A jogi garanciák ellenére nem érvényesülnek a szellemi fogyatékkal élők jogai az Európai Unióban – írta az Európai Alapjogi Ügynökség (FRA) csütörtöki közleményében, két új jelentés megállapításait összegezve.

Az EU alapjogi ügynökségének megállapításai szerint az intézményitől a közösségi alapú lakókörnyezet felé kell elmozdulni a szellemi fogyatékkal élők elhelyezésekor, a jogszabályokat és a szakpolitikákat pedig át kell alakítani úgy, hogy jobban segítsék a befogadást és az önálló életvitelt – írták a közleményében, hozzátéve: mindez 80 millió embert érint az EU-ban.

“A fogyatékossággal élők alapvető jogainak érvényesülése elmarad a jogi garanciáktól, különösen most, hogy a megszorítások kezdik éreztetni hatásukat” – szögezte le Morten Kjaerum, a FRA igazgatója. Az ügynökség rámutatott, hogy bár 21 EU-tagállam aláírta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, a társadalomnak ezek a tagjai továbbra is hátrányos megkülönböztetést tapasztalnak.
Kilenc tagállamban – köztük Magyarországon – vizsgálták egyrészt a szellemi fogyatékossággal élőknek, illetve a mentális problémákkal küzdőknek az önálló életről szerzett tapasztalatait, másrészt a kényszerelhelyezést és a gyógykezelést.

A FRA összegző jellegű következtetéseket vont le a felmérések alapján. Megállapítása szerint az intézményektől való függetlenítést szociálpolitikai reformnak kell kísérnie az oktatás, az egészségügy, a foglalkoztatás és a személyes támogatás terén is. A munkalehetőségek hiánya következtében állami támogatásokra és ellátásra szorulnak a szellemi fogyatékkal élők. Hozzátették: a szakpolitikák kidolgozásába a fogyatékkal élőket is be kell vonni.

A kényszerelhelyezést, a kényszergyógykezelést szabályozó törvényeknek tekintettel kell lenniük az alapvető jogokra – szögezték le. Bár az uniós tagállamokban vannak érvényes jogi biztosítékok, a FRA terepmunkája során azt állapította meg, hogy túlnyomórészt negatív tapasztalatokról számolnak be az érintettek, olyanokról, mint a kötelező tájékoztatás hiánya, illetve hogy a kezelés során félelmet és megalázottságot éreznek – írták.

A 2007-ben létrehozott, bécsi székhelyű uniós ügynökség feladata, hogy tanácsadással segítse az uniós és tagállami szintű döntéshozókat, s ezzel hozzájáruljon a tájékozottságot tanúsító, szilárd alapokon nyugvó vitákhoz és politikaformáláshoz az alapvető jogok terén.