Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Az Európai Unió Bírósága gyorsított eljárást rendelt el a bírák nyugdíjazása ügyében

2012.07.27. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

A Bizottság szerint az új nyugdíjrendszer súlyos következményekkel jár az érintettek pályafutására és az általuk ellátott feladatokra

Gyorsított eljárás elrendelése a kötelezettségszegés megállapítása iránt indított C‑286/12. sz. ügyben

Keresetlevelében az Európai Bizottság azt kéri a Bíróságtól, hogy állapítsa meg, hogy Magyarország a bírák, ügyészek és közjegyzők szolgálati viszonyának 62 éves korban történő kötelező megszüntetését előíró nemzeti szabályozás elfogadásával – amely életkoron alapuló eltérő bánásmódot eredményez, anélkül hogy ezt törvényes cél igazolná, de mindenesetre nem megfelelő és szükséges a kitűzött célok eléréséhez – nem teljesítette a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27‑i 2000/78/EK tanácsi irányelv (HL L 303., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 79. o.) 2. cikkéből és 6. cikkének (1) bekezdéséből eredő kötelezettségeit.

A Bíróság hivatalához 2012. június 7‑én benyújtott külön beadványában a Bizottság a Bíróság eljárási szabályzata 62a. cikkének 1. §‑a alapján azt kérte a Bíróságtól, hogy az ügyet gyorsított eljárásban bírálja el.

Kérelme alátámasztására a Bizottság azzal érvel, hogy a Magyarország által bevezetett új nyugdíjrendszernek a 2000/78 irányelvvel való összeegyeztethetőségére vonatkozó vizsgálat rendkívül sürgős azért, mert egyrészt a szóban forgó szabályozás súlyos következményekkel jár az érintett bírák, ügyészek és közjegyzők pályafutására, illetve az általuk ellátott feladatokra, másrészt e szabályozás egyidejűleg a magyar alkotmánybíróság előtti eljárás tárgyát képezi a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvével való állítólagos ellentétessége miatt.

Először is az említett szabályozásnak az érintett személyek helyzetére vonatkozó következményeit illetően a Bizottság megállapítja, hogy e szabályozás 2012. január 1‑jei hatállyal nyolc évvel leszállította a bírák, ügyészek és közjegyzők szolgálati viszonyának kötelező megszűnését eredményező korhatárt.

Ezenfelül e szabályozás átmeneti rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek szerint:

--ha a bíró vagy az ügyész 2012. január 1‑jét megelőzően betölti a 62. életévét, szolgálati viszonya 2012. június 30‑án szűnik meg;

--ha a bíró vagy az ügyész 2012. január 1‑je és december 31. között tölti be a 62. életévét, szolgálati viszonya 2012. december 31‑én szűnik meg.

A közjegyzők tekintetében a szóban forgó szabályozás az általuk gyakorolt tevékenység jellegéből adódóan valamivel hosszabb átmeneti időszak után, 2014. január 1‑jén lépne hatályba.

A Bizottság e tekintetben megállapítja, hogy a rendelkezésére álló adatok szerint csak 2012‑ben, egy év alatt 236 bíró és 100 ügyész kényszerül nyugdíjba vonulni, ami az összlétszám mintegy 10%‑a, illetve 5%‑a. 2013‑ban a szabályozás 60 közjegyzőt fog érinteni, ami az összlétszám 20%‑a.

Ennek következtében a szolgálati viszony megszűnését eredményező korhatár drasztikus leszállításáról van szó, amely az érintett három hivatásrend összlétszámának számottevő részét érinti. Ezenfelül e korhatár leszállítására hirtelen kerül sor, mivel az előírások szerint a szolgálati viszony nagyon rövid időszakon belül megszűnik.

Az érintettekre háruló súlyos pénzügyi következményeken felül a Bizottság hangsúlyozza, hogy annak ellenére, hogy az érintett bírák jelentős része felsőbb bíróságokon vagy magas beosztásban gyakorolja hivatását, szakmai pályafutásuk radikálisan, nyolc évvel lerövidül, ugyanakkor a megüresedő bírói álláshelyek betöltése a felvételi eljárás egyszerűsítése révén gyorsan halad.

E körülmények között, amennyiben a Bíróságnak rendes eljárás végén kellene megállapítania a felhozott kötelezettségszegés fennállását, nem lenne anyagi jogi lehetőség az időközben nagy számban nyugdíjazott bírák eredeti munkakörükbe való visszahelyezésére.

Másodszor a bizonyos bírák által a magyar alkotmánybírósághoz benyújtott alkotmányjogi panaszt illetően a Bizottság úgy véli, hogy – mivel ezen indítvány szintén vonatkozik az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének alkalmazására – a Bíróság, amennyiben gyorsított eljárásban határozna, már a nemzeti alkotmányossági vizsgálat lezárulta előtt biztosítaná az uniós jog egységes értelmezését és alkalmazását, valamint a jogbiztonságot a szóban forgó nemzeti intézkedések jogszerűsége tekintetében.

A gyorsított eljárás iránti kérelemre vonatkozó, a Bíróság hivatalához 2012. július 6‑án benyújtott észrevételeiben Magyarország azt állítja, hogy a Bizottság által felhozott indokok nem igazolják ezen eljárás alkalmazását, és azt kéri a Bíróságtól, hogy utasítsa el e kérelmet.

Magyarország szerint először is a gyorsított eljárás alkalmazása nem biztosítaná a Bizottság által kifogásolt szabályozás Bíróság általi alapos vizsgálatát. Másodszor az érintett személyek számát illetően e tagállam nem vitatja ugyan a Bizottság által felhozott adatokat, vitatja azonban azon állítás helyességét, amely szerint a bírák nyugdíjazása jogellenességének megállapítása esetén nem lehetséges a tisztségükbe való visszahelyezésük. Ezenkívül a korhatárt elérő bírák szolgálati viszonyának megszüntetésével párhuzamosan meghirdetett bírói felvételi eljárások nem befolyásolják az érintettek tisztségükbe történő esetleges későbbi visszahelyezését. Végül Magyarország kételkedik abban, hogy a Bíróságnak a magyar alkotmánybíróság döntését megelőzően kellene határozatot hoznia.

Meg kell állapítani, hogy az eljárási szabályzat 62a. cikke 1. §‑ának első bekezdése alapján a felperes vagy az alperes kérelmére az elnök – az előadó bíró javaslatára és a másik fél valamint a főtanácsnok meghallgatását követően – kivételesen úgy dönthet, hogy e szabályzat rendelkezéseitől eltérve az ügyet gyorsított eljárásban bírálják el, ha az ügy rendkívüli sürgőssége azt követeli, hogy a Bíróság a lehető legrövidebb időn belül határozzon.

E tekintetben meg kell állapítani, hogy kétségkívül előfordulhat, hogy a Bizottság által a szóban forgó nemzeti szabályozással kapcsolatban a Bizottság által felhozott, bizonyos helyrehozhatatlan hatások már bekövetkeztek. Ezen intézmény szerint ugyanis a 62. életévüket 2012. január 1‑jét megelőzően elérő bírák és ügyészek szolgálati viszonyát 2012. június 30‑i hatállyal meg kellett szüntetni.

Az ügy gyors elbírálása – azonfelül, hogy nem zárható ki, hogy kedvező hatással lehet azokra a bírákra és ügyészekre is, akiknek szolgálati viszonya már megszűnt, amennyiben a Bíróságnak megalapozottnak kellene tekintenie a Bizottság keresetét – mindenképpen lehetővé tenné, hogy azok az érintettek, akiknek szolgálati viszonya a nemzeti szabályozás alapján 2012. december 31‑én szűnik meg, elkerüljék az említett szabályozás állítólagos káros hatásait.

Márpedig meg kell állapítani, hogy az, hogy az érintettek ilyen hirtelen kénytelenek abbahagyni hivatásuk gyakorlását, a szolgálati viszony kötelező megszűnését eredményező korhatár tervezett leszállításának pénzügyi következményein túlmenően helyrehozhatatlan következményekkel járhat a szakmai pályafutásukra.

Ezenfelül a Magyarország által előterjesztett észrevételekből kitűnik, hogy a nemzeti szabályozásban a bírák tisztségükbe való visszahelyezése tekintetében szereplő lehetőségek a felmentésről szóló egyedi határozatokhoz köthetők, és nem vonatkoznak egyértelműen a nyugdíjazással kapcsolatos általános aktusokra. Mindenesetre – még ha feltételezzük is, hogy az említett szabályozás uniós joggal való ellentétessége esetén vannak lehetőségek a tisztségbe való visszahelyezésre, és e lehetőségek ténylegesen igénybe vehetők – ez azt jelentené, hogy az érintetteknek nagy terhet jelentő igazgatási lépéseket kellene tenniük, sőt bíróság előtt keresetet kellene indítaniuk a nyugdíjba helyezésüket megelőzően elfoglalt tisztségükbe való visszahelyezésük érdekében.

Kívánatos tehát, hogy a Bíróság a jelen keresetről a lehető legrövidebb időn belül, de mindenesetre 2012. december 31. előtt határozzon.

E körülmények között helyt kell adni a Bizottság az iránti kérelmének, hogy a Bíróság a C‑286/12. sz. ügyet gyorsított eljárásban bírálja el.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA
BÍRÁK NYUGDÍJAZÁSA