg. Az adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el. A távközlési adóból származó bevétel a központi költségvetés bevételét képezi.

Ez a javaslat – elfogadása esetén törvény - 2012. július 1-jén lép hatályba azzal, hogy a szolgáltató a 2012. július hónapban indított hívások, küldött üzenetek tekintetében adókötelezettségét 2012. szeptember 20-ig teljesítheti.

Vélemények

A hvg.hu szerint sok régen kötött, elavult és drága lakásbiztosítás van, az adó várhatóan arra készteti majd a tulajdonosokat, hogy körülnézzenek a biztosítási piacon és váltsanak egy újabb és olcsóbb biztosításra. Szintén a hvg.hu információi szerint a Kormány a tervezett egységes biztosítási adótól, a biztosítókra jelenleg kivetett három adónem - pénzügyi szervezetek különadója, baleseti adó, tűzvédelmi hozzájárulás - kiváltása mellett 15 milliárd forint bevételi többletet vár.

Az Index hírportál részletesen foglalkozott a telefonadó témájával is. Híranyagai között megtalálható Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nyilatkozata is: „lehetséges, hogy az adó bevezetése a kezdeti időszakban a beszélgetések időtartamának némi csökkenésével jár. Erre vélhetően rövid időn belül díjcsökkentéssel reagálnak majd a távközlési szolgáltatók, erősítve egyébként azt a tendenciát, hogy a telefonszolgáltatások költsége évről évre csökkenő”.

Az Index szintén megszólaltatta a távközlési piac három legnagyobb mobilszolgáltatóját is. A Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója bízik abban, hogy a hazai gazdaság egyik húzóágazataként jelentős munkáltatói és beruházói szerepet betöltő távközlési iparág valamennyi szereplője számíthat arra, hogy az ország versenyképességének érdekében fenntartható megoldás születik a távközlési adó vonatkozásában.
A Telenor akként nyilatkozott, hogy „az új perc alapú távközlési adót érvényesíteni fogja áraiban mindaddig, amíg a szektort sújtó két különadó (a távközlési szolgáltatókat sújtó különadó és a távközlési adó) közül az egyiket kivezetik”. A Vodafone arra figyelmeztetett, hogy „az új adóteher jelentősen visszavetheti a beruházásokat, továbbá forgalomcsökkenést eredményez, ami közvetetten negatívan hat az érintett cégek áfabefizetéseire”.

Magyarország Országgyűlése 2012. június 4-én elfogadta a távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény módosításait.

(Utolsó frissítés: 2012. június 12.)

  • kapcsolódó anyagok
TÁVKÖZLÉS
ADÓZÁS
BIZTOSÍTÁS
ENERGETIKA