Ellentmondásos az illetékkiszabás szabályozása az ombudsman szerint

2012.10. 5. Jogi Fórum / OBH

Ellentmondást lát az alapvető jogok biztosa az illetéktörvény módosításának szövegében, mert az visszamenő hatállyal állapít meg kötelezettséget. Szabó Máté a nemzetgazdasági miniszter közbenjárását kérte.

A panaszos 2011. december 29-én vásárolt egy motorkerékpárt. Másnap azt a tájékoztatást kapta az okmányirodától, hogy nem szükséges rögtön felkeresnie őket, mert a vagyonszerzés tényét a törvény szerint a vásárlástól számított 15 napon belül kell bejelentenie, és az illeték összegét a vásárlás időpontjában érvényes szabályozás szerint határozzák majd meg. Ezért panaszos csak később, január 6-án kereste fel az okmányirodát, ám akkor az ügyintéző már arról tájékoztatta, hogy – a 2012. január 1-jétől hatályos törvénymódosítás következtében – a korábbinál háromszor magasabb összegű illetéket kell fizetnie.

Az alapvető jogok biztosa vizsgálatában a törvényi szabályozás ellentmondására figyelt fel. Egyfelől a gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén fizetendő vagyonátruházási illeték mértékét 2012. január 1-i módosítás szerint kell megállapítani, amennyiben az eljárást a módosítás után kezdeményezték. Másfelől viszont a törvény az illetékkötelezettség keletkezésének időpontjaként a szerződés megkötése napját jelöli meg és 15 napot ad a jármű új tulajdonosának, hogy bejelentse a tulajdonjog változását.

A nemzetgazdasági miniszter az ombudsman megkeresésére azt a választ adta, hogy az adóhatóság helyesen járt el, nincs ellentmondás. Az illetékkötelezettség keletkezésének időpontja a szerződés megkötésének napja, a törvény módosítása azonban speciális szabályként már azt írja elő, hogy az illetéket a módosítás hatálybalépését követően bemutatott szerződések esetében az új rendszer szerint kell kivetni – és a törvénymódosítást az adózónak a Magyar Közlöny 140. számából lehetősége volt megismerni.

Szabó Máté alapjogi biztos ezzel szemben emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség miatt korábban már megsemmisített egy hasonló változást, és az indoklásban kifejtette: az ilyen előírás a visszamenő hatályával sérti a jogállam egyik lényeges jellemzőjéből, a jogbiztonságból fakadó tilalmat. Jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget – hívta fel a figyelmet az Alkotmánybíróság. Az új szabályozás akkor nem lett volna alkotmányellenes, ha az nem vonatkozott volna a hatálybalépését megelőzően keletkezett, de az új szabályok miatt hátrányosabb következményeket eredményező ügyekre.

Az alapvető jogok biztosa erre is hivatkozva mondta ki, hogy a jogalkotó a módosítással visszaható hatállyal állapított meg kötelezettséget, amivel sértette a jogbiztonság követelményét. Szabó Máté felkérte a nemzetgazdasági minisztert, kezdeményezze a kifogásolt törvényrészlet hatályon kívül helyezését, egyidejűleg gondoskodjon az érintettek kompenzációja érdekében szükséges intézkedésekről.

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS
ILLETÉK
OMBUDSMAN
TÖRVÉNYHOZÁS
OBH - ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL