Stumpf: Magyarország alkotmányos újjászületése nagyobb hatalmat ad a bíróságoknak - Panelvita Washingtonban

2012.10.12. MTI

Az új alaptörvény az 1989-es magyar alkotmánnyal szemben nem pusztán technikai szöveg, hanem kifejezése azoknak a gondolatoknak, amelyek összefogják a nemzetet - jelentette ki csütörtökön Washingtonban Stumpf István alkotmánybíró.

A konzervatív Heritage Foundation által az amerikai alaptörvény nemzetközi hatásairól megrendezett panelvita nyitó előadásában Stumpf István úgy fogalmazott, hogy Magyarországon az amerikai alkotmányhoz hasonló "erős dokumentumot akartunk megalkotni, amely a hazafiasság forrása és a nemzetünk közös összekötő ereje lehet".

Stumpf István emlékeztetett, hogy Magyarországon a képviseleti kormányzás létrehozására az első jelentősebb kísérlet 1848-49-ben történt, és az emigrációba kényszerülő Kossuth Lajos a washingtoni kongresszusban 1852-ben elmondott beszédében elismeréssel szólt az Egyesült Államok alkotmányának alapelveiről.

Mint mondta, a rendszerváltó demokratikus ellenzéket ugyanazok az elvek inspirálták, mint Kossuthot, vagyis a szólás, az egyesülés szabadsága, az elnyomástól való szabadság.

"Mint olyan valaki, aki ott volt az elejétől a Bibó kollégiumban, ahol ezek a gondolatok magyar kontextusban alakot öltöttek, tanúsíthatom azt a tényt, hogy az ifjú rendszerváltók - olyan személyek, mint Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök, Áder János elnök, Kövér László parlamenti elnök és Szájer József, az Európai Parlament tagja - szenvedélyes elkötelezettjei voltak ezen egyetemes értékeknek. Most is azok" - jelentette ki az alkotmánybíró.

Stumpf István az új alaptörvény elfogadásával kapcsolatban rámutatott, hogy a Fidesz a 2010-es választás után "történelmi lehetőséget látott arra, hogy befejezze a rendszerváltást politikai, szimbolikus, jogi és gazdasági értelemben". Az alkotmánybíró idézte az alaptörvény megalkotásában kulcsszerepet játszó Szájer Józsefet, aki szerint az amerikai alkotmány egyike volt azoknak a dokumentumoknak, amelyek a legnagyobb hatást gyakorolták a szövegezésre.

Az alkotmánybíró az új magyar alaptörvény új sajátosságai között említette meg egyebek között a nemzeti hitvallást, a hatalmi ágak szétválasztását, az életnek a fogantatástól való védelmét, valamint a kiegyensúlyozott költségvetés követelményét.

Kitérve bírói függetlenség kérdésére, Stumpf István hangot adott meggyőződésének, hogy "Magyarország alkotmányos újjászületése a bírók által birtokolt értelmezési hatáskörön keresztül nagyobb hatalmat ad a bíróságoknak", mint amilyennel azok a 90-es évek óta rendelkeztek. Stumpf szerint az Alkotmánybíróságnak is módjában áll "alapvetően formálni a nemzet alkotmányos rendszerét és meghatározni a szabadság kulcskoncepcióit a jövő nemzedékei számára".

"Bíróként a mi felelősségünk az, hogy ezt a szerepet komolyan vegyük, és hogy ezt a legnagyobb alázattal tegyük, mert néha a bíróságok feladata az, hogy meghatározzák és megvilágítsák az alapvető jogokat, valamint hogy hatékony fékei legyenek a parlamentnek" - mondta az alkotmánybíró.

Emlékeztetett rá, hogy az Alkotmánybíróság az idén érvénytelenítette a médiatörvény több rendelkezését, az egyháztörvényt, a visszamenőleges adóztatásra vonatkozó jogszabályt és a közalkalmazottak indoklás nélküli elbocsátását.

"Ez a bíróság nem fél attól, hogy elszánt és éber védelmezője legyen a magyarok szabadságjogainak, ha a parlament túllépi alkotmányos határait, és a bíróság nem fél majd, hogy így cselekedjen, amíg én ott vagyok" - hangoztatta Stumpf István.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG