Egyre távolabb a jogállamtól

2012.09.27. Magyar Helsinki Bizottság

Az Európai Parlament igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának kezdeményezésére civilek számoltak be kedden az európai alapelveket és alapértékeket érintő magyarországi közjogi fejleményekről. A tájékoztatás ugyan az Európai Parlament delegációjának szólt, de a legfontosabb tényeket rögzítő összefoglalókat mindenki elolvashatja.

A hazánkban tájékozódó európai parlamenti küldöttség kedden találkozott az Eötvös Károly Intézet (EKINT), a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársaival. A megbeszélés másfél óráig tartott.

Idén február 16-án az Európai Parlament (EP) azzal bízta meg az Állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságát (LIBE), készítsen jelentést arról, hogy a korábbi magyarországi jogszabályi változások és az új alkotmány összhangban állnak-e az európai szerződésekben és az EU alapjogi chartájában foglalt alapjogokkal és értékekkel. Az összpárti LIBE-delegáció ma záruló, háromnapos tájékozódása során számos kormánypárti politikussal, egykori és mostani közjogi méltósággal, valamint jogvédőkkel és független értelmiségiekkel találkozott.

Az EKINT, a Helsinki Bizottság és a TASZ képviselői a keddi megbeszélésen elmondták, hogy meglátásuk szerint a kormányerők hogyan rontják le a jogállam intézményeit, a „hatékony kormányzásra” és a „kétharmados felhatalmazásra” hivatkozva miként számolják fel a végrehajtó hatalom fékeit és ellensúlyait, korlátozzák a szabadságjogokat és szűkítik az autonóm cselekvés lehetőségeit.

A beszélgetésen szó esett az Alkotmánybíróság hatáskörének megcsonkításáról, a bírósági igazgatás rendszerének a bíróságok és a bírák függetlenségét veszélyeztető és az állampolgárok tisztességes eljáráshoz fűződő jogát korlátozó átalakításáról, a bírák nyugdíjazásáról, az ellenzéki jogok megnyirbálásáról, az adatvédelmi felügyelő hatóság intézményének átalakításáról, valamint a szólás- és véleményszabadságot veszélyeztető önkényes és centralizált médiaszabályozásról. A civilek a LIBE-delegációnak azt is elmondták: a következő választások tisztességességét veszélyeztetné, ha a választásokat a mostani tervek szerinti előzetes regisztráció előzné meg.

A delegáció kérdéseket tett fel – többek között – a TEK titkos adatgyűjtési jogosítványairól, a médiaszabályozásnak a sajtóba vetett közbizalomra gyakorolt hatásáról, a bírák nyugdíjazásának és a bírósági rendszer átalakításának lehetséges okairól, az Országos Bírósági Hivatal elnöke által áthelyezett ügyekről, valamint a civilszervezetek helyzetéről és a jogalkotásba való bekapcsolódásuk lehetőségeiről, különös tekintettel az egyéni képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslatokra.

A megbeszélésre a civilek által a magyarországi közjogi fejleményekről készített összefoglalók az alábbi linken érhetők el.

A hazánkban tájékozódó európai parlamenti küldöttség kedden találkozott az Eötvös Károly Intézet (EKINT), a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársaival. A megbeszélés másfél óráig tartott.

Idén február 16-án az Európai Parlament (EP) azzal bízta meg az Állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságát (LIBE), készítsen jelentést arról, hogy a korábbi magyarországi jogszabályi változások és az új alkotmány összhangban állnak-e az európai szerződésekben és az EU alapjogi chartájában foglalt alapjogokkal és értékekkel. Az összpárti LIBE-delegáció ma záruló, háromnapos tájékozódása során számos kormánypárti politikussal, egykori és mostani közjogi méltósággal, valamint jogvédőkkel és független értelmiségiekkel találkozott.

Az EKINT, a Helsinki Bizottság és a TASZ képviselői a keddi megbeszélésen elmondták, hogy meglátásuk szerint a kormányerők hogyan rontják le a jogállam intézményeit, a „hatékony kormányzásra” és a „kétharmados felhatalmazásra” hivatkozva miként számolják fel a végrehajtó hatalom fékeit és ellensúlyait, korlátozzák a szabadságjogokat és szűkítik az autonóm cselekvés lehetőségeit.

A beszélgetésen szó esett az Alkotmánybíróság hatáskörének megcsonkításáról, a bírósági igazgatás rendszerének a bíróságok és a bírák függetlenségét veszélyeztető és az állampolgárok tisztességes eljáráshoz fűződő jogát korlátozó átalakításáról, a bírák nyugdíjazásáról, az ellenzéki jogok megnyirbálásáról, az adatvédelmi felügyelő hatóság intézményének átalakításáról, valamint a szólás- és véleményszabadságot veszélyeztető önkényes és centralizált médiaszabályozásról. A civilek a LIBE-delegációnak azt is elmondták: a következő választások tisztességességét veszélyeztetné, ha a választásokat a mostani tervek szerinti előzetes regisztráció előzné meg.

A delegáció kérdéseket tett fel – többek között – a TEK titkos adatgyűjtési jogosítványairól, a médiaszabályozásnak a sajtóba vetett közbizalomra gyakorolt hatásáról, a bírák nyugdíjazásának és a bírósági rendszer átalakításának lehetséges okairól, az Országos Bírósági Hivatal elnöke által áthelyezett ügyekről, valamint a civilszervezetek helyzetéről és a jogalkotásba való bekapcsolódásuk lehetőségeiről, különös tekintettel az egyéni képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslatokra.

A megbeszélésre a civilek által a magyarországi közjogi fejleményekről készített összefoglalók az alábbi linken érhetők el.

A hazánkban tájékozódó európai parlamenti küldöttség kedden találkozott az Eötvös Károly Intézet (EKINT), a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársaival. A megbeszélés másfél óráig tartott.

Idén február 16-án az Európai Parlament (EP) azzal bízta meg az Állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságát (LIBE), készítsen jelentést arról, hogy a korábbi magyarországi jogszabályi változások és az új alkotmány összhangban állnak-e az európai szerződésekben és az EU alapjogi chartájában foglalt alapjogokkal és értékekkel. Az összpárti LIBE-delegáció ma záruló, háromnapos tájékozódása során számos kormánypárti politikussal, egykori és mostani közjogi méltósággal, valamint jogvédőkkel és független értelmiségiekkel találkozott.

Az EKINT, a Helsinki Bizottság és a TASZ képviselői a keddi megbeszélésen elmondták, hogy meglátásuk szerint a kormányerők hogyan rontják le a jogállam intézményeit, a „hatékony kormányzásra” és a „kétharmados felhatalmazásra” hivatkozva miként számolják fel a végrehajtó hatalom fékeit és ellensúlyait, korlátozzák a szabadságjogokat és szűkítik az autonóm cselekvés lehetőségeit.

A beszélgetésen szó esett az Alkotmánybíróság hatáskörének megcsonkításáról, a bírósági igazgatás rendszerének a bíróságok és a bírák függetlenségét veszélyeztető és az állampolgárok tisztességes eljáráshoz fűződő jogát korlátozó átalakításáról, a bírák nyugdíjazásáról, az ellenzéki jogok megnyirbálásáról, az adatvédelmi felügyelő hatóság intézményének átalakításáról, valamint a szólás- és véleményszabadságot veszélyeztető önkényes és centralizált médiaszabályozásról. A civilek a LIBE-delegációnak azt is elmondták: a következő választások tisztességességét veszélyeztetné, ha a választásokat a mostani tervek szerinti előzetes regisztráció előzné meg.

A delegáció kérdéseket tett fel – többek között – a TEK titkos adatgyűjtési jogosítványairól, a médiaszabályozásnak a sajtóba vetett közbizalomra gyakorolt hatásáról, a bírák nyugdíjazásának és a bírósági rendszer átalakításának lehetséges okairól, az Országos Bírósági Hivatal elnöke által áthelyezett ügyekről, valamint a civilszervezetek helyzetéről és a jogalkotásba való bekapcsolódásuk lehetőségeiről, különös tekintettel az egyéni képviselői indítványként benyújtott törvényjavaslatokra.

A megbeszélésre a civilek által a magyarországi közjogi fejleményekről készített összefoglalók az alábbi linken érhetők el.

http://helsinki.hu/egyre-tavolabb-a-jogallamtol

  • kapcsolódó anyagok
TASZ
HELSINKI BIZOTTSÁG