Az európai szemeszterbe csatornázná be az Európai Bizottság azt az igazságügyi teljesítményértékelő mechanizmust, amellyel a testület minden évben értékeléseket és ajánlásokat adna ki arról, hogy a tagországok hogyan is működtetik az igazságügyi rendszerüket. Viviane Reding nem rejtette véka alá, hogy minderre azért lenne szükség, hogy ne fordulhasson elő még egyszer az, ami idén Romániával, tavaly pedig Magyarországgal előfordult.
“Hasonló kérdések, hasonló hozzáállások, hasonló viták. Nincs semmi különbség, az egyik Viktorról a másikra léptünk” – ezzel vont párhuzamot az Európai Bizottság igazságügyekért felelős tagja a közelmúltbéli magyar és roman kormányzati intézkedések között, amelyek egyaránt heves vitákat váltottak ki az európai politikai porondon. Viviane Reding a roman eseményekről tartott szerda délutáni európai parlamenti vitában beszélt arról, hogy az elmúlt hónapokban két tagország (Magyarország és Románia) kapcsán is felvetődött, hogy a regnáló kormány nem tartja tiszteletben az európai uniós értékeket, a jogállamiság szabályait és az igazságszolgáltatás függetlenségét.
A luxemburgi származású EU-biztos szerint a magyar és a román ügyekből is tanulságként kell levonni, hogy az Európai Unió eszköztára szegényes, ha az igazságszolgáltatás megfelelő működésének és a jogállamiságnak a kikényszerítéséről van szó. Viviane Reding, és a szerda délelőtti nagyívű beszédében a Bizottság elnöke is jelezte, hogy a politikai dialógus túl gyenge, a kötelezettségszegési eljárás túl lassú, az Alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárás viszont túl kemény fegyver. „Ezek között viszont nincs semmi” – mondta Reding.
Éppen ezért tesz majd a Bizottság hamarosan javaslatot a tagállami igazságügyi rendszerek folyamatos bizottsági ellenőrzésére – mondta a vitában Viviane Reding, kifejtve, hogy mindezt az európai szemeszter nevű gazdaságirányító mechanizmus keretein belül képzeli el.
Bizottsági források a BruxInfónak részletesebben is kifejtették Viviane Reding elképzelését, amely szerint a már meglévő gazdasági, foglalkoztatási és szociális irányszámok mellett igazságügyi jellegű előírásokat is teljesíteniük kellene a tagországoknak. Ezekre a minden év áprilisában benyújtandó nemzeti reformprogramokan vállalást kellene tennie mind a 27 tagállamnak, a vállalások, és a hatályban lévő nemzetközi előírások alapján pedig az Európai Bizottság minden júniusban javaslatokat fogalmazna meg a tagállamoknak a szintén évente kiadandó országspecifikus ajánlásokban.
Az új mechanizmusnak része lenne az az „igazságügyi eredménytábla” is, amelyen a bizottsági szakértők jelenleg is dolgoznak. Az eredménytábla mindenki számára elérhetően mutatná a tagországok teljesítményét, az igazságszolgáltatás függetlenségének mértékét, amelyből kiolvasható lesz az is, hogy az adott tagország igazságügyi rendszereinek mik az erősségei és a gyengeségei. Viviane Reding hangsúlyozta, hogy az elsődleges szempont az igazságszolgáltatás függetlensége lenne.
Az EU-biztos ígéretei szerint a Bizottság hamarosan benyújtja az ezt célzó jogszabályi javaslatokat a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, állítása szerint a német igazságügyi miniszter, és „jónéhány más tagállam” minisztere már előre támogatásáról biztosította Brüsszelt.
Egy tanácsi forrás szerint viszont “kérdéses, hogy mennyire akarja majd a Bizottság ezt az eszközt arra felhasználni, hogy olyan területeken szerezzen magának hatásköröket, amelyek jelenleg kizárólag a tagállamokat illetik”.
Az igazságügyi EU-biztos a szerda délutáni plenáris vitában utalt arra, hogy a mechanizmusra azért is szükség van, mert nagy különbség figyelhető meg az EU 27 tagállamának igazságszolgáltatási rendszere között. Példaként említette az európai elfogatóparancs intézményét, amellyel összefüggésben a minimumelőírások betartatását sürgette.
Szerinte szükség van olyan minimumszabályokra az igazságszolgáltatás területén, amelyek garanciát jelenthetnek az állampolgároknak az Unión belüli egységes elbírálásra. Feltette a kérdést, „hogyan reagálnának, ha holnap az egyik családtagjukat egy magyar, vagy egy román bíróság által kibocsátott európai elfogatóparanccsal tartóztatnának le? Valóban úgy vélnék, hogy ugyanúgy megbíznak ebben az elfogatóparancsban, mintha azt egy másik ország hatósága adta volna ki?”.
