2030-as megújuló energia célokat kér a Bizottság

2012.06. 7. BruxInfo

A megújuló energiák tagállami támogatási rendszereinek egymáshoz közelítését kéri szerdán elfogadott közleményében az Európai Bizottság.

A háttérben zajló egyeztetések intenzitását jelzi, hogy az utolsó pillanatban kikerült az Európai Bizottság által szerdán elfogadott közleményből a konkrét dátum arra vonatkozólag, hogy a testület mikor is áll elő az uniós megújulóenergia-politika 2020-2030 közötti szabályozási javaslatával. A BruxInfo hétfőn, a közlemény korábbi tervezete alapján azt írta, a testület 2014 elejére hozná előre a jogszabály eredetileg 2018-ra tervezett bemutatóját, utóbbi ugyanis túl késő lenne már a 2020 utáni időszak körvonalazásához.

A szerdán elfogadott közlemény már nem tartalmaz erre vonatkozó utalást. Az energiaügyi EU-biztos közölte, szeretné már 2013 első felében bemutatni az új jogszabályt, a dátum viszont több dolognak is a függvénye: például annak, hogy az energiaügyi miniszterek a következő ülésükön hogyan reagálnak a 2050-ig tartó hosszú távú energiapolitikai tervre.

A dokumentum ettől függetlenül nagyvonalakban kijelöli azokat az irányokat, amelyek mentén Brüsszel szerint haladnia kellene az Európai Uniónak a megújuló energiák arányának növeléséhez és a technológiák elterjedéséhez. Günther Oettinger szerint az EU alapvetően jól halad a 2007-ben lefektetett útiterv végrehajtásával. A vállalások szerint 2020-ig 20 százalékra kell emelni a megújuló energiák arányát a teljes energiafogyasztáson belül. Számok említése nélkül azt mondta, „jelen pillanatban arányosan még túl is teljesítjük a célkitűzést”.

A közlemény szerint az Európai Bizottság nem javasolja majd újabb kötelező érvényű vállalások megtételét a tagállamok részéről, kívánatos lenne viszont Brüsszel részéről, ha a tagállamok az egymástól eltérő támogatási rendszereiket megpróbálnák egymáshoz közelíteni. Az energiatámogatási programok meghatározása tagországi hatáskörben van, erre a testületnek nincs ráhatása, Günther Oettinger viszont rávilágított arra, hogy a Bizottság szerepe abban áll, hogy kiválassza a leghatékonyabbat, és annak bevezetését javasolja a tagállamoknak.

A német származású EU-biztos a tájékoztatóján hangsúlyozta, a támogatási programok „koordinációjára, harmonizációjára és europanizációjára van szükség” ahhoz, hogy kiteljesedjen a belső villamosenergia-piac, ami a tagállamok által is elfogadott közös cél. Ellentmondás ugyanakkor, hogy éppen tagállami nyomásra nem tett (nem is tehetett), és nem is tervez konkrét javaslatot a Bizottság a megújulóenergia-támogatások egységesítésére.

A Bizottság szerint a tagországoknak úgy kellene átalakítaniuk a támogatási politikájukat, hogy azok költséghatékonyabbak legyenek és ne kompenzálja túl a kedvezményezetteket. Mint arról a BruxInfo korábban beszámolt, így nem a piaci verseny, hanem a támogatások mértéke alapján növekedne adott esetben a megújuló energiák aránya.

Günther Oettinger megjegyezte, hogy „az elmúlt években néhány tagállam hirtelen, előzetes egyeztetés nélkül alakította át a támogatási rendszerét, előfordult az is, hogy visszamenőleges hatállyal”. Az ilyen változtatások rontják a befektetők bizalmát, pedig ebben a szektorban mindennél fontosabb a hosszú távú előretervezés – tette hozzá az EU-biztos.

Az Európai Bizottság a közleményben előrevetíti azt is, hogy a 2020 utáni időszakra vonatkozó irányelv-javaslatban ösztönözni fogja az együttműködési mechanizmusok használatát. Ezek egyebek mellett lehetővé tennék a tagállamok számára, hogy megújuló energiák kereskedelmével érjék el a jogilag kötelező erejű vállalásaikat.

A testület szerint vannak országok, amelyeknek kifizetődőbb lenne nap- vagy szélenergiát vásárolni külföldön, mintsem termelni. Oettinger szerint az észak-afrikai politikai változások jó lehetőséget jelentenének az európai uniós vállalkozásoknak infrastrukturális beruházásokra. Szerinte ehhez szükség lenne egy olyan integrált piacra, amely ezt segítené, emellett lehetővé tenné az EU-nak, hogy megújuló forrásból származó villamosenergiát vásároljon.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
KÖRNYEZETVÉDELEM
EURÓPAI BIZOTTSÁG