A Schengen-reform alapvető elemeinek helyreállítását sürgette a belügyi EU-biztos az Európai Parlament szakbizottságának ülésén. Cecilia Malmström szerint időt adhat a Tanácsnak az álláspontja átgondolására az, hogy az EP levette a júliusi plenáris ülésének napirendjéről a dossziét. Az EP viszont ettől függetlenül kitart néhány belügyi dosszié bojkottja mellett addig, amíg a tagállamok “vissza nem adják az EP jogait a Schengen-reform kapcsán”.
Kitart az Európai Bizottság a Schengen-övezet reformjának alappillérei mellett. A testület belügyekért felelős tagja az Európai Parlament szakbizottságának (LIBE) hétfői ülésén megismételte, a jogalap, a határellenőrzési körülmények és a tagállami értékelés kapcsán sem hajlandó engedni Brüsszel az eredeti javaslatából.
Cecilia Malmström az ezzel kapcsolatos véleményét már sokadszorra ismételte meg, de a néhány hete keletkezett új helyzet mindezt új megvilágításba is helyezi. A tavaly szeptemberben bemutatott, radikális hatásköri átrendezést is tartalmazó bizottsági tervezet arra tesz javaslatot, hogy a jövőben a tagállamok ne dönthessenek önhatalmúlag a határellenőrzés nélküli övezetet érintő kérdésekről, új tagok felvételéről, a régi tagok teljesítményének megítéléséről, valamint a belső határok ideiglenes lezárásáról. Brüsszel egy alapvetően közösségi alapú döntéshozatali mechanizmust dolgozott ki, amelyben a Bizottság javaslatára a tagországok és az Európai Parlament közösen hozhatnák meg a döntéseket.
Noha a Tanács már tavaly ősszel jelezte, hogy szerinte a rendszer alapvetően jól működik, és csak minimális átalakításokra hajlandó, mégis szemlátomást meglepte az uniós intézményeket, hogy a tagországi belügyminiszterek június végére olyan álláspontot fogadtak el, amely a bizottsági javaslat legtöbb elemét nem veszi figyelembe. A komoly intézményközi konfliktust viszont az okozta, hogy a Tanács úgy látta jónak, hogyha megváltoztatja a jogszabály jogi alapját is, amelynek természetes következménye lesz az, hogy az Európai Parlament elveszíti formálisan a jogalkotói szerepét.
Az EU Alapszerződésének 77-es cikke helyett a 70-es cikk alapján valósítaná meg a jelentősen legyengített Schengen-reformot a Tanács. A tagállamok ezt jogtechnikai okokkal magyarázták. Uniós diplomaták korábban a BruxInfónak jelezték, hogy a tagállamok nem akarták kigolyózni a folyamatból az Európai Parlamentet, az Európai Bizottság saját magának javasolt kogköreit viszont jelentősen vissza akarták nyesni, ez volt a jogalap-változtatás valódi célja.
Az EP iránti jó szándékot bizonyítandó, a tagországok fel is ajánlották, hogy npha jogilag tényleg kihagyhatnák a 70-es cikk szerint az Európai Parlamentet, de hajlandók a jogalkotás teljes folyamatában konzultálni a képviselőtestülettel, és figyelembe is venni az észrevételeiket. Ez viszont az EP-t nem hatotta meg.
A belügyi EU-biztos hétfőn megismételte, hogy továbbra is a 77-es cikket tartja a javaslat megfelelő jogalapjának, és ragaszkodik ahhoz is, hogy az Európai Parlament társjogalkotói szerepet kapjon. Cecilia Malmström ezen túlmenően jogi kötőerővel rendelkező mechanizmust szeretne a jogszabályokban látni arra, hogy egy tagállamnak milyen igazságügyi/határellenőrzési intézkedéseket kell meghoznia, ha az EU úgy látja: veszélyben van az uniós érdek.
A svéd származású politikus üdvözölte, hogy az Európai Parlament levette a júliusi (nyári szünet előtti utolsó) plenáris ülésének napirendjéről a Schengen-reformcsomagban lévő két jogszabály szavazását, a képviselők ugyanis ideális esetben már a múlt héten elfogadhatták volna első olvasatban a Schengen-rendszer átalakítását. Cecilia Malmström szerint így “a nyári szünetben kicsit lenyugodhatnak a kedélyek, van egy kis idő az álláspontok átgondolására, a ciprusi elnökségnek az egyeztetésekre”.
Az Európai Parlament viszont ebben szemlátomást nem bízik, és nem is hajlandó engedni az álláspontjából. Az EP a tanácsi döntés után jelezte, hogy – a napirendi levétel mellett – öt bel- és igazságügyi dosszié tárgyalásait függeszti fel a Tanáccsal. Uniós diplomaták jelezték, ezek közül négy nem jelent komoly érvágást a tagállamoknak, az ötödik, a jövő évi belügyi költségvetés vitája viszont igen.
Mindezek fényében kérdéses, hogy a sarkalatosnak tűnő tanácsi és európai parlamenti álláspont közötti szakadékot hogyan lehet áthidalni. Tagországi források szerint a bizottsági javaslat olyan mértékű beavatkozást jelent a nemzeti szuverenitásba, amelyet határozottan elleneznek a tagállamok, szinte egyhangúlag. “Elképzelhetetlen, hogy Brüsszel adhasson utasítást arra, hogy a saját közvetlen védelmünket jelentő országhatárainkat mikor nyissuk ki és mikor zárhassuk le” – érvelt egy tanácsi diplomata.
Európai Parlamenti képviselők viszont a hétfői szakbizottsági vitában is visszatérően érveltek amellett, hogy elfogadhatatlan, hogy akár egyetlen tagország is a saját kénye-kedve szerint blokkolni tudja az állampolgárok szabad áramlását, emiatt pedig szerintük közösségi döntéshozatali rendszerre van szükség.
A Schengen-reform parlamenti jelentéstevőjének nyilatkozatából kiderült, az EP továbbra is kitart a belügyi dossziék blokkolása mellett, sőt, ezen hajlandó tovább is menni. “Nem vagyunk hajlandók további belügyi biztonsági kérdésekről tárgyalni addig, amíg nem oldódik meg a Schengen-kérdés” – vetítette előre a portugál néppárti Carlos Coelho.
