Alkotmánysértő a KEHI perindítási jogának szabályozása

2012.10.10. Jogi Fórum / AJBH

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló kormányrendelet módosítása lehetővé teszi, hogy a Hivatal saját nevében, közvetlen jogi érdek fennállásának igazolása nélkül keresetet indíthasson a hatáskörében eljárva megismert szerződés semmisségének megállapítása iránt. Az alapvető jogok biztosa szerint KEHI perindítási joga így szabályozatlan, a közvetlen jogi érdek nélküli perindítás mérlegelésének szempontjai nincsenek rögzítve. A törvényi garanciák teljes hiánya már önmagában is alkotmánysértő.

Szabó Máté alapjogi biztos álláspontja szerint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal keresetindítási jogára vonatkozó jogszabályi rendelkezés ellentétes jogállamiság elvével és nem felel meg az alapvető jogok alkotmányos korlátozására vonatkozó követelményeknek sem. A kifogásolt jogszabályi rendelkezés sérti az emberi méltósághoz való jogot, melynek szerves részét képezi az önrendelkezési jog, valamint annak egy speciális vetületét, az úgynevezett perbeli önrendelkezési jogot.

A Polgári Törvénykönyv alapján a semmis szerződés érvénytelenségére – ha a törvény kivételt nem tesz – bárki határidő nélkül hivatkozhat. E szabály alkalmazása szempontjából a polgári perrendtartás szabályai alapján csak a szerződő feleken kívüli jogi érdekeltséggel rendelkező harmadik személy érthető. A KEHI részére biztosított közvetlen jogi érdek igazolása nélküli, semmisség megállapítása iránti keresetindítási jog túlterjeszkedik a Ptk. szabályrendszerén. Erre a jogalkotónak nincs felhatalmazása – állapította meg az alapvető jogok biztosa.

A kormányrendelet kifogásolt rendelkezése alapjogok – a perbeli önrendelkezés – korlátozását tartalmazza, erre azonban a jogalkotónak csak törvényben van lehetősége. Az ombudsman szerint nem szükséges és elkerülhetetlen az önrendelkezési jog ilyen módon és mértékben történő korlátozása, mert az ügyészségről szóló törvény szerint a semmis szerződéssel a közérdekben okozott sérelem megszüntetésével összefüggésben törvény perindításra jogosíthatja az ügyészt. Az állam pedig csak olyan az esetben korlátozhatja az alapjogokat, ha az államcélok védelme más módon nem biztosítható.

Az ombudsman hangsúlyozza: alkotmányosan indokolt kivételektől eltekintve senkinek sincs joga ahhoz, hogy más jogát – a jogosult akaratától függetlenül – bíróság elé vigye. Az olyan szabályozás, amely a közvetlenül érdekelt fél akaratától függetlenül, sőt annak ellenére is lehetővé teszi más számára a bíróság „igénybevételét, az Alaptörvényben biztosított perbeli önrendelkezés jogát sérti, annak aránytalan korlátozását eredményezi.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
OMBUDSMAN