105 bíró fordul Strasbourghoz a Magyar Helsinki Bizottság segítségével a kényszernyugdíjazás miatt

2012.06.22. Jogi Fórum/Magyar Helsinki Bizottság

A Magyar Helsinki Bizottság közreműködésével 2012. június 21-én 105 bíró fordult a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, kérve az Emberi Jogok Európai Egyezménye (Egyezmény) megsértésének megállapítását és kártérítés megfizetését a diszkriminatív kényszernyugdíjazás miatt.


Míg a bírák korábban - mintegy másfél évszázadon keresztül - hetvenéves korukig ítélkezhettek, az Alaptörvény és annak nyomán elfogadott új bírósági törvény értelmében legkésőbb az év végén mindazoknak megszűnik a szolgálati viszonya, akik betöltötték vagy 2012-ben töltik be 62. életévüket. A szervezet strasbourgi beadványa szerint ez a megoldás sérti a tulajdonhoz való jogot és a diszkrimináció tilalmát.

Az Alaptörvénybe és annak átmeneti rendelkezéseibe foglalt új szabályok másfél évszázados, teljesen eltérő politikai rendszereken átívelő szabályozást írtak felül, hiszen a bírói tevékenység felső korhatára 1869 óta 70 év volt.  

A felső korhatár radikális csökkentésével érintett, 30-40 éve ítélkező bírák (akik közül többek munkáját magas rangú állami kitüntetéssel ismerték el) így alappal számíthattak arra, hogy 70 éves korukig gyakorolhatják hivatásukat.

A strasbourgi bíróság esetjoga alapján ez a jogos várakozásuk (mivel egyúttal a munkavégzésből származó jövedelemre is vonatkozó várománynak minősül) – a már megszerzett tulajdonhoz hasonlóan – tulajdonjogi védelem alatt áll, azaz csak olyan feltételekkel lenne elvonható, mint egyébként a tulajdon (pl. egy kisajátítás esetén). Ezeknek a feltételeknek a magyar szabályozás számos okból egyáltalán nem felel meg. Ilyen ok pl., hogy a bírói tevékenység felső korhatárát leszállító szabályozás nem felel meg a jogalkotással szemben támasztott alapvető követelményeknek, így nem előzte meg szakmai konzultáció, és nem biztosít kellő átmeneti időt az érintettek számára. Többen például a várható hivatali idejük ismeretében vállaltak családjuk, gyermekük lakására többmilliós jelzáloghitelt, amelynek törlesztését az esetenként elszenvedett 40-50 százalékos jövedelemkiesés miatt képtelenek a továbbiakban vállalni. Ezzel az érintettekre nézve súlyos teherrel szemben pedig nem áll kellően nyomós, legitim indok, ami pedig a strasbourgi gyakorlat szerint elengedhetetlen a tulajdonjog korlátozásához.  

Az idő előtti nyugdíjazás emellett diszkriminatív is, mert sok más jogi szakmára, például a közjegyzőkre, végrehajtókra, alkotmánybírókra, jogi egyetemi oktatókra, ügyvédekre eltérő, kedvezőbb rendelkezések irányadóak. Diszkriminációt jelent a szabályozás a bírói karon belül is, hiszen például a Kúria elnökére nem vonatkozik a korhatár, és a jelenleg bírói munkát végzők eltérő időpontokban lesznek kötelesek visszavonulni, akik ugyanis most 55 évesek vagy fiatalabbak, azok három évvel tovább, 65 éves korukig ítélkezhetnek.  

A fentiek miatt a bírák a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédjének közreműködésével az Egyezmény megsértésének megállapítását kérik strasbourgi bíróságtól, és azt, hogy kötelezze a magyar kormányt az egyezménysértő szabályozás miatt kieső jövedelmük megfizetésére.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA