Huszonhat európai országban 400 millió ember járhat-kelhet szabadon a belső határok nélküli schengeni térségben, amely 27 évvel ezelőtt jött létre. Június 7‑én az uniós tagállamok állam- és kormányfői viszont maguknak követelték a jogot, hogy a jövőben az ideiglenes határellenőrzések visszaállításával kapcsolatos döntéseket meghozzák. Az EP szerint a döntés a szabad mozgáshoz való alapvető jogot sérti.

A schengeni övezetnek Írország, az Egyesült Királyság, Bulgária, Románia és Ciprus kivételével minden uniós tagállam tagja, csakúgy, mint a nem EU‑tag Liechtenstein, Svájc, Norvégia és Izland.

Az uniós belügyminiszterek június 7-én úgy döntöttek, hogy kizárják az Európai Parlamentet és az Európai Bizottságot a schengeni térséggel kapcsolatos döntéshozatalból. Carlos Coelhót (néppárti, portugál) és Renate Webert (liberális, román) kérdeztük arról, hogy mit jelenthet mindez az EU-n belüli szabad mozgás jövője szempontjából. A két képviselő a schengeni rendszer működésének értékeléséről és a belső határok ellenőrzéséről készít parlamenti jelentést.

Schengen, a legkézzelfoghatóbb eredmény

A belső határok és ellenőrzések nélküli schengeni térség az EU egyik legjelentősebb, és a polgárok és vállalkozások számára leginkább kézzelfogható eredménye, magyarázta Renate Weber. „Schengen a szabad mozgást jelenti. Az európaiak közel 60%-a szerint a szabad mozgás az európai integráció legnagyobb sikere” – mondta Coelho.

Most is lehetőség van a határellenőrzések visszaállítására

A portugál képviselő szerint a tagállamok kormányainak azon törekvését, hogy kizárólagosan dönthessenek a schengeni térség szabályairól, nem lehet nemzetbiztonsági megfontolásokkal igazolni. Vészhelyzetben ugyanis a jelenlegi szabályok alapján is lehetőség van a belső határellenőrzések visszaállítására – tette hozzá.

Renate Weber szerint Schengennel kapcsolatban nem a kormányközi döntéshozatal visz majd előre, mert a tagállamok kormányai az Európai Bizottság felügyeletének hiányában falaznak majd egymásnak. „Válság idején nagyon szerencsétlen olyan üzenetet küldeni, hogy kevesebb Európára van szükség, nem pedig többre. Ez aláássa a polgárok Európai Unióba vetett bizalmát – figyelmeztetett a liberális politikus.

Szükség van értékelési rendszerre

Schengennel kapcsolatban már láttunk néhány problémát, emlékeztet Coelho, utalva az észak-afrikai bevándorlókkal kapcsolatos francia–olasz feszültségre. „Ha a schengeni térség jövője csak a tagállamokon múlik majd, és nem egy valódi európai projekt lesz, az ilyen problémák valószínűleg gyakoribbak lesznek” – tette hozzá. A portugál politikus szerint a Bizottságnak nagyobb szerepet kell játszania a határellenőrzések visszaállításáról szóló döntések meghozatalában.

Persze nem lehet megfeledkezni a külső schengeni határszakasszal rendelkező országokról sem. Szolidárisnak kell lenni velük, mert ők felügyelik a külső határok védelmét, mondta Renate Weber. „Ha a schengeni térség közös ügyünk, akkor meg kell osztanunk a felelősséget, és szolidárisnak kell lennünk a nehezebb helyzetben lévőkkel.”