Szabó Marcel a jelölt a jövő nemzedékek érdekeit védő ombudsmanhelyettesi posztra

2012.09.28.

Szabó Marcelt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi docensét jelölte a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettesnek Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa.

A parlament az alapvető jogok biztosának javaslatára választja meg a biztos helyettesét, így Szabó Máté a jelölést - az alapvető jogok biztosáról szóló törvény előírásának megfelelően - eljuttatta Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének.

A biztosi hivatalnak az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményben emlékeztettek arra, hogy Szabó Máté azért jelölte a helyettest, mert elődje, Fülöp Sándor 2012. szeptember elsejei hatállyal lemondott tisztségéről.

A jelölt - akit hétfőn sajtótájékoztatón mutatnak be - megfelel a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsman-helyettessel szemben támasztott valamennyi követelménynek - közölte a biztosi hivatal.

A kormány.hu adatai szerint Szabó Marcel a határokkal osztott természeti erőforrások fenntartható használatáért felelős miniszteri biztosi posztot tölti be 2012. október 7-éig a közigazgatási és igazságügyi miniszter kinevezése alapján. A miniszteri biztos idén nyáron például a Bős-Nagymaros ügyében tartott újabb magyar-szlovák egyeztetésen vett részt.

Az ombudsmani hivatal közleménye szerint a 42 éves jelölt nemzetközi jogász, szakmai-tudományos tevékenységének egyik központi területe a nemzetközi környezetvédelmi jog, amellyel csaknem húsz éve foglalkozik. Diplomáját az ELTE Állam és Jogtudományi Karán, további képesítéseit a Cambridge-i Egyetemen és a párizsi Pantheon–Assas Egyetemen, doktorátusát (PhD) a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerezte, egyetemi vendégoktatóként tanított Milánóban, San Franciscóban és Los Angelesben.

A jelölt szakmai pályafutását ismertetve a hivatal kiemeli, hogy Szabó Marcel sokrétű szakmai ismereteit - jogi oktatói tevékenysége mellett - a természetes vizek védelme, a folyók, tavak megóvása érdekében hasznosította, különösen foglalkoztatták a Duna 1992 októberi elterelése okozta káros környezeti és természeti következmények elhárításának jogi eszközei.

A szakember részt vett továbbá a Duna-völgy fejlesztéspolitikájáról és ökoszisztéma megőrzéséről szóló ombudsmani környezetpolitikai ajánlás kidolgozásában, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa felkérésére a fenntartható fejlődés nemzetközi jogi és Európa-jogi kérdéseit feltáró tanulmány elkészítésében, dolgozott a határokkal osztott természeti erőforrások fenntartható használatáért, valamint szerepet játszott abban, hogy alaptörvényi szinten rögzítették a szennyező hulladékok behozatalának tilalmát és Magyarország elkötelezettségét a fenntartható fejlődés előmozdítására irányuló nemzetközi együttműködésben.

Fülöp Sándor augusztus 29-én jelentette be, hogy a szeptember elsejei hatállyal benyújtotta lemondását az Országgyűlés elnökének, arra hivatkozva, hogy hiányoznak a munkájához szükséges jogszabályi és hivatali feltételek. A lemondás indokolása szerint szerepel ugyan az Alaptörvényben a jövő nemzedékek érdekeinek védelme, valamint az, hogy a védelmet a helyettes alapjogi biztosnak kell ellátnia, ám ezt semmilyen alsóbb szintű jogszabály nem hajtotta végre. Ugyancsak részletesen szabályozza az Alaptörvény az egészséges környezethez való jogot, annak alapjogi védelme azonban a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Irodájának felszámolását követően szintén ellehetetlenült - fogalmazott.

Magyarországon az Országgyűlés 1993 nyarán fogadta el az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról, az ombudsmanról szóló törvényt, mely szerint a biztos feladata, hogy "az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen". Az első ombudsmant 1995-ben a köztársasági elnök jelölése alapján az Országgyűlés választotta meg kétharmados többséggel, hatéves időtartamra, csakúgy mint az országgyűlési biztos általános helyettesét, az adatvédelmi biztost és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosát.

Az általános helyettesi poszt az Országgyűlés döntése alapján 2007 nyarán megszűnt, és az év őszén létrehozták a jövő nemzedékek ombudsmanjának tisztségét. Az új országgyűlési biztos feladata az volt, hogy ellenőrizze a környezet és a természet állapotának fenntarthatóságát, javítását szolgáló jogszabályok érvényesülését. Fülöp Sándort, az első magyar "zöldombudsmant" Sólyom László köztárssági elnök jelölése nyomán 2008 májusában választotta meg a parlament kétharmados többsége hat évre.

Az ombudsmani rendszer átalakítása során 2011 júniusában Fülöp Sándor egy országgyűlési képviselőknek címzett levélben arról írt, hogy ellentétes a 2011 áprilisában kihirdetett új alkotmánnyal az ombudsmanról szóló törvényjavaslat, mivel az "nemhogy erősítené a jövő nemzedékek érdekei és az egészséges környezet védelmét az alaptörvénynek megfelelően, hanem kifejezetten sérti az abban foglaltakat". Fülöp Sándor akkor úgy vélte: a törvényjavaslat a környezetvédelmi ombudsmant az alapvető jogok biztosának "súlytalan és eszköztelen helyettesévé tenné".

Az idén január elsejétől működő egyombudsmanos rendszerben az adatvédelmi és információszabadsággal kapcsolatos kérdések egy új hivatalhoz, a Péterfalvi Attila vezette Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságához kerültek, két korábbi ombudsman, a kisebbségi területet felügyelő Kállai Ernő és Fülöp Sándor pedig az Alapvető Jogok Biztosának hivatalában helyettesi posztot tölt, illetve töltött be.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
AJBH