A Royal Shakespeare Company színházi társulat elérte, hogy töröljék a más vállalkozás javára italok vonatkozásában lajstromozott ROYAL SHAKESPEARE közösségi védjegyet

Az Európai Unió Törvényszéke  T-60/10. sz. ügy:

A Jackson International Trading osztrák vállalkozás kérte az OHIM‑tól (Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) a ROYAL SHAKESPEARE szómegjelölés közösségi védjegyként történő lajstromozását alkoholtartalmú italok (elsősorban sör és skót whisky) és alkoholmentes italok (ásványvíz, gyümölcslé stb.), valamint vendéglátás vonatkozásában. Az OHIM 2003‑ban lajstromozta ezt a védjegyet.

2006‑ban a The Royal Shakespeare Company színházi társulat kérte az OHIM‑tól ennek a védjegynek a törlését, elsősorban azért, mert szerinte a védjegy használata tisztességtelenül kihasználja egyesült királyságbeli korábbi védjegyeinek – köztük az 1999‑ben, különösen színpadi előadások vonatkozásában lajstromozott RSC-ROYAL SHAKESPEARE COMPANY közösségi védjegynek – a jóhírnevét. Az OHIM fellebbezési tanácsa 2009. november 19‑i határozatával azzal az indokolással törölte a vitatott ROYAL SHAKESPEARE védjegyet, hogy fennáll annak fokozott veszélye, hogy e védjegy használata tisztességtelenül kihasználja az RSC-ROYAL SHAKESPEARE COMPANY korábbi védjegy jóhírnevét.

A mai napon hozott ítéletével a Törvényszék helyben hagyja ezt a törlést kimondó határozatot, és elutasítja a Jackson International Trading által a határozattal szemben benyújtott keresetet.

A Törvényszék először is rámutat arra, hogy az OHIM fellebbezési tanácsa jogosan állapította meg a két védjegy közötti hasonlóságot és a jutott arra a következtetésre, hogy fennáll a képzettársítás veszélye. Mivel ugyanis a vitatott védjegy kizárólag a korábbi védjegy központi és megkülönböztető eleméből, a „royal shakespeare” kifejezésből áll, a két védjegy vizuálisan, hangzásában és fogalmilag is hasonlít egymásra, és ezért az átlagfogyasztó összekapcsolja őket.

Másodszor, az OHIM fellebbezési tanácsa jogosan állapította meg, hogy a korábbi védjegy jóhírneve széles körben fennáll. Mindenekelőtt ugyanis a korábbi védjegynek színpadi előadások terén nyújtott szolgáltatások tekintetében fennálló jóhírnevéről van szó, amely szolgáltatások – a Jackson International Trading állításával ellentétben – széles közönségre, és nem csupán szűk fogyasztói körre vagy elitközönségre irányulnak.
Harmadszor, a Törvényszék hangsúlyozza, hogy a Jackson International Trading nem vitatja az OHIM fellebbezési tanácsának azon megállapítását, miszerint az RSC-ROYAL SHAKESPEARE COMPANY védjegy az Egyesült Királyságban „kivételes” jóhírnevet élvez a „színpadi előadásokra” irányuló szolgáltatások vonatkozásában. Rámutat továbbá arra, hogy ez a jóhírnév elegendő annak megállapításához, hogy uniós szinten is jóhírnevet élvez a védjegy.

Negyedszer, a Jackson International Trading a vitatott védjegy használata révén saját árui (sörök és más italok) és szolgáltatásai javára használja ki a korábbi védjegy vonzerejét, hírnevét és presztízsét. Az italok piacán az áruk ugyanis a The Royal Shakespeare Company színházi társulattal és annak korábbi védjegyével való képzettársítás révén hívják fel magukra a fogyasztó figyelmét, aminek köszönhetően a versenytársak áruihoz képest kereskedelmi előnyhöz jutnak. Ez a kereskedelmi előny a The Royal Shakespeare Company ellenszolgáltatás nélkül kifejtett, arra irányuló munkájának kihasználásában rejlik, hogy megalapozza korábbi védjegyének jóhírnevét és imázsát. Márpedig ezáltal a Jackson International Trading tisztességtelenül kihasználja a korábbi védjegy jóhírnevét.

Ötödször, a Törvényszék megállapítja, hogy az OHIM fellebbezési tanácsa jogosan állapította meg, hogy a Jackson International Trading nem bizonyította olyan alapos ok fennállását, amely igazolná a vitatott védjegy használatát.

Ennélfogva az OHIM fellebbezési tanácsa jogosan határozott a korábban a Jackson International Trading javára lajstromozott ROYAL SHAKESPEARE védjegy törléséről.