A görög gazdasági kilátások az elmúlt két hónapban tovább romlottak, és ha az EU kész is lesz engedményeket tenni az új athéni kormánynak, azok nem kérdőjelezhetik meg a kiigazítási program alapcéljait – figyelmeztetnek jól értesült források.

Jó okkal feltételezhető, hogy a kedvező görögországi választási eredmények ellenére korlátai lesznek majd az Európai Unió engedékenységének a Brüsszel reményei szerint rövidesen hivatalba lépő új athéni kormánnyal szemben.

Azt Brüsszelben is elismerik, hogy az elmúlt két hónap politikai patthelyzete negatív hatást gyakorolt a még márciusban elfogadott második görög pénzügyi mentőcsomag és a hozzá kapcsolódó kiigazítási program végrehajtására. Egyesek egyenesen úgy vélik, hogy a program eredeti formában történő végrehajtására gyakorlatilag nincs esély, és ezt a vélekedést az is megerősíti, hogy az elmúlt hetekben mind a görög, mind pedig az egész valutaövezet gazdasági kilátásai rosszabbra fordultak a korábban előrejelzettnél.

A tényleges helyzet felmérésére az EU, az IMF és az Európai Központi Bank az új görög kormány megalakulása után azonnal Athénba meneszti majd szakértőit. Sokan már előre borítékolják, hogy a nemzetközi trojkának nem lesz más választása, mint az, hogy az athéni kormány és a trojka által aláírt egyetértési memorandum módosítását javasolja majd, jelentősen enyhítve a görögökkel szemben támasztott feltételeken. Ezeket a feltételezéseket erősítheti Guido Westerwelle, német külügyminiszter nyilatkozata is, aki nagyobb rugalmasságot helyezett kilátásba az új kormánnyal szemben. Igaz, Westerwelle szavait nem sokkal később a kancellári hivatal cáfolta, ennek ellenére nem zörög a haraszt, megfigyelők szerint elképzelhetetlen, hogy minden az eredeti tervek szerint folytatódjon.

Brüsszelben és a fővárosokban ugyanakkor húzhatnak majd egy vörös vonalat, határt szabva az Athénnel szembeni engedékenységnek. Jól értesült források szerint a kiigazítási programnak nincs alternatívája, és ha változtatni is fognak rajta, az nem érintheti a program kiemelt céljait, amelyeket az egyetértési memorandum tartalmaz. Ilyen kiemelt célnak számítanak az egyes szektorokra meghatározott pontos reformok és az azok végrehajtásához mellékelt menetrend, de a programban rögzített köztes adósságcsökkentési célok határidőre történő teljesítése is.

Ez nem jelenti azt, hogy minden kőbe lenne vésve. A kialkudott politikai intézkedések egyikén-másikán módosítani lehet majd. Úgy, ahogy az a legutóbbi írországi választások után is történt, amikor az újonnan hivatalba lépő kormány kérésére módosították a minimálbérekre vonatkozó megállapodást, cserébe a kormánynak kompenzálásképpen más intézkedéseket kellett felajánlania.

Brüsszelben mindenesetre abban bíznak, hogy az új kormány rövidesen hivatalba léphet és széleskörű támogatást élvez majd a parlamentben. Annál is inkább, mert még a második program értelmében Athénnak elvileg 11,4 milliárd euró további fiskális kiigazító, lényegében megszorító intézkedésekről kellene döntenie. Görögországnak viszonylag hamar újabb forrásokra is szüksége lehet, hogy fizetni tudja a béreket és a nyugdíjakat. Athén még tavasszal 4,2 milliárd eurót kapott az Eurócsoport által jóváhagyott első hitelrészletből, további 1 milliárd eurót ugyanakkor visszatartottak.

A második tétel összege 31,2 milliárd euró lesz, a trojka felülvizsgálati missziójának elvileg az lenne a feladata, hogy a program eddigi végrehajtása alapján megvizsgálja, hogy fennállnak-e a lehívás feltételei. Görögországnak ezzel párhuzamosan augusztus harmadik hetében 3,8 milliárd eurós tartozást is törleszteni kell majd, így a következő hetekben Athénra és hitelezőire egyaránt sűrű program vár.