Az ombudsman nem ért egyet azzal, hogy megszüntetnék a családi pótlék visszamenőleges folyósítását

2012.06. 6. MTI

Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa nem ért egyet a szociális és a gyermekvédelmi törvényeknek azzal a tervezett módosításával, amelynek értelmében egyes esetekben megszűnne a családi pótlék visszamenőleges folyósításának lehetősége, az ombudsman ezért az előterjesztés átdolgozását kéri.

Az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának az MTI-hez szerdán eljuttatott közleménye szerint az előterjesztés alapján a nyári hónapokra akkor sem járna családi pótlék a már nem tanköteles gyermek után, ha a szünetet követően folytatja tanulmányait. Az ombudsman szerint nincs elfogadható indoka annak, hogy ne folyósítsák a nyári szünet idejére visszamenőlegesen a családi pótlékot.

Kiemelték, az előterjesztés megszüntetné annak lehetőségét is, hogy az ötven tanórát mulasztó gyermek iskolai támogatása visszamenőlegesen kifizethető legyen, ha a gyermek ismét jár iskolába - mutattak rá. Szabó Máté egyetért azzal, hogy ösztönözni kell a gyermekek tanulását, iskolába járását, azonban álláspontja szerint a családi pótlék mérlegelés nélküli megvonásával, tehát "ösztönzés helyett büntetéssel" nem érhető el ez a cél.

Kitértek arra is, a biztos helyesli, hogy az előterjesztés szervezett keretek között kívánja segíteni "a gondoskodásból kikerülő fiatalok önálló életkezdését". Aggályosnak tartja azonban a Gyermekvédelmi Lakás Alap létrehozásával biztosítandó lakhatást, mert az egyrészt az állami gondoskodásból kikerülő, illetve utógondozásban részesülő fiatal felnőttek társadalmi kirekesztődéséhez vezethet, másrészt az alkalmazni kívánt szerződési feltételek csak látszólag kedvezőek a fiataloknak. Előrelátható és tervezhető kiadások helyett ugyanis a szerződés értelmében olyan karbantartási költségeket hárítanának rájuk, amelyek az ingatlanok eltérő állapotából adódóan esélyegyenlőtlenséghez, illetve jogvitákhoz vezethetnek az alapkezelővel - írták.

Az ombudsman hiányolja az előterjesztésből, hogy a szükséges törvényi garanciák nélkül kívánja megteremteni a fogyatékossággal élők támogatott lakhatásának jogi hátterét, így például nem tartalmazza, milyen lakhatási körülményeket kell nekik biztosítani. Szabó Máté szerint problémát jelent az is, hogy a magyar jogrendszerben nem létezik egységes definíció a "fogyatékos személy" meghatározására, emiatt a fogyatékossággal élők foglalkoztatásának hatékonyabbá tételét szolgáló törvénymódosítás nem érheti el a célját.

A kommüniké szerint az alapvető jogok biztosa támogatja a házi segítségnyújtásban részesülők körének bővítését. Felhívta a figyelmet arra, hogy bár az önkormányzati kapacitások szűkösek, változatlanul figyelni kell a rászorulók gondozására.

  • kapcsolódó anyagok
ALAPJOGOK
OMBUDSMAN
OBH - ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL