Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén szerdán elsöprő többséggel elvetették a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást.
Az EP ezzel az unió működését szabályozó Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta most először élt azzal az új jogosítványával, hogy megakadályozhatja a számára elfogadhatatlan nemzetközi kereskedelmi megállapodások beillesztését az uniós joganyagba.
Az EP-képviselők közül 478-an szavaztak az ACTA ellen, mindössze 39-en mellette, 165-en pedig tartózkodtak.
Az ACTA-megállapodást az EU, Ausztrália, Dél-Korea, az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Mexikó, Marokkó, Szingapúr, valamint Új-Zéland kötötte meg, most azonban, az EP elutasító döntése nyomán sem az unió, sem annak egyetlen tagországa nem alkalmazhatja.
A részben az internetes közegben érzékeny termékhamisítási kérdések, illetve a digitális kalózkodás rendezését célzó megállapodás ellen globális és európai szinten egyaránt erőteljes tiltakozás bontakozott ki, amelynek az volt a legfőbb közös alapja, hogy az ACTA a szellemi tulajdon védelmének szempontjait különböző alapvető szabadságjogoknak – a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának, az információ szabad áramlásának – az aláásása, illetve mellőzése révén igyekszik érvényesíteni.
Reagáló nyilatkozatában Karel De Gucht kereskedelmi EU-biztos kénytelen volt tudomásul venni a szavazás eredményét, ugyanakkor megjegyezte: a vitának ettől még folytatódnia kell a termékhamisítás elleni védekezés és a szellemi tulajdon globális megvédése ügyében.
Martin Schulz, az EP német szociáldemokrata elnöke azt hangsúlyozta: a szavazás nem a szellemi tulajdon védelme ellen irányult, hanem azt fejezte ki, hogy a képviselők többsége szerint az ACTA rossz válaszokat ad a felmerülő kérdésekre.
A magyar néppárti EP-képviselőcsoport közleményben hangsúlyozta: a csoport tagjai szintén a megállapodás megkötése ellen szavaztak. A delegáció ugyan támogatta az Európai Bizottságnak azt a döntését, hogy az Európai Bíróság adjon független jogi szakvéleményt az ACTA és az uniós jog összeegyeztethetőségéről, valamint azt is helyeselték volna, hogy az EP e vélemény megszületéséig halassza el a döntést, “az európai baloldal azonban – felelőtlen módon – meggátolta az Európai Bíróság véleményének a figyelembevételét” – olvasható a közleményben.
A magyar néppárti EP-képviselők szerint oda kell figyelni azokra a kifogásokra, amelyeket számtalan állampolgár és civil szervezet fogalmazott meg a megállapodás kapcsán. “Mivel ezek tisztázására nem volt lehetőség, a delegáció ezen aggályokra és jogbizonytalanságra tekintettel felelős döntést hozott, és a megállapodás megkötése ellen szavazott”. A Fidesz és a KDNP EP-képviselői úgy vélik: eleve hibás koncepció volt a digitális kalózkodás és a termékhamisítás elleni küzdelem együttes kezelése, továbbra is sürgetik azonban a hamisítás elleni fellépést.
