Elutasította a legfőbb ügyész keresetét a Fővárosi Törvényszék

2012.06.26. MTI

Elutasította a Fővárosi Törvényszék hétfőn azt a keresetet, amelyben a Legfőbb Ügyészség és Polt Péter legfőbb ügyész indított pert az Élet és Irodalom című hetilap és Kis János filozófus ellen egy, a pártatlanságát megkérdőjelező cikk miatt.

 A jó hírnév megsértése címén indított személyiségi jogi per elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint a szerző politikai véleményével nem lépte túl a véleménynyilvánításnak azokat a tágabb határait, amelyek a közszereplőkkel kapcsolatos kritika esetére vonatkoznak - közölte a törvényszék a honlapján.

Ugyanakkor a bíróság hangsúlyozta: amikor elutasította a keresetet, nem arról döntött, hogy a cikk szerzőjének igaza van-e, osztja-e a véleményét, hanem arról, hogy a szerző kifejtheti-e ezt a véleményt anélkül, hogy megsértené a felperesek személyiségi jogait.

Az Élet és Irodalom tavaly április 8-i számában megjelent, Alkotmányozás – mi végre? III. című Kis János-cikk miatt indított pert Polt Péter és a Legfőbb Ügyészség.

A vitatott cikk szerzője - aki a rendszerváltás egyik meghatározó alakja, majd évekig az SZDSZ egyik vezető politikusa volt - a hetilapban folytatásokban napvilágot látott terjedelmes tanulmányában részletesen vizsgálta az új alaptörvény születésének körülményeit, tartalmát és lehetséges következményeit, az alaptörvény közjogi, politikai és társadalmi összefüggéseit. Ennek a tanulmányszerű írásnak a III. része érintette röviden az ügyészséget, és egy-két mondatban foglalkozott Polt Péter személyével. Emiatt indított pert a jogsértés megállapítása és összességében többmilliós nem vagyoni kártérítés, továbbá közérdekű bírság kiszabása és nyilvános elégtételre kötelezés érdekében a Legfőbb Ügyészség és a legfőbb ügyész.

A felperesek álláspontja szerint a szerző valótlan, sértő tényállítást tett. Keresetükben egyebek mellett azt kifogásolták, hogy a szerző az alkotmányozás folyamatát elemezve úgy fogalmazott: "tavaly megválasztották a legfőbb ügyészt, ő 2019-ig tölti be ezt a tisztséget. Előző hivatali ciklusa idején már bőségesen bizonyította, hogy hivatalát nem pártatlan közszolgaként, hanem megbízója kiszolgálójaként tölti be".

 A felperesek szerint a cikk egészéből következik, hogy megbízó alatt a Fidesz-KDNP-pártszövetség értendő. A szerző pedig nem csupán sugallja, hogy a legfőbb ügyész a hivatása szabályait megszegve valamely politikai párthoz kötődik, de ezt tényként állítja.

Az eljárás során a felperesek jogi képviselője azzal érvelt, hogy a vélemény, értékítélet alapjául szolgáló tényállítások valóságtartalmát is lehet és kell is vizsgálni az ilyen jellegű jogvitákban, az alperesi oldal pedig vitatott állítása alátámasztására nem ajánlott fel bizonyítást.

Az alperesek jogi képviselője az eljárás során azzal érvelt a kereset elutasítása mellett, hogy a cikk egésze a demokratikus közélet vitáiban szokásos kritikai vélemény egy közszereplőről. A támadott írás az alkotmányozás egészéről szóló tudományos igényű elemzés, semmiképpen nem becsmérlő, lejárató, öncélú gyalázkodás. Az Alkotmánybíróság álláspontja és az európai normák szerint pedig az ilyen jellegű írások tényszerűségéről bíróság nem foglalhat állást, a közszerepelőknek pedig tűrniük kell az e fajta nyilvános kritikát.

Az alperesi képviselő az eljárás során beszélt arról is, hogy a cikk nem nélkülöz minden ténybeli alapot, hiszen utal Polt Péter korábbi legfőbb ügyészi tevékenységére, melynek során nagy vitákat kavartak egyes esetek, például amikor megtagadta a nyomozást a felperes vezette ügyészség a Happy End kft., az Országimázs Központ, vagy az MTV és a Millenáris kft. gazdálkodása ügyében. Az alperesek ügyvédje ezzel kapcsolatban arra is emlékeztetett: abban az időszakban Bárándy Péter ügyvéd - később a Medgyessy-kormány igazságügy-minisztere - úgy fogalmazott az ügyészség tevékenysége kapcsán, hogy jogászként "ég az arca", Hack Péter jogász, volt szabad demokrata politikus szerint az ügyészség "nem független", Fleck Zoltán jogszociológus szerint pedig "az ügyészség könnyen irányítható jobbról, de ez nem bizonyítható".

A Fővárosi Törvényszék hétfőn úgy ítélte meg, hogy Kis János írásában politikai véleményt formált a felperesek tevékenységéről, és ennek keretében nem lépte túl a véleménynyilvánítás tágabban vett határait. A nem jogerős ítélet szóbeli indokolása kitért arra is, hogy a véleménynyilvánítás önmagában is lehet sértő, ha kifejezetten becsmérlő, gyalázkodó kitételeket tartalmaz, jelen ügyben azonban erről sem volt szó.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
ÜGYÉSZSÉG