Eljárást indít az EU a cafeteriarendszer miatt

2012.06.21. BruxInfo

Kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság csütörtökön a cafeteria-rendszer átszervezése miatt. A Bizottság csütörtökön levélben jelzi majd aggodalmait a kormány számára a plázastopot hirdető törvény miatt is, ez ügyben viszont egyelőre nem indít eljárást.

A BruxInfo értesülései szerint az uniós jog vélt megsértése miatt eljárást indít csütörtökön Magyarország ellen az Európai Bizottság a cafeteria-rendszer január 1-jei átszervezése miatt. A testület csütörtökön fogadja el a havi szokásos úgynevezett jogsértési csomagját, amelyben egyben jelenti be, hogy mely ország ellen milyen ügyekben indít kötelezettségszegési eljárást.
 
Ennek egyik eleme lesz a béren kívüli juttatások magyarországi rendszerének átszervezése miatt indítandó eljárás is. Mindez azt követően, hogy a testület már februárban úgy tájékoztatta a BruxInfót, hogy aggályai vannak az új cafeteria-rendelkezésekkel kapcsolatban, és egyelőre tájékoztatást vár a kormánytól. A Bizottság akkor jelezte, több szempontból is vizsgálják az új rendszert.
 
"Egyrészt azt, hogy maga a jogszabály, másrészt pedig azt, hogy az ebből fakadó gyakorlat korlátozza-e a szolgáltatások szabad letelepedéséről és nyújtásáról szóló uniós jogszabályokat" - mondta el februárban a BruxInfónak a belső piaci EU-biztos akkori szóvivője. Hozzátette, főként abból a szempontból folyik a vizsgálat, hogy a jogszabály, és az állam által folytatott gyakorlat diszkriminatív hatással van-e egyes vállalkozókra, vagy vállalkozói körre.
 
Chantal Hughes nem árult el további részleteket a vizsgálatokkal kapcsolatban, mindössze annyit közölt, hogy "azokat a rendelkezéseket vizsgálja a Bizottság, amelyek piaci panaszok szerint hátrányos adófeltételeket szabhatnak a nem belföldi szolgáltatóknak". Emellett azokról a gyakorlatokról is szó van, amelyek "de facto eltántoríthatják a nem belföldi szolgáltatókat attól, hogy belépjenek a magyar piacra, vagy éppen tovább folytassák magyarországi étkezésiutalvány-kibocsátási tevékenységüket".
 
A rendszer
 
Január elsején lépett hatályba a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása, amely 19,04%-ról 30,94%-ra növelte a cafeteria-juttatások kedvezményes adókulcsát. A jogszabály viszont megállapítja, hogy általánosan felhasználható étkezési utalványt a kedvezményes kulcsú adózási feltételekkel január elseje óta csak a Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsáthat ki, és a törvény nevesíti is annak fő termékét, az Erzsébet-utalványt. A munkáltatók tehát 30,94%-os adószint mellett adhatják az Erzsébet-utalványt a munkavállalóiknak.
 
Ugyanígy a 30,94%-os kulccsal adózó juttatások között nevesíti a törvény a Széchenyi Pihenő kártyát, amelyet viszont szintén csak a kormányrendeletben meghatározott szolgáltatók bocsáthatnak ki.
 
A piac többi szereplője nem bocsáthat ki Erzsébet-utalványt, ugyanilyen célú tikettet viszont igen. Mindezt viszont már csak magasabb, 51,17%-os adószint mellett adhatják a munkáltatók a dolgozóiknak. Egyes értelmezések szerint az állam monopolizálta az étkezési jegykibocsátást, szakértők ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy erről szó sincs, a piac szereplőinek ugyanis senki nem tiltotta meg, hogy ilyen utalványokat bocsássanak ki, az viszont már kétségtelen, hogy a kedvezményes adókulcs csak az állami alapítvány által kibocsátott Erzsébet-utalványra vonatkozik.
 
A Bizottság korábban közölte, hogy elsősorban piaci panaszok nyomán kezdte vizsgálni a magyar utalványrendszert. A magyar cafeteriapiac több mint 90 százalékát korábban francia tulajdonú vállalkozások uralták. A jogszabály ugyanakkor a legmagasabb szinten is vihart kavart: Nicolas Sarkozy korábbi francia államfő tavaly decemberben levélben kérte a kormányfőt az akkor még hatályba nem lépett törvény visszavonására.
 
Az Európai Bizottság az év elején eljáráson kívül próbálta rendezni a problémát, miután maga is úgy vélte, hogy belső piaci jogszabályokba ütközhet a magyar törvény. A testület és a kormány az elmúlt hónapokban több levelet is váltott egymással, ezek viszont nem nyugtatták meg a Bizottságot, ezért indítja meg az eljárást csütörtökön Magyarország ellen.
 
Plázastop
 
A BruxInfo úgy tudja, hogy aggályosnak tartja az Európai Bizottság az úgynevezett „plázastopot” elrendelő magyar törvényt is. Ez ügyben viszont egyelőre nem indít kötelezettségszegési eljárást Brüsszel, pusztán azt az alternatív vitarendezési lehetőséget (pilot project) veti be, amely a cafeteria-átszervezés kapcsán nem működött az év első felében.
 
Ehhez kapcsolódóan a Bizottság nem hivatalos levelet küld majd csütörtökön a kormánynak, amelyben jelzi az aggályait, és kérdéseket tesz fel a jogszabállyal összefüggésben. Az ezt szabályozó törvényt 2011-ben fogadta el az Országgyűlés. Eszerint 2014. december 31-ig nem lehet 300 négyzetméternél nagyobb alapterületű kiskereskedelmi tevékenységet folytató áruházat létesíteni. Ez alól csak egy tárcaközi bizottság adhat felmentést.
 
Az Európai Bizottság asztalán fekszik a dohánytermékek kiskereskedelmét szabályozó trafiktörvény, a végtörlesztésről szóló jogszabály, valamint a 2010 nyarán bevezetett kiskereskedelmi különadó is.
  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI BIZOTTSÁG