Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára szerint nem lenne jó azért csökkenteni az EU kohéziós forrásait, mert néhány országban gondok vannak azok felhasználásával, hiszen okosan, hasznosan és jól is el lehet költeni ezeket a pénzeket.
Az államtitkár szerdán, a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kifejtette: az Európai Bizottság már tavaly egy “igen takarékos” tervezettel állt elő a kohéziós forrásokat illetően, és a nettó befizető tagállamok még további csökkentést szeretnének. 15 tagállam azonban kiáll amellett, hogy a kohéziós pénzek hasznosak, mert hozzájárulnak a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez, ami különösen a gazdasági válságból való kilábalás miatt fontos – mutatott rá. Hozzáfűzte: Magyarországon is hét év alatt egy százalékkal javították a GDP-növekedést a kohéziós források.
Mint mondta, egy évvel ezelőtt Magyarország kezdeményezésére állt össze a kohéziós források megőrzését támogató csoport, az eltérő hátterű országok megtalálták azokat a közös pontokat, amelyek mentén még mindig együttműködnek. Bíznak abban, hogy 15 tagállamot muszáj meghallgatni az unióban – közölte.
Emlékeztetett, a bizottság eredeti tervében azt javasolta, hogy egy ország legfeljebb a GDP-je 2,5 százalékával megegyező összeghez juthasson hozzá, mert túl sok forrást úgysem képes felszívni, mivel a társfinanszírozás elve miatt a nemzeti költségvetésből és önerőből ki kell egészíteni az uniós pénzeket. Magyarország azonban a bizottság által meghatározott limitnél több forrást is fel tudna használni – hangsúlyozta az államtitkár.
Kiemelte, a magyar kormány az elmúlt két évben több lépést is tett a pályáztatás és a kifizetések felgyorsítására.
Az Általános Ügyek Tanácsa hétfőn tárgyalt a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós pénzügyi keretről. Súlyos viták tárgya, hogy a bizottság néhány fejlettebb ország nyomására olyan tervezetet tett le a tagállami kormányok képviselői elé, amelynek alapján a kohéziós, felzárkóztatási források jelentős beszűkülésével lenne kénytelen számolni több ország, köztük kiemelt mértékben Magyarország.
Különösen sok bírálat éri azt az elképzelést, amely az egyes tagállamok gazdasági teljesítményének arányában határozna meg támogatási plafont – vagyis minél fejletlenebb egy ország, annál alacsonyabban húzódna a számára adható kohéziós források felső határa.
