A Történeti Levéltárban őrzött iratok nyilvánossága és hozzáférhetősége AJB-2859/2012

2012.07.20. OBH

Az alapvető jogok biztosa felkérte az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára működését felügyelő Országgyűlés elnökét, fontolja meg az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és a Történeti Levéltár létrehozásáról szóló törvény módosítását. Szabó Máté azt vizsgálta, miként teljesülnek a Történeti Levéltár gyakorlatában az egyéni és kollektív információs kárpótlási igények.

A levéltári anyag teljes feldolgozása nem fejeződött be, nincsenek egy helyen, együtt kezelve azok az egymáshoz tartozó iratok, amelyeket egy érdeklődő állampolgár, vagy tudományos kutató igényelne – állapította meg az ombudsman. A Levéltár a legjobb esetben arra tud hivatkozni, hogy az iratok feldolgozása folyamatos, és ha a hiányzó irat előkerül, visszatérnek a kérés teljesítésére. Ezt az alapvető jogok biztosa összeegyeztethetetlennek tartotta a tisztességes eljáráshoz való joggal, mert közvetlenül veszélyezteti a kérés határidőben való teljesítéstét, vagyis a Történeti Levéltár szolgáltatásának időszerűségét. Ezen túl sérti a tudományos kutatás szabadságát is, amely tágabb értelemben a véleménynyilvánítási szabadsághoz kapcsolódik. 

A törvény pontosan felsorolja azokat a feltételeket, melyek együttes megléte esetén a Levéltár főigazgatójának ki kell adnia a tudományos kutatónak a kutatási engedélyt. Ezügyben a Történeti Levéltár főigazgatójának nincs mérlegelési lehetősége, ami az ombudsman szerint sérti a jogállamiság elvét, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogot. Ha például egy intim adattal (ilyen egyebek között az egészségi állapot) kapcsolatos konkrét információ megismerése alapvető feltétele a kutatás eredményességének, a főigazgatónak mérlegelnie kellene annak kiadásáról. Csak így érvényesülhet ugyanis a jogállamiság elve és a tudományos kutatás szabadságához való jog. 

A levéltári törvény szerint a tudományos kutatási kérelemhez mellékelni kell a kutató publikációs jegyzékét is, ami ellentétes a diszkrimináció tilalmával, mivel a kezdő kutatót kizárja a tudományos munkából – mutat rá az alapvető jogok biztosa. Hátrányos megkülönböztetést okoz az is, hogy miközben az állampolgár nem tudhatja meg elhalt hozzátartozójáról azt, hogy hálózati személyként együttműködött a volt állambiztonsági szervekkel, a tudományos kutató azonban megkaphatja és akár publikálhatja is az információt. Összeegyeztethetetlen a jogállamiság, az abból fakadó jogbiztonság követelményével, hogy a törvény nem szól arról, mit tehet közzé a kutató és mit nem. Emiatt lehetséges, hogy valakiről a nyilvánosság megtudja, hogy ügynök volt, más valakiről pedig ugyanez soha nem derül ki. 

Problémának tartotta az ombudsman, hogy jogszabályok különbséget tesznek a közlevéltárak és a Történeti Levéltár által átveendő iratok jegyzékének adattartama között. Megnyugtatónak nevezte viszont azt, hogy a feltárt alapjogi sérelmek ellenére a Történeti Levéltár intézkedési, döntési hatáskörébe tartozó állampolgári (magánkutatási) kérelmet még nem utasított el. Azt is követendő példának ítélte, hogy amennyiben a Levéltár nem jogosult az állampolgári kérelem teljesítésére, megfelelően tájékoztatja a kérelmezőt, hová fordulhat segítségért. 

Szabó Máté megállapításait és a törvénymódosítás megfontolásának javaslatát megküldte az Országgyűlés elnökének.

  • kapcsolódó anyagok
OBH - ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL