Viviane Reding alelnök a mai napon megnyitotta az EU büntetőpolitikájával foglalkozó szakértői csoport alakuló ülését. Húsz elméleti és gyakorlati szakember találkozik, hogy megvitassa az uniós büntetőjoggal kapcsolatos legfontosabb kérdéseket.
Viviane Reding alelnök, az EU jogérvényesülésért felelős biztosa a mai napon megnyitotta az EU büntetőpolitikájával foglalkozó szakértői csoport alakuló ülését. Húsz magas szintű jogi szakértő, elméleti és gyakorlati szakember találkozik, hogy megvitassa az uniós büntetőjoggal kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, valamint tanácsokat adjon ezekre vonatkozóan az Európai Bizottság számára. Az EU legfontosabb hagyományait képviselő, 13 különböző uniós tagállamból származó bírák, ügyészek és védőügyvédek tartoznak a csoport tagjai közé.
A szakértői csoport hozzájárul az uniós jogszabályok minőségének javításához a büntetőjog terén, a Lisszaboni Szerződés és az Európai Unió Alapjogi Chartájának új szabályaira tekintettel. A csoport évente kétszer ülésezik. A csoportot azt követően hozták létre, hogy a Bizottság 2011 szeptemberében közzétett egy politikai közleményt, amelyben a Bizottság meghatározta az uniós büntetőjog terén alkalmazni kívánt stratégiákat és elveket az európai szakpolitikák hatékonyabb végrehajtása és a polgárok érdekeinek védelme érdekében.
„A Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével az Európai Unió ma sokkal jobban felkészült arra, hogy büntetőjogi eszközök alkalmazásával küzdjön a határokon átnyúló bűnözés ellen. Az egyértelmű jogi és demokratikus keretek azonban kijelölik mozgásterünket. Az uniós büntetőjogot mindig az alapvető jogok, nevezetesen a tisztességes eljáráshoz való jog figyelembe vételével kell kialakítani, az Európai Parlamenttel egyetértésben és az EU különböző jogrendszereinek és hagyományainak tiszteletben tartásával” – nyilatkozta Reding alelnök, az EU jogérvényesülésért felelős biztosa. „A büntetőjoggal foglalkozó szakértői csoport által képviselt felbecsülhetetlen értékű szakértelem lehetővé teszi az Európai Bizottság számára, hogy uniós szinten a büntetőjog koherensebb megközelítését alakítsa ki.”
Előzmények
Az uniós büntetőjog hozzájárulhat ahhoz, hogy EU-szerte tiszteletben tartsák a szabályokat. A bennfentes kereskedelem általi pénzpiaci manipulációk megelőzését, az adófizetők pénzének a csalástól való védelmét célzó, vagy a környezetvédelemmel kapcsolatos szabályok csak akkor hatékonyak, ha azokat végre is hajtják.
A büntetőjog területén az Európai Unió Minisztereinek Tanácsa több mint egy évtizede hoz létre szabályokat, amelyek célja, hogy hatékonyabban fel tudjuk venni a küzdelmet az egyre nemzetközibb méreteket öltő és egyre kifinomultabb eszközöket alkalmazó bűnözéssel. Ezeknek a szabályoknak azonban gyakran nincs koherens politikai alapjuk.
A Lisszaboni Szerződés lehetővé teszi az EU számára a büntetőjog igénybevételét, az uniós szakpolitikák és szabályok végrehajtásának megerősítése érdekében. A büntetőjogi jogalkotást most az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak kell elfogadnia, az Európai Unió Bíróságának teljes körű bírósági felülvizsgálata mellett. Ezenfelül a nemzeti parlamenteket felszólítják, hogy vállaljanak határozott szerepet a büntetőjoggal kapcsolatos uniós jogszabályok alakításában.
A megváltozott jogi környezetre tekintettel az Európai Bizottság 2011 szeptemberében közzétette „Az uniós büntetőpolitika létrehozása: Az uniós szakpolitikák hatékony végrehajtásának biztosítása a büntetőjog útján” című politikai dokumentumát, amely meghatározza az egységes és következetes uniós büntetőjog Unió általi létrehozásához szükséges feltételeket.
A szakértői csoport mai megalakításával a Bizottság tavaly szeptemberi bejelentésének tesz eleget. 2012. február 21-én a Bizottság elfogadott egy, a csoport létrehozásáról szóló határozatot, amely csoport ma tartotta első ülését Brüsszelben.
A csoport összetételének lehetőség szerint biztosítani kell a magas szintű szakértelmet, valamint a kompetenciák, a földrajzi hovatartozás és a nemek szerinti megfelelő egyensúlyt. A tagok megbízatása három évre szól, saját nevükben járnak el és nem részesülnek javadalmazásban.
A mai alakuló ülésen folytatott megbeszélések két visszatérő témát érintettek – a közigazgatási és büntetőjogi szankciók közötti kölcsönhatást, valamint a tagállamoknak a „hatékony, arányos és visszatartó erejű” büntetőjogi szankciók biztosítására irányuló kötelezettségét.
